199722. lajstromszámú szabadalom • Megnövelt élettartamú kézi forrasztópákahegy és eljárás előállítására
HU 199722 B 4 hoz általában alkalmazott ferroszulfátos elektrolit fürdőben, elfogadható felrakási sebesség esetén a hidrazinklorid és a hidrokinon adagolása ellenére is 1—3 g/1 Fe(III) keletkezik. A rétegvastagság növelésével — döntően az Fe(III) beépülése miatt — a repedési hajlam is megnövekszik és ez ugyancsak gyors leváláshoz vezet. Ugyanakkor még az sem kedvező, hogy a galvanikusan felvitt vasréteg még a legtökéletesebb gyártástechnológia esetén is porózus jellegű marad, ezért a réteg vastagságának növelésével arányosan nem nő a hegy élettartama. A találmánnyal célunk az említett hiányosságok kiküszöbölése, azaz az előbbiekben leírt típusú kézi forrasztópáka hegy és előállítási eljárásának tökéletesítése és élettartamának megnövelése oly módon, hogy a felvitt rétegek repedési, leválási hajlamát csökkentjük. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy az élettartamát meghatározó védő fémréteg főként a védelmet meghatározó vasréteg tapadása az alatta levő felület simaságának csökkentésével növelhető, és a leválasztott fémréteg leválási hajlama a szerkezetét homogenizáló utókezeléssel számottevően csökkenthető. így a feladat találmány szerinti megoldását nyújtó megnövelt élettartamú kézi forrasztópáka hegynek 950°C hőmérsékletnél magasabb olvadáspontú vörösréz ötvözet anyagú alaptestje, valamint az alaptesten több egymást rendre fedő bevonatrétege van, ahol a hegy csúcsa melletti felületrésze munkafelület, és a hegy külső bevonatrétege a munkafelületnél ón-ólom bevonatréteg, a többi felületrészen pedig 0,5—5 pm, rendszerint 1—2 pm, vastagságú króm bevonatréteg, a külső bevonatréteg alatt 5—20 pm, rendszerint 10—12 pm, vastagságú nikkel bevonatréteg, és a nikkel bevonatréteg alatt pedig vas bevonatréteg helyezkedik el. A hegy lényege, hogy a vas bevonatréteg közvetlenül az alaptesten van, és vastagsága 250—330 pm. A forrasztópáka hegy előnyös kiviteli alakjánál az ón-ólom bevonatréteg vastagsága 300—500 pm. A találmány szerinti megnövelt élettartamú kézi forrasztópáka hegy előállítási eljárása során a 950°C hőmérsékletnél magasabb olvadáspontú vörösréz ötvözetből kialakított csúcsos alaptesten galvanikus úton több bevonatréteget alakítunk ki, amely bevonatrétegek kialakítása során a vas bevonatrétegre a nikkel bevonatréteget és a nikkel bevonatrétegre a csúcs melletti felületrésznél ón-ólom bevonatréteget a többi felületrésznél pedig a króm bevonatréteget viszzük fel. Az eljárás lényege, hogy a galvanizálás előtt az alaptest felületét 10—50 pm szemcsenagyságú homokkal lefúvatjuk, és a vas bevonatréteget az önmagában ismert galvanikus úton a lefúvatott felületre visszük fel, a vas bevonatréteggel ellátott alaptestet a nikkel bevonatréteg felvitelét megelőzően legalább két óra 3 hosszan 910—930°C hőmérsékleten védőgázban hőkezeljük, és a hőkezelést követően adott esetben pácoljuk, majd a nikkel bevonatréteg felvitelét követően a csúcs melletti felületrészt védőbevonattal látjuk el, e védőbevonatot a króm bevonatréteg felvitelét követően eltávolítjuk, és a csúcs melletti felületrészt az ón-ólom bevonatréteg felvitelét megelőzően kívánt esetben önmagában ismert módon folyatószerrel aktiváljuk. Az előállítási eljárás során az alaptest 10—50 pm-es szemcseméretű homokkal való fúvatása az alaptest felületi simaságát csökkenti, a felületét eldúrvítja és ezzel a felület nagyságát minimum 50%-kal növeli, ami a vasréteg tapadását elősegíti. A vas bevonatréteggel ellátott alaptestnek a vas 910°C átkristályosodási hőmérsékletével egyező vagy azt legfeljebb 20°C hőmérséklettel meghaladó hőmérsékleten végzett hőkezelése során a vas bevonatréteg szemcséi finomodnak, a rétegben elnyelt gázzárványok kiszabadulnak, a vas bevonatréteg átkristályosodik, homogenizálódik. A hőkezelés hatásosságát növeljük, ha úgy végezzük, hogy a vas bevonatréteggel ellátott alaptestet a védőgázas hőkemencével együtt melegítjük fel a hőkezelési hőmérsékletre, és együtt hűtjük le. A vas bevonatréteg felülete eloxidálódásának megakadályozása végett előnyös, ha a vas bevonatréteggel ellátott alapteste a galvanizáló fürdők és a védőgázas hőkemence között desztillált vízben szállítjuk. A hőkezelést követően esetlegesen visszamaradt oxidok eltávolítása céljából szükség szerint végzett pácolást a vas bevonatréteggel ellátott alaptestnek savas fürdőben tartással végezzük. A savas fürdőt szervetlen sav vízzel való hígítással készítjük. Szervetlen savként erős savat, így kénsavat, sósavat, vagy ezek keverékét használjuk. A vas és azon nikkel bevonatréteggel ellátott alaptest csúcsa melletti felületrész védőbevonattal ellátását különböző módon kivitelezhetjük. Létrehozhatunk védőbevonatot oly módon, hogy a hegy csúcs melletti felületrészére műanyagsapkát vagy műanyaghálót húzunk, vagy létrehozhatjuk úgy is, hogy a csúcs melletti felületrészt olyan, a nikkel bevonatréteghez csak kismértékben tapadó, galvanizálást tűrő bevonattal látjuk el, amely bevonat egyszerű fizikai művelettel egy lépésben például lemosással, alacsony hőmérsékleten leolvasztással eltávolítható. A védőbevonat meggátolja, hogy a csúcs melletti felületrészen, a leendő munkafelületnél króm bevonatréteg alakuljon ki. A króm bevonatrétegnek a többi felületrészen való kialakítását követően a védőbevonatot eltávolítjuk, és a helyén a nikkel bevonatréteg felületét célszerűen tisztítás, a hozzá való tapadás elősegítése végett folyatószerrel aktiváljuk, amit az aktiválni kívánt felület folyatószerbe mártásával végzünk. Folyatószerként előnyösen 90—95 tömeg% cink-kloridból 3—6 tömeg% ammónium-kloridból S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
