199761. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony kommunális szennyvizek, szennyvíziszapok és hígtrágyák mezőgazdasági hasznosítására
1 HU 199761 A 2 a trágyalé a barázdákba folyik. A barázdákba a hígtrágyát a következd ekemenet betakarja. Ezzel az eljárással 50-100 mm mennyiségű (500-1000 m3/ha) trágyalé is bejuttatható a talajba. A Magyar Mezőgazdaság 1985. január 16-i száma egy további hasonló eljárást ismertet. E szerint az előzetesen vakond-drénezett területen 20-60 méterenként merőleges barázdát húznak és ezeket hígtrágyával töltik meg. A barázdák a keresztező vakond dréneket átszivárogtatással töltik fel és ily módon 900-1000 m3/ha adagok juttathatók ki a hasznosító területre. A talajba folyatás ismert eljárásainak előnyei hasonlóak a talajba injektálással kapcsolatban elmondottakkal. Ezen eljárások teljesítménye, azaz segítségükkel a talaj terhelhetősége lényegesen nagyobb. Előnyük még az is, hogy a vakond-dréneket csupán 2-3 évenként kell újra kihúzni. Hátrányuk viszont, hogy a vakond-drének előállítása meglehetősen költséges és csak száraz tarlón végezhető el. További hátránya az árkokat alkalmazó eljárásoknak, hogy az árkok a szántóföldi művelést akadályozzák. Közös hátránya valamennyi ismertetett eljárásnak, hogy egyikük sem teszi lehetővé a talaj olyan mértékű terhelését, amely a trágya lebomlásához szükséges 4-6 évre elegendő mennyiségének talajba juttatására alkalmas lenne. Ugyancsak hátránya az említett megoldásoknak, hogy a mezőgazdasági művelést akadályozzák, így alkalmazásukra csak igen korlátozott időben kerülhet sor, ha el akarjuk kerülni a növénytermesztés időszakos kihagyását. Ugyanilyen problémák merülnek fel a folyékony kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosításával kapcsolatban. Ezek a hulladékanyagok ugyanis a hígtrágyákhoz hasonlóan a talaj szervesanyag körforgásában hasznosítható és lebontható anyagokat tartalmaznak. A jelenlegi gyakorlatban azonban vagy a talajt és az élővizeket szennyezik vagy felhsználásuk során kezelési és tárolási fázison mennek keresztül, ami azt jelenti, hogy a keletkezés és a területi kiadagolás folyamata megszakad. Másfelől szükségessé válik a folyékony hulladék ideiglenes tárolása vagy ártalmatlanítása, ami rendkívül költséges és helyigényes létesítményekkel végezhető csak el. A jelen találmánnyal ezért a fentiekben ismertetett aljárások hátrányainak kiküszöbölése a célunk és olyan eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a folyamatosan keletkező folyékony kommunális szennyvizek, szennyvíziszapok és hígtrágyák részére állandó fogadókészséget biztosítsunk és ugyanakkor olyan komplex eljárást alkalmazzunk, amely a mezőgazdasági műveléshez maximálisan illeszkedik, a mezőgazdaság üzemi körülményei között különleges felszerelést vagy beruházást nem igényel és ugyanakkor biztosítja a mezőgazdasági termőtalajok teljes szervestrágya ellátását 4-6 éves trágyaforgó keretében. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a folyékony hulladék hasznosítását legalább 4 éves trágyaforgóban végezzük oly módon, hogy őszibúza tarlóhántása során, illetve után bakhátas szántással barázdákat alakítunk ki, a művelést végző erőgép tengelytávolságnak megfelelő térközzel, majd a 4-6 termőérve tervezett szerves trágya mennyiséget tartalmazó folyékony hulladékot engedünk a barázdákba, a barázdákat legalább 4 hét eltelte után betakarjuk és az ily módon trágyázott területre kukoricát vetünk. A bakhátas szántást és takarást nyáron a folyékony hulladék keletkezésével arányos mennyiségben, a tarlóápolásnak megfelelően 4-6 hetenként végezzük, míg ősszel a téli-tavaszi folyékony hulladék elhelyezéséhez szükséges teljes barázda mennyiséget elkészítjük. A barázdák készítését célszerűen háromvasú ekével, oda-vissza menetben végezzük. A találmány szerinti eljárással a folyékony hulladék elhelyezését 2000-3000 m3/ha terheléssel végezzük, ami a 4-6 éves trágyaforgó idejére a talaj teljes szerves trágya szükségletét biztosítja. A barázdákat nyáron a tarlóápolás során, míg tavasszal a kukorica melegágy készítő műveleteként tárcsázzuk be. A trágyaforgó során a találmány szerint az őszibúza után kukoricát, majd a továbbiakban cukorrépát, burgonyát vagy cirokot, illetve ismét kukoricát vetünk. A találmány szerinti eljárás komplex agronómiaitechnológia, amely lehetővé teszi, hogy a talajbarát, túlnyomóan szervesanyagú, folyékony hulladékokat és melléktermékeket szántóföldi táblán nagy tömegben lehessen elhelyezni és hasznosítani a nagyüzemi növénytermesztés technológiai eszközeivel és műveletelemeivel, a talaj termőképességének gazdaságos és természetes fenntartása mellett.. Az eljárás alkalmazása tehát a normál talajápolási munkák idején elvégezhető, nem igényel külön műveletmenetet, a szántóművelési folyamat akadályozása nélkül beépül a technológiába. A találmány szerinti eljárással kialakított fogadókészség a területi terhelési határértékig kihasználható, az időjárástól, a keletkező szennyvíz mennyiségétől, időbeli eloszlásától független. A szántóföldi művelési ág akár időleges módosulását sem igényli, mivel minden talajmunka a terhelt sávokon akadály nélkül folytatható a táblaművelés keretében. Az emberi közreműködés nélkül történő talajba ürítés a barázdába nemcsak a területi szétosztást, hanem a barázda fenekében kiülepedő szilárd szerves és kolloid anyagok rétegzésével és a folyadékfázis talajban történő szétosztásával fázisszétválasztást is biztosít, aminek következtében a további évek szerves trágya hatását is biztosítja újabb terhelés nélkül, minthogy a trágyaforgó kialakításához szükséges trágyamennyiség egyszerre elhelyezhető, mégpedig oly módon, hogy a lokális trágyaterítés globálisan kiegyenlített területi trágyahatást eredményez a trágyaforgó minden évére. A találmány további részleteit kiviteli példa segítségével ismertetjük. A találmány szerinti eljárást a Velence tó védőövezetében, szervestrágya használati korlátozás alá nem eső területen valósítottuk meg. Az őszibúza tarlón háromvasú ekével, oda-vissza menetű bakhátas szántással végeztük el a tarlóhántást. így a felszínen 20 cm-es szántással 80 cm mély barázdákat bezáró bakhátakat alakítottunk ki, 2 méteres térközzel. Az így kialakított barázdákba folyattuk a folyékony hulladékot szippantókocsik szívócsonkjából, közvetlen emberi érintkezés nélkül. A terhelés mértéke körülbelül 0,6 m3/fm volt, ami megfelelt 3000 m3/ha (300 mm) terhelésnek. íly módon hektáronként 60 m3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
