199723. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramú fogyóelektródás ívhegesztő berendezés

HU 199723 A 4 Mind váltakozóáramú, mind egyenáramú fogyóelektródás ív hegesztés során fémré­szecskék jutnak, ill. rakódnak át egyik hely­ről a másikra a 3 ívszakaszon keresztül. A fémrészecskék átjutása vagy 3 ívszakaszon szabadon átrepülő fémcsepp formájában, a 3 ívszakasz rövidzárása nélkül, vagy pedig a 3 ívszakasz rövidrezárásával, az elektró­dáról a folyékony olvadékba történő átjutá­­sával zajlik le. Kísérleteink azt mutatták, hogy váltakozóáramú hegesztés során a 3 ívsza­kasz rövidzárása a hegesztőáram nullátme­­netének pillanatában a legvalószínűbb. Ez arra vezethető vissza, hogy a hegesztőáram nullátmenetének pillanatában a hegesztőáram átmenetével kapcsolatban álló, a megolvadt fémcseppre, valamint a folyékony fémolva­dékra ható elektromágneses erők hatása meg­szűnik. A nehézségi erő hatására a fémcsöpp az elektróda tengelye mentén lefelé kúszik, és a korábban az ív hatására kinyomott fo­lyékony fém kiegyenlítődik, és a megolvadt fémcsepphez közeledik. A 3 ívszakasz ilyen esetben akár rövidre is záródik, ha az elektróda végén kis méretű fémcsepp kelet­kezik, vagy ha egy ilyen kis fémcsepp egyál­talán nincs jelen, akkor a folyékony fémol­vadék a hegesztőáram megszakadásával a folyékony fémolvadékba merített elektródáig felkúszik és az elektróda végével érintkezés­be lép. A hegesztés feltételeitől, az elektró­da átmérőjétől és más tényezőktől függően, a 3 ívszakasz rövidzárási helyeinek száma a hegesztőáram nullátmenetének pillanatá­ban egymástól erősen eltérhet. Ezek a rövid­zárási helyek viszont a hegesztés folyama­tában zavarokat okozhatnak, (különösen gé­pi hegesztésnél, a hegesztőhuzal gépi előtolá­sa esetén), mert abban a pillanatban az 1 hegesztőtranszformátor nem szállít energiát és a rövidzárlat időben kitolódhat, míg az elektróda le nem olvadt vége bemerülhet a folyékony olvadékba, vagy pedig az olvadék aljának ütközhet. A legnagyobb rövidzárla­ti áramerősség elérése után az elektróda a folyékony fémolvadék jelentős fröcskölése mellett, gyakran a hegesztési ív leszakadá­sával kísérten leéghet, ami mindenképpen a hegesztési művelet kényszerű megszaka­dásához vezet. A találmány szerinti váltakozóáramú fo­gyóelektródás ívhegesztő berendezésnél a he­gesztőáram minden egyes félperiódusának kezdetekor a kisülési térben két különböző energiaimpulzus csoport (vagy két különbö­ző energiaimpulzus) került bele, ahol a he­gesztés körülményeitől, az elektróda átmérő­től, és más hegesztési paraméterektől füg­gően minden egyes energiaimpulzus nagy­ságát és a keletkező hegesztőáram félhul­lámhoz viszonyított kezdeti fázisát úgy vá­lasztjuk meg, hogy az első impulzuscsoport vagy az első impulzus (viszonylag kis, 50— 200 V feszültséggel, azonban viszonylag nagy 100—500 A árammal) szétrombolja azt a fo­3 lyékony fémhidat, amely általában a kisülési teret, pontosabban a 3 ívszakaszt a hegesz­tőáram nullátmenete időpontjában áthidal­ja, míg a másik impulzuscsoport vagy a má­sik impulzus (viszonylag nagyobb 200 — 1000 V feszültséggel, azonban kisebb érté­kű 20—200 A árammal) az első impulzus­­csoportot vagy impulzust követően megbíz­ható, ismételt gyújtást biztosít. A 4. ábrán a találmány szerinti beren­dezés egy lehetséges részletesebb kapcsolási vízlata látható. Az 1 hegesztőtranszformátor, annak 2 szekunder tekercse a 3 ívszakasz, a 4, 7 tirisztoros kapcsolók, az 5, 8 töltőtáp­egységek, és a 6, 9 kommutáló kondenzáto­rok ugyanazok, mint amelyeket már a 3. áb­ra kapcsán ismertettünk. Az eltérés abban áll, hogy a 4. ábrán részletesebben megismer­hetők a berendezés vezérlőfokozatai. Az első impulzusgenerátor vezérlőfokozatának 10 nullátmenetérzékelője a 3 ívszakasz feszült­ségét felügyeli, amely feszültség eltérő ér­tékeket vehet fel, például üresjárásban a 3 ívszakasz feszültsége szinuszhullámú, míg a hegesztés során ez csaknem négyszögle­tes meandér alakra változik, és természete­sen tartalmaz gyújtási impulzuscsúcsokat, rövidzárási szakaszokat és más, a hegesz­tés során létrejövő feszültségváltozást is. Ezért az első impulzusgenerátor 10 nullátme­­netérzékelőjével szemben támasztott követel­mények igen magasak. A hegesztés során a 10 nullátmenetérzékelőnek az ív áramára, üres­járásban pedig a 3 ívszakasz feszültségére kell reagálnia. Ezt a célt azáltal értük el, hogy az első 10 nullátmenetérzékelő beme­netére 14 áramváltót, valamint 15, 16, 17, 18 ellenállásokból álló feszültségosztót kö­töttünk. Az ívfeszültség előjelétől függően felváltva 19, 20 tranzisztorok lépnek műkö­désbe, és 21,22 kondenzátorokat 23, 24 transz­formátorok primer tekercsein át kisütik, míg az említett 23, 24 transzformátorok szekun­der tekercseiben olyan impúlzusok keletkez­nek, amelyeket a 4 tirisztoros kapcsoló ti­risztorainak begyújtására használunk fel. Ezáltal lehetővé válik, hogy a 4 tirisztoros kapcsoló tirisztorainak bekapcsolása pillana­tában a 6 kommutáló kondenzátor feltöl­tődjön, majd az ezt követő időben az 5 töl­tőtápegységből a 3 ívszakaszon át újratöl­­tődjön és így a 3 ívszakaszban fennálló zár­latot megszüntessük. Ezen a módon az első impulzust a hegesztőáram (hegesztőfeszült­ség) polaritásának megváltozása pillanatá­ban juttatjuk be a 3 ívszakaszba. A 25 transzformátor primer tekercséből, 26 kondenzátorból és 27 ellenállásból felépí­tett 12 nullátmenetérzékelő bemenete a 6 kom­mutáló kondenzátorral párhuzamosan van kapcsolva, ezáltal a 7 tirisztoros kapcsoló tirisztorait működtető vezérlőfokozat 12 null­­átmenetérzékelőinek felépítése lényegesen leegyszerűsödött. A feszültség 6 kommutáló kondenzátoron történő megváltozása esetén a 25 transzformátorszekunder tekercseiben 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom