199869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2'-fluor-nukleozidok és ilyeneket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 199869 B 2 A találmány bizonyos 2’-fluor-nukleozidok és ilyeneket tartalmazó gyógyszerkészítmények elő­állítási eljárására vonatkozik, amelyek alkalma­sak vírusfertőzések, különösen humán retrovirus által okozott fertőzések megelőzésére és kezelé­sére. Az AIDS betegségről ismert, hogy immuno­­szupresszív vagy immunodestruktív hatása van és gyakran végzetes kimenetelő fertőzések kiváltója lehet. Közelebbről az AIDS okozója a T-sejtek, különösen az OKT'-felületi markert hordozó helper-indukáló alcsoport fokozatos elpusztulá­sának. A Human Immunodefficiency Vírus-t (HÍV) ÁIDS-betegekből vagy AIDS-t kiváltó tünetek­kel rendelkező betegekből izolálták. A HÍV cito­­patikus hatású és különösen az OKTT4 markert hordozó T-sejteket fertőzi és pusztítja és most általában az AIDS kórokozójaként ismert. Mióta felismerték, hogy a HÍV az AIDS kór­okozója, különösen sok javaslat született HIV-el­­lenes kemoterápiás szerekre, amelyek hatásosak lehetnek AIDS betegségben szenvedők esetében is. így például javasolták a 3’-azido-3’-dezoxi-ti­­midint (zidovudin) és gyógyászatilag elfogadható származékait humán retrovirus, így az AIDS ál­tal kiváltott fertőzések kezelésére (1.961.185. számú európai szabadalmi leírás). Felismertük, hogy bizonyos (I) általános kép­­letű 2’-fluor-nukleozidok különösen hatásosak HÍV ellenes és ily módon ezen vegyületek elő­nyösen alkalmazhatók AIDS és AIDS-szel kap­csolatos betegségek kezelésére és megelőzésére. Az (I) általános képletben R jelentése 1—4 szénatomos alkoxi-, előnyö­sen metoxi- vagy etoxi-csoport, vagy 3-6 szén­atomos cikioalkil-csoporttal szubsztituált amino­­csoport, előnyösen ciklopropil-amino-csoport. Azon (I) általános képletű vegyületek, ame­lyek képletében R jelentése hidroxil- vagy ami­­nocsoport vagy hidrogénalom, ismertek (J. A. Montgomery és társai: 3. Med. Chem., 1986, 26, 2389-92). Azon (I) általános képletű vegyüle­tek, amelyek képletében R jelentése hidrogén­­atom, a 86114412. számú európai szabadalmi be­jelentésben vannak leírva. Az (I) általános képletű vegyületek új vegyü­­letek. Különösen előnyösek a következő vegyületek — 2-amino-6-(ciklopropil-amino)-9-(2-dez­­oxi-2-fluor-0-D-arabinofuranozil)-9H-purin, — 2-amino-9-(2-dezoxi-2-fluor-/9-D-arabino­­furanozil)-9H-purin„ — 2-amino-9-(2-dezoxi-2-fluor-/?-D-arabino* furanozil)-6-metoxi-9H-purin, — 2-amino-9-(2-dezoxi-2-fluor-0-D-arabino­­furanozil)-6-etoxi-9H-purin. A találmány szerinti eljárással előállított (1) általános képletű vegyületek alkalmasak a gyó­gyászatban való felhasználásra, különösen víru­sok, közelebbről humán retrovírusok által oko­zott fertőzések kezelésére és megelőzésére. Ilyen retrovírusok például a következők: humán retro­vírusok, Így például a HIV, HÍV-2 és a humán T-sejt limfotropikus vírus (HTLV), így például a HTLV-I vagy a HTLV-IV. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek különösen alkal­masak az AIDS és AIDS-szel társult klinikai tü­netek, így például AIDS-szel kapcsolatos komp­lex (ARC), progresszíve általánosított limfade­­nopátia (PGL), AIDS-szel kapcsolatos neural­­giai tünetek, így például multiplex sclerosis vagy trópusi parapanesis, anti-HIV antitest-pozitív és HIV-pozitív tünetek, Kaposi szarkóma és trom­­bocitopenia purpura kezelésére, alkalmasak to­vábbá psoriasis megelőzésére és kezelésére is. A találmány oltalmi körébe tartozik továbbá a találmány szerinti eljárással előállított vegyüle­tek hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészít­mények előállítása is. A találmány szerinti eljárással előállított ve­­gyületeket más egyéb ismert gyógyhatású anyag­gal együttesen is alkalmazhatjuk a fentiekben részletezett vírusfertőzések kezelésére, így pél­dául alkalmazhatjuk a következő HlV-ferlőzé­­sek kezelésére alkalmas vegyületekkel kombinál­tan: 3’-azido-3’-dezoxilimidin (zidovudin), más 2’,3’-didezoxi-nukleozidok, így például 2’,3’-di­­dezoxi-citidin-2’,3’-didezoxi-adenozin-2,3-di­­dezoxiinozin, aciklusos nukleozidok, így például 9-(2-hidroxi-etoxi-metil)-guanidin (aciklovír), interferonok, így például «-interferon, nukleo­­zid átvitelt gátló anyagok, így például dipirid­­amol, glukoronidálást gátló anyagok, így például probenicid, valamint immunomodulátorok, így például interleukin II és leukocita makrofág ko­lónia stimuláló faktorok, és más egyéb a 217.580. számú európai szabadalmi leírásban ismertetett anyag. Az említett vegyületek adagolása történ­het egyidejűleg, akár közös akár külön készít­mény formájában vagy eltérő időben így például egymást követően. A találmány szerinti eljárással előállított ve­­gyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszer­­készítmények lehetnek orális, rektális, nazális, helyi (pl. bukkális vagy szublinguális), vaginális vagy parenterális (így például szubkután, intra­­muszkuláris, intravénás vagy intradermális) ada­golásra alkalmas készítmények. A legmegfele­lőbb adagolási módot az orvos választja meg és függ a beteg állapotától, a fertőzés fajtájától és az adagolni kívánt vegyülettől. A dózis általában 3-120 mg testtömegkilogrammonként naponta előnyösen 6-90 mg, még előnyösebben 15 — 61 mg. A kívánt adagot két, három, négy, öt, hat vagy még több részletben is adagolhatjuk, meg­határozott időközönként, amelyek lehetnek egy­ségdózisok, így például 10-1500 mg, előnyösen 20 - 1000 mg, még előnyösebben 50 - 700 mg ha­tóanyagtartalmú dózisok. A hatóanyagmennyiséget úgy választjuk meg, hogy a plazmakoncentráció csúcsa 1 — 75 ^mól, még előnyösebben 3-30 /jmól értéknél legyen. Ezt elérhetjük, ha például intravénás injekciók esetében a hatóanyag mennyisége 0,1-5%, sóol­datban vagy orális adagolás esetében a bolus 1 -100 mg/kg hatóanyagtartalmú. A kívánatos vérszintel folyamatos infúzióval is fenntarthat­juk, amely infúziós készítmény mennyisége 0,01-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom