199717. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémoxid olvadékok folyamatos lehűtésére és megdermesztésére
HU 199717 B A találmány tárgya eljárás fémoxid olvadékok folyamatos lehűtésére és megdermesztésére, amelynek során az olvadékot két forgó henger között lehűtjük, a megdermedt szalagot a hengerek közötti résből kivezetjük, a hengerek legalább egyikét a rés méreteinek változtatása érdekében elmozdítjuk, és a hengereket adott erővel a résre merőlegesen egymáshoz szorítjuk. Fémolvadékok, illetve fémoxid olvadékok ilyen szalagöntésére szolgáló eljárások már régóta ismertek. Ilyen megoldás található például a DE 1 259 762 számú szabadalmi leírásban. Ennél az eljárásnál a. fémoxid olvadékot egy belülről hütött henger palástjára vezetik, ott megdermesztik és képlékeny szalagként hütőhenger és nyomóhenger közötti résbe vezetik. A nyomóhenger a résre merőleges irányban állítható és kötélre függesztett súly segítségével, adott nyomóerő létrehozása mellett van a hűtőhengerhez szorítva. A képlékeny állapotban lévő fémoxid szalag leválik a hűtőhengerről és a hengerpalásttól olyan mértékben elhajlik, hogy egy hütött vízszintes felületre lehet vezetni. Minthogy az ismert eljárásnál az olvadék már a hengerek közötti résbe történő beérkezés előtt megdermed, a hengerek között nem jön létre olvadéktorlódás, így homlokoldali tömítőelemekre egyáltalán nincs szükség. Mivel a nyomóhenger a résre merőleges irányban elmozdulhat, elkerülhető a csapágy sérülése akkor is, ha viszonylag vastag anyagréteg kerül a hütőhengerre, viszont ebből kifolyólag nem is lehetséges a hengerek közötti rés állandó értéken tartása. Ennek megfelelően az ily módon gyártott szalag vastagsága meglehetősen ingadozó, ami viszont hátrányosan befolyásolja a termékből készített csiszolószemek szemcsenagyságának egyenletességét. A B1-0057651 számú európai szabadalmi leírásból ismert olyan megoldás is, amelynek során fémoxid olvadékot szalagöntéssel hűtenek le és dermesztenek meg oly módon, hogy az olvadék két párhuzamos forgástengelyű, belülről hűtött kúpos henger közötti résbe kerül, miközben a hengerek lényegében állandó kerületi sebességgel egymással ellenkező irányban forognak. A hengerek fordulatszámát és a hűtőteljesítményt oly módon vezérlik, hogy a hengerek forgástengelyeinek síkjában, a hengerek közötti résben a megdermedt külső rétegek között még egy folyékony filmréteg van, amely még a rés után is megmarad egy bizonyos távolságban. Ennél a megoldásnál állandó hengerlés biztosítható, hátránya viszont, hogy ha túl sok anyagot kell a résen keresztülnyomni, csapágysérülés vagy tengelytörés következhet be. A jelen találmánnyal ezért olyan megoldás kidolgozása a célunk, amely lehetővé teszi, hogy a fémoxidolvadékok folyamatos szalagöntése során a szalag vastagsága lényegében állandó értékű legyen. 1 A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a hengerek közötti résméretet mérjük, meghatározzuk eltérését a kívánt értéktől és a hengerek fordulatszámát csökkentjük a kívánt értéktől lefelé történő eltérés esetén, felfelé történő eltérés esetén pedig növeljük. A találmányt a továbbiakban kiviteli példánk, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra az eljárás egy célszerű foganatosítási módjára alkalmas berendezés vázlatát mutatja. Az ábrán látható, hogy az 1 és 2 hengerek között helyezkedik el a fémoxid 3 olvadék, amelynek 4 felszínét állandó szinten tartani gyakorlatilag nem lehetséges, minthogy a 3 olvadék áramlás tökéletes állandóságát biztosítani rendkívül körülményes. Ennek megfelelően a 3 olvadék és az 1, illetve 2 hengerek 5 érintkezési szögét sem lehet állandó értékén tartani. A találmány szerinti eljárás arra ad lehetőséget, hogy ettől az 5 érintkezési szögtől függetlenül lehessen a 6 szalag h vastagságát állandó értéken tartani, mégpedig oly módon, hogy a változó 5 érintkezési szög ellenére állandó hűtési sebességét biztosítunk. Erre az 1 és 2 hengerek fordulatszámának változtatása ad módot. Ha tudniillik az 1 és 2 hengerek fordulatszámát növeljük, a 3 olvadék rövidebb ideig van érintkezésben a hűtött hengerfelületekkel, aminek következtében csökken a 6 szalag h vastagsága. Ha viszont az 1 és 2 hengerek fordulatszámát csökkentjük, növekszik a 3 olvadéknak a hűtött felületekkel történő érintkezési ideje és a 6 szalag h vastagsága is megnövekszik. Az eljárás foganatosítására a berendezés 7 távolságadóval van ellátva, amely méri az 1 és 2 hengerek közötti távolságot és kiadja a 6 szalag h vastagságának értékét. Ez a kimenőjel kerül a 8 összehasonlító egységbe, amely azt összeveti a vastagság ht előirt értékével. Az ezekből képzett Ah eltérés jele kerül a 9 szabályzó egységbe, ahonnan az ebből generált kimenőjel 10 fekvencia átalakítóba kerül. Ez az egység vezérli az 1 és 2 hengerek 11, illetve 12 meghajtását, vagy adott esetben a közös 13 hajtóművet. Ugyancsak a 10 frekvencia átalakító útján lehet meghatározni a nmi„ minimális fordulatszám értékét. A berendezés a 10 frekvencia átalakítóba betáplált nmi„ minimális fordulatszámmal indul és a fordulatszám beáll a kívánt h vastagságú szalag előállításához szükséges értékre. Az üzemelés során a szabályzó kör folyamatosan a h vastagság megfelelő nagyságához szükséges fordulatszámot biztosítja. A berendezésből kijövő termékben tehát a szemcsék nagysága gyakorlatilag állandó lesz. Az 1 és 2 hengerek felületén esetleg megtapadó anyagot a szokásos leválasztok segítségével távolítjuk el. Ha ennek ellenére 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
