199887. lajstromszámú szabadalom • Villamos érintkezést javító felületkezelő paszta
1 HU 199887 B 2 A paszta 20-75 t%-ban tartalmaz aluminium és/vagy cink részecskéket, 80 - 25 t%-ban pedig zsír hordozóanyagot. A részecskék egymás közötti aránya 40-80 t% alumínium és 60 - 20 t% cink lehet, ehhez adott esetben az alumínium és/vagy a cink részecskék együttes tömegére vonatkoztatva maximum 7 t%-ban króm részecskéket is adagolhatunk. A pasztában lévő részecskék szemcsenagysága lényegében U-500 f»m között van, ezen belül az egyes alkotóelemek szemcsemegoszlása a következő lehet: Alumínium: 250 és 500 fim között legalább 40 t%, 125 és 250 Mm közölt legalább 15 t%, 125 ßm alatt maximum 401%. Cink: 150 és 250 fim között legalább 50 t%, 100 és 150 ßta között legalább 15 t%, 100 fim alatt maximum 20 t%. Króm: 100 és 150 fim közölt legalább 25 l%, 50 és 100 fim között legalább 50 t%, 50 fim alatt maximum 20 t%. A kötésjavító pasztában lévő fém részecskék áttörik az alumínium vezetőanyag felületén lévő oxidréteget, így érintkező "hidak" jönnek létre, melyeken keresztül történik az áramvezetés. A villamos vezetőanyagok felületi érdességétől és a nyomóerőtől függően kötésjavító paszta nélkül is 10 15 20 25 30 keletkeznek érintkező "hidak", de ezek száma a pasztában lévő fém részecskékkel megsokszorozható, így a kötés villamos ellenállása a paszta használata esetén akár a kezelés nélküli kötés ellenállásának 5 -10 %-ára is csökkenhet. A pasztában lévő olyan részecskék (pl. cink), melyek hőtágulási együtthatója nagyobb, mint az alumíniumé termikus igénybevétel esetén kompenzálják az alumínium anyag húzásából származó felületi nyomóerő csökkenést. A paszta semleges kémhatású magas cseppenéspontú zsír hordozóanyaga a kötés kialakítása után védi a felületeket a korróziótól és megakadályozza a szennyezőanyagoknak az érintkező felületek közé jutását. A következőkben a kötésjavításra kialakított felületkezelő paszta egy kiviteli példáját ismertetjük. A felületkezelő paszta összetétele é> anyagjellemzői a következők: Hordozóanyag: OLVIKOR 10 zsír cseppenéspont 125 °C, lobbanáspont 240 °C, víztartalom 0%, kémhatás semleges, penetráció 203/343 BRILL. A paszta fémtartalma 28,5t%. A fémrészecskék megoszlása: alumínium 701% cink 301% A fémrészecskék szemcseméret-eloszlását az 35 alábbi táblázat tartalmazza. A1 méret f*m megoszlás l% 125 alatt 19 125-250 17 250-315 18,5 315-500 45,5 Zn méret fim 10 alatt 10-30 30-100 100 — 150 150-250 megoszlás t% 6,5 12,5 12,0 16,5 52,5 A kötésjavító képesség meghatározására átmeneti ellenállás és hőmérséklet méréseket végeztünk. Az átmeneti ellenállás mérése során alumínium sínanyagokból készített próbatárgyakon kezelés nélküli és a példaképpeni felületke- 50 zelő pasztával bevont felületeken a felületi S nyomóigénybevétel változtatásával történtek a vizsgálatok. A statisztikus értékelés során a különböző összetételű pasztáknál mérőszámnak azt az értéket tekintettük, amely azt mutatja, hogy a ke- 55 zeléssei elért R2 ellenállás a kezelés nélküli Rt ellenállásnak hány százaléka. Az ismert Desox pasztára és a találmány szerinti felületkezelő paszta adott kiviteli példájára vonatkozó mérési eredményeket az 1. ábra szemlélteti. Az 1. ábrán 60 a 11 görbe a Desox paszta, a 12 görbe a találmány szerinti felületkezelő paszta mérési eredményeit muatja. Látható, hogy a találmánynál jóval nagyobb mértékű az ellenálláscsökkenés. A találmány szerinti felületkezelő paszta alkalmazásával elérhető kötéshőmérséklet csökkenésre mutat példát a 2. ábra. A vizsgálat során egy transzformátorállomás betápláló kábel csatlakozásának a környezeti hőmérséklethez viszonyított 4t hőmérsékletnövekedését vizsgáltuk a T üzemidő függvényében a sínkötés pasztázásával és pasztázás nélkül. A 2. ábrán az 1 és 2 görbe azonos terhelőáramok mellett a legmelegebb A fázis kábelér, ill. a leghidegebb B fázis kábelér szerelvényének paszta nélküli hőmérsékletnövekedését szemlélteti. Az 1/a és 2/a görbe a példaképpeni paszta alkalmazásával kialakult szerelvény hőmérsékletnövekedését mutatja az A, ill. B fázis kábelérnél. A találmány szerinti felületkezelő paszta alkalmazása jelentős hőmérsékletcsökkenést eredményezett. A változás még a jobb paraméterekkel rendelkező B fázis kábelérnél is tapasztalható volt. 3
