199707. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szénhidrogén olajok hőbontására
HU 199707 B kezik; akkor viszont, ha a szög 2°-nál kevesebb, az elért hatás jelentéktelen. Minthogy a reakciózónába való belépés helyén könnyen alakul ki áramlási sebesség gradiens, előnyös, ha a reakciózóna belépő szekciója is kúpos. A kúpszöget a betápláló csőben uralkodó áramlási sebesség alapján választjuk meg. Minél magasabb a betápláló csőben a sebesség, annál kisebbre kell választani a szöget. A gyakorlatban a megfelelő szög 2° és 30° közötti. A reakciózóna kilépő része is lehet kúpos. Ebben az esetben a szöget az elvezető csőben általában uralkodó sebesség alapján választjuk meg. Minél nagyobb a kilépő sebesség, annál kisebbre kell választani a szöget. A gyakorlatban a megfelelő szög 2° és 30° közötti. A kilépő szekció legömbölyített is lehet, hogy elliptikus vagy szférikus felületnek feleljen meg, vagy el lehet látva áramlást vezető vagy ezzel egyenértékű tagokkal, hogy megelőzzük ezen a területen a refluxot. Azt tapasztaltuk, hogy a hőbontási reakció szempontjából az az előnyös, ha a hőmérséklet 410 és 470°C közötti és a nyomás (2— 20) -105 Pa. A reakciózóna átlagos átmérőjének és hosszúságának az aránya előnyösen 1:1 és 1:20 közötti. A találmányt, a berendezést a csatolt ábrákon szemléltetjük közelebbről, anélkül azonban, hogy a találmányt arra korlátoznánk. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezést ábrázolja vázlatos folyamatábra alakjában. A 2. ábra az 1. ábrán szereplő reaktort mutatja felnagyítva. A berendezés egy 11 olajbetápláló csőből, az ahhoz csatlakozó 12 kemencéből, a hozzá kapcsolt 13 vezetékből és a 14 reaktorból áll, amelynek felső részéhez a 15 elvezető cső csatlakozik. Az 1. ábrán a betáplálandó olajat a 11 csövön át vezetjük a 12 kemencébe, ahol hőmérséklete 410° és 470° közé emelkedik. A 12 kemencéből az olajat a 13 vezetéken át a 14 reaktorba vezetjük, ahol az alulról fölfelé áramlik és a reaktor tetején a 15 csövön át lép ki egy különálló egységbe (ezt nem ábrázoltuk), ahol például elválaszt-3 ható egymástól a gáz, petróleum, könnyű és nehéz olaj. A 17 reakciózónában az átlagos tartózkodási idő 5 és 100 perc közötti. A 2. ábra a 14 reaktort mutatja a 16 5 belépő szekcióval, a 17 reakciózónával és a kúpos 18 kilépő szekcióval. Az egyes részekben a falak és a közép tengely által bezárt szögeket a-val, ß-val és y-val jelöltük. A 2. ábrán bemutatott 17 reakciózónában 10 az a szög nagyobb, mint a ß szög. Az a és ß szöget azonosra is választhatjuk, ekkor nem figyelhető meg külön 16 belépő szekció. A reakcióedényt úgy is kialakíthatjuk és ez előnyös is, hogy a kúpszögek közötti átmene-15 teket, ha vannak, legömbölyítjük, hogy ne legyenek éles szögletek. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 20 L Berendezés szénhidrogének hőbontására, amely a szénhidrogéneknek a reakció hőmérsékletére való melegítésére szolgáló kemencéből és olyan reaktorból áll, ahol alulról felfelé haladó áramlás van, azzal jellemez-25 ve, hogy a reaktorban (14) a reakciózóna (17) keresztmetszete alulról fölfelé növekvően van kialakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a reakciózóna (17) 2o falai a középtengellyel 2° és 15° közötti szöget (ß) zárnak be. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a reaktorban (14) a reakciózóna (17) előtt kúpos belépő 35 szekció (16) van. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a belépő szekció (16) fala és a középtengely által bezárt szög (a) 2°—30°. 4Q 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a reaktorban (14) a reakciózóna (17) után kúpos kilépő szekció (18) van, ahol a kúpos kilépőszekció (18) fala és a középtengely által bezárt szög (y) 2°—30°. 45 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a reakciózóna (17) átlagos átmérőjének a reakciózóna (17) magasságához viszonyított aránya 1:1 és 1:20 közötti. 4 1 lap rajz, 2 ábra 3
