199721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőre lágyuló műanyagok felhasználásával gépészeti műanyagbevonatok előállítására tekercseléssel
HU 199721 A 2 A találmány tárgya eljárás hőrelágyuló műanyagok felhasználásával gépészeti műanyagbevonatok előállítására tekercseléssel, amelynél a bevonandó fémfelületre annak előkészítése után célszerűen hőfokjelzésre és/vagy a felülethez való rögzítésre alkalmas alapozó keveréket, majd hőrelágyuló műanyagot, célszerűen poliamidot viszünk fel és azt melegítéssel ráolvasztjuk a felületre, miközben különleges rétegezést alakítunk ki. Számos olyan eljárás ismeretes már, amelynél az előállított müanyagbevonatok elsősorban védőrétegként szolgálnak, vagy a sürlódás csökkentésére és az élettartam növelésére készülnek. Az ismert eljárásoknál a műanyagot vagy por alakjában (DE-OS 30 38 284), vagy szuszpenzió alakjában (DE-OS 30 015 16) viszik fel a felületre. Tartalmazhatnak a felvitt műanyagok szerves vagy szervetlen rövidszálakat (DE-OS 29 35 205) is. Hasonlóan ismeretes töltőanyagok vagy pigmentek, pl. a krómoxid, grafit stb. alkalmazása is. Szakirodalomból (Dr. Vadász: Gépalkatrészek gyártása és javítása műanyagbevonattal, M.K. 1978.) ismertek eljárások gépészeti fémfelületek bevonására. Az ismert eljárás során p — formaldehid és hexametilén — tetramin por keverékét katalizátor jelenlétében viszik fel az előmelegített fém felületre. Motorok siklócsapágyának előállításánál pl. úgy járnak el, hogy a repedésvizsgált, szemcsefúvatott és előmelegített alkatrész felületére — hét lépésben — hőkezelés és forgatás közben dúsítják a felvitt műanyag és molibdén-szulfid tartalmú bevonatot. Az ismert eljárásoknál a bevonatokat lebegő műanyagporba mártással vagy porszórással készítik. Az ismert eljárások különös hátránya, hogy a műanyag por vagy szuszpenzió alakjában való felvitelénél nem alakul ki egyenletes vastagságú bevonat. Ezenkívül úgy a melegítés, előmelegítés, mint a lehűtés mindenek előtt nagyméretű gépalkatrészeknél viszonylag nagyon lassan megy végbe. Ez nemcsak tökéletlen ráolvasztást és ezzel a bevonatok egymástól eltérő tapadását eredményezi, hanem szükségessé teszi az utólagos felületmegmunkálást is. A bevonat minősége nagyban függ a bevonás, illetve a lehűlés sebességétől, módjától stb. Ilyen módon az ismert eljárásoknál 0,2—0,4 mm rétegvastagságú gépészeti müanyagbevonatok utólagos megmunkálás nélkül nem vagy csak igen körülményesen alakíthatók ki. A hőkezeléssel és forgatással tömörített adalékanyagok (pl. molibdénszulfid) alkalmazása pedig nem ad a többletköltséggel arányos minőségjavulást. A találmány célja az ismert eljárások hátrányos tulajdonságainak elkerülése mellett olyan emelt minőségű, jobb tapadóképességu, jó hőelvezetésü, rugalmas, kopásálló és kis 1 2 súrlódási ellenállású gépészeti műanyagbevonatok készítése, amelynél elérhető az egyenletes és kívánt méretű rétegvastagságú utólagos megmunkálás nélkül is. 5 Felismertük, hogy a találmány szerinti célkitűzéseket olyan bevonattal érjük el, amely a felületbe beépül, csökkenti a súrlódást, kopásálló és kenésmódosító tulajdonságú. A találmány szerinti célkitűzéseinket fel- 10 ismeréseink alapján olyan tekercselt gépészeti müanyagbevonatok előállításával oldjuk meg, amelynél a bevonandó fémfelületre annak előkészítése után célszerűen hőfokjelzésre és/vagy a felülethez való rögzítésre alkal- 15 más alapozó keveréket, majd hőre lágyuló műanyagot célszerűen poliamidot viszünk fel és azt melegítéssel ráolvasztjuk a felületre. Az eljárás lényege, hogy a poliamidot és 20 adott esetben más anyagot is tartalmazó rétegekből álló bevonatát szál és/vagy fólia alakjában tekercseléssel visszük fel a fémfelületre és pillanathevítéssel rá- és beleolvasztjuk. 25 A találmány előnyös foganatósítási módja szerint a bevonat más anyagot is tartalmazó rétegeit üvegből, kerámiából és/vagy fémből állítjuk össze. További előnyös foganatosítási mód esetén o,, a bevonatot több szál- és vagy fóliarétegből állítjuk elő. További előnyös foganatosítási módnál a szálat egy rétegben hézagosán visszük fel. További előnyös foganatosítási módnál 3g öntapadó fólia rétege (ke) t viszünk fel. További előnyös foganatosítási módnál rétegenként többféle anyagú szálakból összefogott szálköteget tekercselünk a felületre. További előnyös foganatosítási mód esetén a pillanathevítést a gépalkatrészekbe árambevezetéssel, pl. kontakthevítéssel végezzük. További előnyös foganatosítási mód esetén a pillanathevítést nagyfrekvenciás indukciós tekerccsel állítjuk elő. A továbbiakban a találmányt a rajzon 45 szereplő 1. ábra és példák alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábrán egy siklócsapágyhoz kiala- 5Q kított tengely felületén alkalmazott példaképpen! találmány szerinti bevonatot mutatunk be. A tengely A oldalán a bevonat ráolvasztás előtti szerkezete, a B oldalán pedig ugyanezen bevonat ráolvasztás után látható. Az 1 tengely 2 felületi érdekességének mikroszkopikus mélyedéseire és csúcsaira kerül rá a felvitt 3 alapozó kompozíció, melyet ezen példaképpeni bevonat kialakításnál egy 4 műanyag réteg követ tekercselt poliamid szál ból, majd erre egy vagy több 5 erősítő réteg 60 kerül, mely ezesetben tekercselt üvegszálból áll, ezt követően ismét 4 tekercselt poliamid szálak következnek. Az ily módon alapozott és tekercseléssel ellátott 1 tengelyt a 6 nagyfrekvenciás tekercsek terében pillanathevítés- 65 nek kitéve a 7 olvadt bevonat jön létre, amely