199800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált piridil-alkil-keton-származékok előállítására

1 HU 199800 B 2 2-hidroxi-3-klór-5-propionil-piridin, 2-hidroxi-3-bróm-5-acetil-piridin, 2-hidroxi-3-bróm-5-propionil-piridin. Az eljárás megvalósítása során a (IV) általános képletű vegyületeket ekvimoláris mennyiségű bázis jelenlétében mintegy ekvimoláris mennyiségű halo­­génezőszerrel reagáltatjuk valamely hígítószerben. Hí­gítószerként felhasználható bármely inert szerves ol­dószer. Előnyösen alkalmazhatók az adott esetben halogénezett alifás vagy aromás szénhidrogének, így pentán, hexán, heptán, ciklohexán, benzol, toluol, diklór-metán, kloroform, diklór-etán, klór-benzol, dik­­lór-benzol, valamint éterek, így dietil-éter és tetra­­hidrofurán. Halogénezőszerként előnyösen alkalmazhatók a foszfor-oxi- halogenidek, így foszfor-oxi-klorid és foszfor-oxi-bromid, valamint foszgén. Bázisként alkalmazhatók tercier-aminok, így trial­­kil-amin, dialkil-aril-amin, alkil-diaril-amin, valamint piridin. A reakciót 20-200 °C közötti, előnyösen 50-150 'C közötti hőmérsékleten és légköri vagy annál na­gyobb nyomáson valósítjuk meg. Ha a (IV) általános képletű vegyületek előállítása során kiindulási anyagként például 5-bróm-6-hidro­­xi-nikotinsav-kloridot és metoxi-magnézium-malon­­sav-dimetil-észtert alkalmazunk, a reakció lefutása a C reakcióvázlattal szemléltethető. Az (V) általános képletű vegyületek újak. Előnyö­sen alklamazhatók azok az (V) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R2 és Hal előnyös jelentése azonos a fent ismer­tetett előnyös jelentésekkel. Példaszerűen megemlíthető az 5-bróm-6-hidroxi-nikotinsav-klorid és az 5-klór-6-hidroxi-nikotinsav-klorid. A (VI) általános képletű vegyületek ismertek (Org. Synth. Coll. IV. kötet, 285, 1963; Ber. Dt. Chem. Ges. 67, 935, 1934) Példaként említhetők a következő vegyületek: metoxi-magnézium-malonsav-dimetil-észter, etoxi-magnézium-malonsav-dietil-észter, etoxi-magnézium-metil-malonsav-dietil-észter. Az eljárás megvalósítása során az (V) általános képletű vegyületeket és a (VI) általános képletű ve­gyületeket ekvimoláris mennyiségben hígítószerben reagáltatjuk, majd elszappanosítjuk, amelynek során béta-keto-dikarbonsav keletkezik, amelyet dekarboxi­­lezünk. Hígítószerként bármely inert szerves oldószer felhasználható. Előnyösen alkalmazhatók az adott esetben halogénezett alifás és aromás szénhidrogének, így pentán, hexán, benzol, toluol, diklór-metán, klo­roform, klór-benzol, az éterek, így dietil-éter, tetra­­hidrofurán, az alkoholok, így metanol, etanol. A reakciót 20-150 °C közötti hőmérsékleten, el­őnyösen az alkalmazott oldószer forráspontján való­sítjuk meg. Az elszappanosítási szervetlen savakkal, így só­savval vagy kénsavval, vagy szerves savakkal, így ecetsavval vagy propionsavval végezzük. Felhasznál­hatók szervetlen és szerves savak elegyei is. Az elszappanosítás megvalósítható bázisok, így alkáli­­fém-hidroxid, alkáliföldfém-hidroxid, -karbonát vagy - hidrogén-karbonát alkoholos vagy vizes oldatával is. Bázisként megnevezhető a nátrium-, kálium-, bá­rium-hidroxid, nátrium- és kálium-karbonát. Ha az (V) általános képletű vegyületek előállítása során kiindulási anyagként például 5-bróm-6-hidro­­xi-nikotinsavat és halogénezőszerként tionil-kloridot alkalmazunk, a reakció lefutása a D reakcióvázlattal szemléltethető. A (VII) általános képletű ismertek (136 593 számú európai közrebocsátási irat). Előnyösen alkalmazhatók az R2 helyén klóratomot vagy brómatomot tartalmazó (VII) általános képletű vegyületek. Halogénezőszeiként alkalmazhatók szervetlen sav­­kloridok, például foszfor-oxi-klorid, foszfor-pentaklo­­rid vagy tionil-klorid. A reakció megvalósításához 1 mól (VII) általános képletű nikotinsavat 0,1-1,5 mólekvivalens szervetlen sav-kloriddal reagáltatunk adott esetben hígítószer jelenlétében. Az eljárást 20-100 “C közötti hőmérsékleten és előnyösen légköri nyomáson valósítjuk meg. Hígítószerként bármely inert szerves oldószer fel­használható. Előnyösen alkalmazhatók az alifás és aromás, adott esetben halogénezett szénhidrogének, így pentán, hexán, ciklohexán, benzol, toluol, meti­­lén-klorid, kloroform, klór-benzol, az éterek, így die­til-éter, tetrahidrofurán, vagy dioxán, valamint fosz­for-oxi-klorid. Előnyösen hígítószer nélkül dolgozunk. A találmány szerinti eljárással előállított (I) álta­lános képletű szubsztituált piridil-alkil-keton-szárma­­zékok felhasználhatók piridil-metanol-amin-származé­­kok előállításához. Ennek során az acetil-piridin-szár­­mazékot elemi halogénnel vagy réz-halogeniddel re­agáltatjuk. A keletkező halogén-metil-piridil-keton­­származékot redukáljuk, majd a piridil-halogén-eta­­nol-származékot aminnal reagáltatjuk. A reakció le­futása az E reakcióvázlat szemlélteti. Eljárhatunk úgy is, hogy a halogén-metil-keton-származékot először aminnal reagáltatjuk, majd ezután redukáljuk. A reakció megvalósítását a fent idézett, az elsőbb­ség után közrebocsátott 3 615 293 számú német szövetségi köztársasági közrebocsátási irat ismerteti. Előállítási példák 1. példa: 2-Amino-3-klór-5-acetiI-piridin 1,9 g (10 mmól) 2,3-diklór-5-acetil-piridint 80 ml tetrahidrofurán és 20 ml koncentrált vizes ammónia elegyében autoklávban 8 órán keresztül 170 °C hő­mérsékletre melegítünk. A tetrahidrofurán ledesztillá­­lása után vízzel hígítjuk j>H=5 értékre állítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. így 1,65 g (97 %) cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspont: 198 ”C. 2. példa: 23-Diklór-5-acetil-piridin 3,4 g (20 mmól) 2-hidroxi-3-klór-5-acetil-piridint 3,7 g (24 mmól) foszfor-oxi-kloriddal és 2,4 g (20 mmól) N,N-dimetil- anilinnel 75 ml klór-benzolban 1.5 órán keresztül 100 °C hőmérsékleten kevertetünk. A reakcióelegyet 200 ml jeges vízzel elkeverjük és etil-acetáttal extraháljuk. Szárítás és bepárlás után 3.6 g (95 %) cím szerinti vegyületet kapunk, olva­dáspont: 80 “C. 3. példa: 2-Hidroxi-3-klór-5-acetil-piridin 8,55 g (37,5 mmól) etoxi-magnézium-malonsav­­dietil-észter (Org. Synth. Coll. IV, 285, 1963) 120 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom