199805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált benzazepin-származékok és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 199805 B 2 Oszlopok: 1 Q 2 n 3 a 7a és 7b hidrogének sztereokémiája 4 X 5 Y 6 7 Ki (mM) 3H-23390 3H-Spip 8 CAR(MED) CH2 1 7b(R):7a(S)(-) a OH 12 14,300 30(po) ch2 1 cisz Cl OH 6200 > 100,000 CH2 1 transz H OH 80 3500 CH2 2 transz ch3o OH 292 > 100,000 10(sc) CH2 2 transz HO CH3O 7730 > 100,000 10(sc) ch2 1 transz ch3 OH 119 7200 0 1 transz H OH 121-Ezen vegyületeknek az Sch 23390-nel végzett kompetitiv gátlásvizsgálatban mutatott aránylag ala­csony Kj értékei arra utalnak, hogy az (I) általános képletií vegyületek erősen kötődnek a D-l receptor­­helyre. A D-2 helyre - amelyre nézve a spiperon nagyon szelektív -, kapott aránylag nagy Ki értékek pedig azt mutatják, hogy a vegyületek erre a recep­torhelyre nem kötődnek specifikusan. A depresszió ellenes hatás meghatározásához pél­dául olyan módszereket alkalmaztunk, amelyek a vegyületeknek egérben a tetrabenazinnal kiváltott ptó­­zisra vagy a patkány egérölő aktivitására gyakorolt hatását mérik. Az egérben tetrabenzinnal (TBZ) indukált ptózisra gyakorolt hatás: A klinikailag hatásos antidepresszáns szerekről is­mert, hogy egérben blokkolják a TBZ-indukált ptózist (Psychosomatic Medicine, Nodine and Moyer, Eds., Lea and Fähiger, Philadelphia, 1962, 683-90 oldal). Az ebben a vizsgálatban mutatott hatás alapján fel­tételezik az emberben kifejtendő depresszióellenes hatást. 5 egérből álló csoportoknak 30 mg/kg tetrabenzint injektáltunk intraperitoneálisan, majd 30 perccel ké­sőbb a vizsgálati vegyületeket adtuk be, és további 30 perc eltelte után a ptózis mértékét értékeltük. Az egyes kezelt csoportok esetében mért %-os blokko­lásból határoztuk meg az ED50 értéket, azokat a dózisokat, amelyek az egerek 50 %-a esetében a ptózist megelőzik. Az ED50 értéket és a 95 %-os biztonsági határokat probit analízissel számítottuk. A patkányok egérölő (muricid) viselkedésére gya­korolt hatások Vegyületek depresszióellenes hatásának értékelé­sére alkalmazzák a patkányok egérölő viselkedésének a blokádját [Int. J. Neuro- pharmacol,. 5, 405-11 (1966)]. 5 patkányból álló csoportoknak intraperitoneálisan adtunk vizsgálandó vegyületeket és 30 és 60 perccel később vizsgáltuk az egérölő viselkedés jelenlétét. Az ebben a két időpontban kapott adatok felhazná­­lásával számítottuk ki a kezelt csoportok %-os blo­kád-értékeit, és a dózis-válasz adatokból pedig az ED50 értékeket Az ED50 érték az a dózis, amely a kezelt patkányok 50 %-ában blokkolja az egérölő viselkedést. A számítás probit analízissel történik. Az (I) általános képletű vegyületek fájdalomcsil­lapító hatását és az érzéstelenítés módszerét az aláb­biakban ismertetett, az egérben ecetsavval kiváltott rángási vizsgálatokkal szemléltetjük. Az intraperitoneálisan injektált ecetsavval az ál­latban kiváltott rángási blokádja általánosan használt állatkísérlet az antinociceptív szerek (olyan szerek, amelyek megakadályozzák a fájdalom érzékelését és transzmisszióját) szűrésére [Hendershot és munkatár­sai, J. Pharmacol. Exp. Therap. 125, 237 (1959) és Koster és munkatársai. Fed. Proc. 18, 412 (1959)]. A vizsgálandó vegyületeket 0,4 %-os vizes me­­til-cellulóz vivőanyagban oldjuk vagy szuszpendáljuk. Orális adagolásra a dózisokat úgy készítjük, hogy 20 mg/kg összmennyiség tartalmazza a kiválasztott vegyület-mennyiségét. Szubkután vagy intraperitone­­ális adagoláshoz 10 ml/kg testsúly össztérfogat tar­talmazza a vizsgált mennyiséget. Az eljárást úgy végeztük, ahogy Hendershot és munkatársai a fentebb idézett irodalmi helyen leírták, azzal az eltéréssel, hogy a fenil-kinont ecetsavval helyettesítettük. 5 hím, 20-26 g- os CFI egérnek orálisan adtuk be a vizsgálandó vegyületet, és 15 perccel később következett a 0,6 %-os vizes ecetsav injektálása. Az egeret megfigyelő edénybe helyeztük, és az ecetsavas injekció után 3 perccel kezdtük és 10 percig számoltuk a rángásokat A rángást hátra­­görbítésből, medenceforgatásból és hátsóláb kinyuj­­tásból álló sorozatként definiáltuk. Az első szűrést 30 mg/kg-os dózissal végeztük. Ha ez a dózis 50 vagy ennél magasabb %-ban csökkenti a rángást a kontrolihoz viszonyítva, az állatot védettnek tekintjük, a dózis-válasz görbét kisebb dózisok logaritmikus sorozatát alkalmazva vettük fel, és az ED50 értékeket interpolálással határoztuk meg. Az olyan (I) általános képletű vegyületek renális értágító hatását, amelyben X és Y egyaránt hidroxi­­csoport és R hidrogénatom (azaz a többi helyettesítő, például Q, m és n a fentiek szerint változhat) olyan vizsgálati eljárásokkal mutathatjuk ki, amelyek a re­nális artériás véráramot mérik. Ilyen módszert írnak 55 le például NcNay és munkatársai [J. Pharmacol. and Exptl. Therap. 151, 23 (1966)] vagy olyan módszernél, amely a renális érellenállást méri, ilyet ismertetnek Weinstock és munkatársai [J. Med. Chem., 23, 973 (1980)]. 60 (I) általános képletű vegyületet tartalmazó gyó­gyászati készítmények előállítására közömbös, gyó­gyászatiig elfogadható hordozóanyagokat keverünk a hatóanyaggal. A gyógyászatiig elfogadható hordo­zóanyagok lehetnek szilárd vagy folyékony halmaz- 65 állapotúak. Szilárd készítmények például a porok, 20 25 30 35 40 45 50 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom