199871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dezaza-purin-nukleozid-származékok előállítására, valamint eljárás az említett vegyületeket tartalmazó vírusellenes szerek előállítására

1 HU IW871 B 2 A találmány tárgya eljárás dezaza-purin-nuk- Icozid-származékok előállítására, valamint eljá­rás a/ említett vegyuleteket tartalmazó víruselle­nes szerek előállítására. A találmány tárgya eljárás új, (I) általános képlett] dczaza-purin-nukleozid-származékok — mely képletben X nitrogénatom vagy metincsoport, W nitrogénatom vagy a C— R4 általános képlett] csoport, melyben R4 hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, hidrogénatom, halogénatom, hidroxilcsoport, merkapto-, 1 -4 szénatomos alkoxi- vagy aminocsoport, R2 azonos R'-gyel, valamint 1—4 szénatomos alkil-tio- vagy di(l — 4 szénatomos alkil)-amino­­alkil-csoporttal helyettesített aminocsoportot is jelenthet, R3 jelentése hirogénatom vagy 1-4 szénato­mos alkiksoport, R3 hidrogénalom, R() és R7 egyaránt hidrogénatom, vagy az R6 és R7 csoportok egyike halogénatom vagy azido­­csoport vagy R6 és R7 csoportok egyike hidroxil­­csoportot is jelenthet, ha X jelentése metincso­­portot jelent, és ezen kívül R5 és R7 együtt egy további kötést jelenthet a 2’- és 3’-helyzetű szénatomok közölt, és Y hidrogénatom, monofoszfál- vagy trifoszfát­­-csoport —, valamint a lehetséges tautomerek és sók előállítására. Az R" és R3 szubsztituensek definíciójában a rövidszénláncú alkilcsoportok, egyenesláncúak vagy elágazó láncúak és 1—4 szénatomot tartal­maznak. Az alkilcsoportoknak ez a definíciója érvényes azoknál az alkilcsoportoknál is, melyek a rövidszénláncú alkil-tio- és rövidszénláncú alk­­oxiesoportok meghatározásánál fordulnak elő. Különösen előnyös a metil- és az etilcsoport. Az R\ R2, R6 és R7 csoportok definíciójában halogénatom alatt a fluor-, klór-, bróm- és jód­­atom értendő. Az R2 szubsztituens definíciójában előforduló aminocsoport szubsztituált lehet, 1-4, főként 1-3 szénatomos alkilcsoportokkal, mely alkil­csoportok alkil-amino-csoportokkal szubsztitu­­áltak lehetnek. A monofoszfátcsoport a -PO(()H)2, a trifosz­­fátcsoport a -P305(()H)4 képletű csoport. Lehetséges sókként mindenekelőtt a foszfát­csoportok alkálifém-, alkáli földfém- és ammóni­­umsói jönnek számításba. Alkálifém-sókként a lítium-, nátrium- ^s káliumsók előnyösek. Alkáli földfémsókként főként a magnézium- és kalci­umsók jönnek számításba. Ammóniumsök alatt olyan találmány szerinti sók értendők, melyek ammóniumionl tartalmaznak és az 1 -4 szénato­mos alkilcsoportokkal és/vagy araikilcsoportok­­kal, előnyösen bcnzilcsoportokkal legfeljebb négyszeresen lehetnek szubsztituálva. Ezek a szubsztituensek azonos vagy különböző jelenté­­sűek lehetnek. A foszfátok sóit ismert módon alakíthatjuk szabad savakká. Az (I) általános képletű vegyülelck bázisos csoportokat, főként aminocsoportokat tartal­mazhatnak, melyeket megfelelő savakkal savad­díciós sókká alakíthatunk. E célra savakként pél­dául a sósav, brómhidrogén, kénsav, foszforsav, fumársav, borostyánkősav, borkősav, tejsav, ma­­leinsav vagy metánszulfonsav jönnek számításba. Az (I) általános képletű vegyülelek újak, és az ismeri rokon vcgyülelekhez hasonlóan állíthatók elő. Különösen célszerű az (I) általános képletű vegyülelek előállítására az az eljárás, melynek során egy (II) általános képletű vegyületet, mely képletben X, W, R1, R2 és R3 a fent megadott je­lentésű, (III) általános képletű vegyülettel — ahol R5 az előzőekben megadott jelentésű, R6’, R7 egyaránt hidrogénatom vagy az R6’ és R7, csoportok egyike azidocsoport vagy egy oxi­génatomot védő csoporttal védett hidroxilcso­port, R’ egy oxigénatomot védő csoport és Z reakcióképes csoport - (IV) általános kép­letű vegyülelié - ahol X, W, R1, R2, R3, Rs, R , R7, és R' a fent megadott jelentésű - reagálta­­tunk és adott esetben a jelenlevő oxigénatomot védő csoportokat hasítjuk, és ezután kívánt eset­ben egy így keletkezett vegyületet, ahol R6 vagy R7 hidroxilcsoporlot jelent, az 5’-hidroxiI-cso­­port halogénatommal, cianidcsoporttal vagy azi­­docsoporttal történő, előzőleg végzett szelektív védése után olyan (I) általános képletű vegyület­­té alakítjuk, ahol R6 vagy R7 halogénatomot vagy ciano- vagy azidocsoportot jeleni, vagy olyan (I) általános képletű vegyületté dezoxigénezzük, melyben R6 vagy R7 hidrogénatom, és kívánt esetben végül az olyan (I) általános képletű ve­­gyületeket, melyekben Y hidrogénatom, mono­vagy trifoszfáttá alakítjuk, és kívánt esetben a ke­letkezett szabad bázisokat, illetve savakat a meg­felelő sókká vagy a keletkezett sókat a megfelelő szabad bázisokká illetve savakká alakítjuk. A (II) általános képletű vegyületeket a (III) általános képletű vegyületekkel különösen elő­nyösen fázis-transzfer körülmények között rea­­gáltatjuk. A fázis-transzfer katalízis körülményei között a (II) általános képletű bázisokat például 50%-os vizes nátriumhidroxid oldattal a megfe­lelő anionná alakítjuk. Az így képződött aniont egy fázis-transzfer katalizátorral, például trisz­­-[2-(2-metoxi-etoxi)-ctil]-aminnal hidrofobizál­­juk és a szerves fázisba visszük át, ahol a reakció­­képes (III) általános képletű vegyülettel reagál. A (III) általános képletű vegyüietekben reak­cióképes Z csoportokként előnyösen a halogén­csoportok és alkoxiesoportok jönnek számításba. Ennél a reakciónál a cukorcsoport hidroxilcso­­portjai a szokásos módon, szakemberek számára ismert oxigéncsoportot védő csoporttal, például toluüil-, benzoil- vagy acetilcsoportokkal védet­tek. Az oxigénatomot védő csoportok a reakció befejeződése után, ismert módon alkálikus kö­rülmények között ismét hasíthatók. Célszerűen 1 mólos metanolos metanolátoldatot használunk. A reakció folyamán célszerűen megfelelő vé­dőcsoportokkal az R1, R2, R3 csoportokat is véd­jük. Egy további előnyös módszer a (IV) általános képletű vegyülelek előállítására a szilárd-folyé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom