199786. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a magas vérnyomás kezelésére használható peptid-származékok előállítására
1 HU 199786 B 2 A találmány tárgya eljárás a magas vérnyomás kezelésére használható új peptid-származékok előállítására. Az angiotenzint átalakító enzim (angiotenzin converting enzyme, rövidítése: ACE, másnéven: peptidil-dipeptid hidroláz enzim) központi szerepet játszik a magas vérnyomás élettanában. Ez az enzim képes ama, hogy az angiotenzin I elnevezésű és H-Asp-Arg-Val-Tyr-Ile-His-Pro-Phe-His-Leu-OH szekvenciájú (aminosav-sorrendű) dekapeptidet átalakítsa angiotenzin Il-vé, egy oktapeptiddé, azáltal, hogy az angiotenzin I utolsó előtti peptidkötését elhasítva a C-terminálisról eltávolítja a His-Leu-egységet. A jelen leírásban egyes kémiai csoportokat az alábbi módon jelölünk: ACE = angiotenzint átalakító enzim Ac = acetilcsoport Alá = L-alanin Arg = L-arginin Asp = L-aszparaginsav Boc = tercier-butoxi-karbonil-csoport Bpoc = 2-(4-bifenilil)-2-propoxi-karbonil-csoport Bz = benzoilcsoport Cbo = benzíloxi-karboníl-csoport CpCO = ciklopentil-karbonil-csoport Ddz = N-a,a-dimetil-3,5-dimetoxi-benziloxi-karbonil-csoport EtCO = propanoilcsoport Gly = glicin Glu = L-glutaminsav Glu = piro-L-glutaminsav (L-5-oxo-prolin) His = L-hisztidin Hip = hippursav (benzoil-glicin) Ile = L-izoleucin Leu = L-leucin Phe = L-fenil-alanin Ppoc = 2-fenil-izopropoxi-karbonil-csoport Pro = L-prolin A Pro = L-3,4-dehidro-prolin Ser = L-szerin Trp = L-triptofán Tyr = L-tirozin Val = L-valin Az angiotenzin I egy, a vesében, más szövetekben és a vérplazmában előforduló, és a szérum a-2 globulinjára ható endopeptidáz enzim, a renin hatására keletkezik. A vérnyomást bizonyos, a vérben jelenlevő peptidek befolyásolják. Ezek egyike, az angiotenzin II, erős ágens (vérnyomást növelő). Egy másik peptid, a bradikinin, amely egy H-Arg-Pro-Pro-Gly-Phe- Ser- Pro-Phe-Arg-OH szekvenciájú monapeptid, erős vérnyomást csökkentő ágens. A közvetlen vérnyomást növelő hatáson kívül, az angiotenzin II az aldoszteron felszabadulását is serkenti, amely viszont úgy növeli a vérnyomást, hogy a sejten kívüli sókat és folyadékokat visszatartja. Normál emberek vérében mérhető mennyiségű angiotenzin II van jelen. Vese-eredetű magas vérnyomásban szenvedő betegek vérében azonban koncentrációja magasabb. Mind a normális állapotú, mind a magas vérnyomásban szenvedő emberek vérében magasabb az angiotenzint átalakító enzim aktivitása annál, ami az angiotenzin II mért koncentrációjának fenntartásához szükséges volna. Azt találták viszont, hogy ha magas vérnyomásban szenvedő betegeket az angiotenzint átalaícító enzim inhibitoraival (gátló szereivel) kezelnek, akkor ezzel jelentős vérnyomás csökkentést lehet elérni [Gavras, I., és munkatársai, New Engl. J. Med., 291, 817 (1974)]. Az angiotenzint átalakító enzim egy peptidil-dipeptid hidroláz enzim. Nagyszámú, nem védett karboxilcsoportot tartalmazó, acilezett tripeptid és hosszabb polipeptid C-terminálisa utolsó előtti peptidkötésének hidrolízisét katalizálja. Az angiotenzint átalakító enzim hatására a C-terminális utolsó előtti peptidkötése hidrolitikusan elhasad, és így egy dipeptid és egy maradék rész keletkezik. Az enzim reakcióképessége erősen függ a szubsztráttól (átalakítani kívánt anyagtól). Van legalább egy olyan típusú peptidkötés, amelyben a prolin nitrogénatomja vesz részt, amely az enzim hatására egyáltalán nem hasad le. Az egyes szubsztrátokra vonatkozó, látszólagos Michaelis-állandó (Km) értéke több nagyságrenddel eltérhet egymástól. Az enzimek által katalizált reakciók sebességi jellemzőit általánosan tárgyalja Lehninger, A., Biochemistry, Worth Publishers, Inc., New York, 1970., 153-157. oldal. Számos olyan peptid, amelyet az angiotenzin I-nek angiotenzin Il-vé való enzimatikus átalakulása inhibitorának nevezünk, tulajdonképpen olyan szubsztrát, amelynek Michaelis-állandója (Km) kisebb, mint az angiotenzin I-é. Az ilyen peptideket helyesebben kompetitiv szubsztrátoknak nevezzük. Ilyen kompetitiv szubsztrátok a bradikinin és a BPPsa jelzésű (másik jelzése: SQ20475), a kigyóméregből izolált peptid, amely utóbbi szekvenciája: Glu-Lys-Trp-Ala-Pro. Az angiotenzin II erős hatású presszor (a vérnyomást növelő) ágens. Közvetlen presszor hatásán kívül az angiotenzin II az aldoszteron felszabadulását is serkenti, amely viszont oly módon növeli a vérnyomást, hogy a sejten kívüli sókat és folyadékokat visszatartja. Normál emberek vérében mérhető menynyiségű angiotenzin II van jelen. Vese-eredetű magas vérnyomásban szenvedő betegek vérében azonban koncentrációja magasabb. Mind normál állapotú, mind magas vérnyomásban szenvedő betegek vérében az angiotenzint átalakító enzim szintje magasabb annál, ami szükséges volna az angiotenzin II megfigyelt szintjének fenntartásához. Azt találták azonban, hogy ha magas vérnyomásban szenvedő betegeket az angiotenzint átalakító enzim inhibitoraival kezelnek, akkor ezzel lényeges vérnyomás csökkenést lehet elérni [I. Gavras és munkatársai, New Engl., J. Med., 291, 817 (1974)]. Az angiotenzint átalakító enzimek a magas vérnyomás patogenezisében (kifejlődésében) játszott szerepének felismerése nyomán kutatni kezdtek ezen enzim olyan inhibitorai után, amelyeket a magas vérnyomás kezelésére lehetne használni. Lásd például a 3.891.616., 3.947.575., 4.052.511. és 4.053.651. számú amerikai szabadalmi beírásokat. Az angiotenzint átalakító enzim reakcióképessége erősen függ a szubsztráttól (átalakítani kívánt anyagtól). Sok olyan peptid, amelyeket az angiotenzin I-nek az angiotenzin Il-vé való enzimatikus átalakítása inhibitorainak nevezünk, lényegében olyan szubsztrátok, amelyek Michaelis- állandója (Km) kisebb, mint az angiotenzin 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
