199858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperazinkarbonsav-származék és e vegyületet tartalmazó gyógyászati készítmény előállítására
1 HU 199858 B 2 közömbösítjük, majd víz és diklór-metán között megoszlatjuk. A vizes fázist vákuumban szárazra pároljuk, a maradékot kloroformban felvesszük, szüljük, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és vákuumban szárazra pároljuk. így a d) lépés cím szerinti termékéhez jutunk, amelyet a következő lépésbe tisztítás nélkül viszünk tovább. Elemzés céljából e termékből vett mintát túlnyomáson folyadékkromatográfiával (HPLQ tisztítjuk (Nucleosil RP-8, víz és metanol 3:2 arányú elegye), így habszerű termékhez jutunk, [a]D20= -18,0* (c= 1,1, 0,5 n sósavoldatban). ‘H-NMR színkép (360 MHz, DMSO, 150 *C, 8 PPm): 1,24 (6H, t, J=7,0 Hz), 2,26 (1H, dxdxd, J=11,3x9,0x3,3 Hz), 2,35 (1H, dxd, J=ll,3x8,6 Hz), 2,52-2,58 (1H, m), 2,77 (1H, dxdxd, J= 12,1x9,0x3,3 Hz), 2,83 (1H, dxdxd, J= 11,3x3,3x1,7 Hz), 2,99 (1H, dxt, J=12,1x3,9 Hz), 3,10-3,15 (2H, m), 3,33 (1H, dxd, J=8,6x3,3 Hz), 3,97 (4H, dxq, J=8,6x7,0 Hz), 5,50 (2H, széles), 5,88 (1H, dxdxt, J=21,5x17,1x2,1 Hz), 6,52 (1H, dxdxt, J=22,0x17,1x5,6 Hz). e) lépés [R-(E)]-4-(3-Foszfono-2-propenil)-2-piperazin-karbonsav előállítása 3,9 g d) lépésben előállított nyers termék és 300 ml absz. diklór-metán oldatát szobahőmérsékleten 9,6 ml bróm-trimetil-szilánnal kezeljük, és az elegyet 16 órán át keverjük, majd bepároljuk. A maradékot vízben felvesszük, 1 órán át keverjük, és szűrjük. A szűrlet pH-értékét Dowex 1x4 gyanta (OH-forma) hozzáadásával 6-ra állítjuk, és a reakcióelegyet acetát-formában lévő Dowex 1x4 gyantát tartalmazó oszlopra öntjük. Az eluálást gradiens módszerrel, vizes ecetsav 0,05 n-től 0,25 n-ig terjedő koncentrációjú oldataival végezzük, s így vákuumban végzett szárazra párlás után habszerű terméket kapunk. E terméket víztartalmú metanolból kristályosítjuk, majd víztartalmú etanolból átkristályosítva kapjuk a cím szerinti vegyület monohidrátját, op.: 206 *C (bomlás közben), [(x]d20= -21,6* (c=l,l, 2 n sósavoldatban). E termék abszolút konfigurációját D-aszparaginnal megállapított korrelációja alapján vezettük le, és röntgen-diffrakciós szerkezetelemzéssel igazoltuk. Az (I) képletű vegyület értékes farmakológiai sajátságokkal rendelkezik, s így indokolt gyógyszerként történő, például terápiás alkalmazása. Közelebbről az (I) képletű vegyület gátolja a luteinizáló hormon (a továbbiakban röviden: LH) és a tesztoszteron elválasztását, s ez az alábbi vizsgálattal igazolható. 200-300 g testsúlyú, érett, Wistar-törzsű hím patkányokat (SIV, Kissleg, NSZK) a vizsgálati vegyülettel intraperítoneálisan kezeltünk. 2 óra elmúltával a patkányokat lefejezéssel megöltük, és vérmintákat vettünk. A szérium LH-koncentrációját biológiai úton mértük, kollagenázzal kezelt patkányt szövetközti, LH-t tartalmazó szérumnak vagy patkány-LH-standardnak kitett Leydig-sejtjeinek tesztoszterontermelése alapján; a szérum tesztoszteronkoncentrációját radioimmun-módszerrel mértük (125-J-T, cisz, Medipro Teufen, Svájc) [lásd a következő helyen: E. del Pozo és munkatársai: „Biorhythms and Stress in the Physiopathology of Reproduction”, szerkesztők: P. Pancheri és L. Zichella; Hemisphere Publishing Co. Washington, 389-398. old. (1988)]. Az (I) képletű vegyület 3,2 mg/kg dózisban intraperítoneálisan adagolva jelentős mértékben gátolja az LH és a tesztoszteron elválasztását. Ezzel szemben a (±)-4-(3-foszfono-2-propenil)-2-piperazin-karbonsav ■ (az alábbiakban röviden: CPP-ene), azaz az (I) képletű vegyület racemátja 3,2 mg/kg dózisban intraperitoneálisan adagolva az LH elválasztását egyáltalán nem befolyásolja, és a tesztoszteron elválasztását csak gyengén gátolja. Az (I) képletű vegyület nőstény patkányokban gátolja az LH-tól függő spontán peteérést (ovulációt), s ez az alábbi vizsgálattal igazolható [M. Marko és munkatársai, Neuroendocrinology 30, 228 (1980]. 200-300 g testsúlyú, Wistar-törzsű nőstény patkányoknak (SIV, Kissleg, NSZK) szabályszerű 4-napos ciklusokban 13 óra 0 perckor és 15 óra 0 perckor intraperítoneálisan adagoltuk a vizsgálati anyagot az előosztrus idején. A következő napon 9 óra 0 perckor- amidőn a patkányok már ösztrus periódusban voltak- az állatokat leöltük, petevezetéküket vizsgáltuk, és petéiket mikroszkóp segítségével megszámoltuk. A peteérést csak akkor tekintettük gátoltnak, ha petéket egyáltalán nem találtunk. Az (I) képletű vegyület (monohidrátja alakjában) kétszer 3,2 mg/kg dózisban (13 óra 0 perckor 3,2 mg/kg és 15 óra 0 perckor 3,2 mg/kg) intraperítoneálisan adagolva jelentős mértékben gátolta a spontán peteérést. A CPP-ene a spontán peteérést ugyanilyen kísérleti körülmények között 2x3,2 mg/kg dózisban intraperítoneálisan adagolva csak igen gyengén gátolta. Mindezek alapján indokolt az (I) képletű vgyület alkalmazása olyan kóros állapotok kezelésére, amelyek oka kapcsolatos az LH-elválasztással, vagy az LH módosító hatásával; vagy amelyek oka összefügg az LH- elválasztás élettani szabályzásával; alkalmazható például a prosztata-hipertófia, a menopauzális tünetcsoport kezelésére, valamint emlő- és prosztatakarcinóma kezelésére. E kezelések során a javasolt napi adag körülbelül 1 mg-tól körülbelül 800 mg-ig teljed, amelyet naponta 2-4 részre elosztva, adagolási egység formájában adagolunk. Az adagolási egység például körülbelül 0,25 mg-tól körülbelül 400 mg-ig terjdő mennyiségben, vagy késleltetett felszabadulást biztosító alakban tartalmazhatja az (I) képletű vegyületet. Az (I) képletű vegyület éber patkányoknak intravénásán 0,01-0,05 mg/kg mennyiségben adagolva izomlazító hatást fejt ki. [A módszer leírását lásd: H. J. Teschendorf és munkatársai: Arch. Exp. Pharmacol. 266, 467 (1970)]. E vizsgálat során az (I) képletű vegyület monohidrátja intravénásán 0,02 mg/kg mennyiségben adagolva a reflexesen fellépő izomtónust 50 %-ban gátolja, míg a CPP-ene csak 0,5 mg/kg mennyiségben intravénásán adagolva gátolja 47 %-ban a reflexes izomtónust; az (I) képletű vegyület tehát körülbelül 25-ször hatásosabb, mint a megfelelő racemát. Ennek alapján indokolt az (I) képletű vegyület alkalmazása a fokozott izomtónus kezelésére: például a csípő- vagy nyakcsigolya sztatikus és funkcionális rendellenességeinek tulajdonítható, fájdalmas izomgörcsök kezelésére, valamint sebészeti beavatkozás után, vagy görcshajlamosság esetén, például sclerosis multiplex vagy agyerezeti rendellenes állapotok, agyvérzés vagy agyhüdés következtében fellépő görcsös állapotok kezelésére. Erre az alkalmazásra a javasolt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3