199671. lajstromszámú szabadalom • Torna- és/vagy masszírozó eszköz
HU 199671 B ható 4 párnázatból áll. A 3 tartóelem bármilyen, erős, ugyanakkor könnyű és hajlékony anyagból, célszerűen műanyagból készülhet. Feladata, hogy a 4 párnázatot megtámassza és a masszírozás közben fellépő nyomóerőt felvegye. A 3 tartóelem méretei tetszőlegesen megválaszthatok; az emberi test méreteinek figyelembevételével legcélszerűbb méretei a következők: a hengeres rész külső átmérője 2—4 cm, előnyösen 3 cm; a hengeres rész hossza 10—25 cm, előnyösen 20 cm; falvastagsága kb. 1.5—2 mm. A 3 tartóelem két vége le van szűkítve 6 foglalatokat alkotó módon. Az ábrákon feltüntetett kiviteli alakoknál ezek a 6 foglalatok a 3 tartóelemmel egy darabban készülnek, elképzelhető azonban olyan kialakítás is, hogy a hengeres 3 tartóelem végeibe szoros illesztéssel, menetes kapcsolattal, vagy bármilyen más, a célnak megfelelő módon különálló darabokat helyezünk be, amelyek foglalatokat alkotnak. A 6 foglalatok ez utóbbi esetben készülhetnek a 3 tartóelem anyagától eltérő, pl. keményebb anyagból is, de minden esetben lényeges, hogy a 2 tengelyelemet befogadó belső felület nagyon sima, polírozott legyen, hogy könnyű, akadálytalan forgást tegyen lehetővé. A 6 foglalatok belső átmérője a 2 tengelyelem külső átmérőjénél csak annyival nagyobb, hogy az akadálytalan forgás létrejöhessen, azonban a 2 tengelyelem ne lötyögjön a 6 foglalatokban. A 6 foglalatok hossza például 0,5—1 cinre választható. Egészen különleges kivitelt testesít meg, amikor a 6 foglalatokat a tökéletesen sima, könnyű forgás érdekében golyóscsapágyak alkotják. A 3 tartóelemnek a hengeres része és a 6 foglalat közötti 9 átmeneti szakasza különféle kialakítású lehet, amint azt a 10—12. ábrák kapcsán később ismertetem. A 2 tengelyelem anyaga lehet fa, kemény és erős műanyag, könnyű fém, vagy hasonló merev anyag. Átmérője függ az anyag minőségétől, de általában 0,5—1 cm átmérő a felsorolt anyagok esetében már kellő merevséget biztosít. A 2 tengelyelem hossza a 3 tartóelem hosszához igazodik, és úgy határozhatjuk meg, ha a 3 tartóelem hosszához hozzáadunk 1—2 mm-t a forgás közbeni kismértékű szabad elmozdulás biztosítására, továbbá a két 10 ütközőtárcsa vastagságát, valamint a 11 külső menetnek a biztonságos kapcsolathoz szükséges hosszának kétszeresét. A 2 tengelyelemnek a 10 ütközőtárcsáktól befelé a 6 foglalat hosszúságának megfelelő szakasza a 6 foglalatok belső felületéhez hasonlóan nagyon sima, polírozott felülettel készül a minél könynyebb forgás biztosítása érdekében. A 10 ütközőtárcsák a 2 tengelyelemen szoros illesztéssel vagy menetes kapcsolattal vannak rögzítve oly módon, hogy a 2 tengelyelemnek a 3 tartóelemből való kicsüszását meggátolják. A 10 ütközőtárcsák anyaga célszerűen kemény műanyag vagy más, kellő merevségű anyag lehet; belső, a 6 foglalatok felé néző oldaluk sima. polírozott kiképzésű a 6 fogla5 latok forgás közbeni akadálytalan csúszásának biztosításához. A 4 párnázat a 3 tartóelemet kívülről borítja. Anyagának megválasztásánál elsőrendű szempont, hogy olyan rugalmasságú legyen, mely kellemes simító-nyomó masszázst tesz lehetővé. Célszerű, ha a párnázat a 3 tartóelem külső felületéhez fuzionált latex, habgumi, vagy más hasonló rugalmas, könnyű anyag. Vastagsága pl. 0,5—1 cm lehet. A 4 párnázat külső felülete vékony, sima, de nem csúszós, rugalmas 5 fedőréteggel lehet borítva. Az 5 fedőréteg helyett vagy azon kívül is alkalmazhatunk a 4 párnázatot beborító huzatot. Mindkettő szerepére a későbbiekben még kitérünk. A találmány egy célszerű — a rajzokon nem ábrázolt — kiviteli alakjánál a 4 párnázat vízzáró anyagú fedőrétegek közé zárt folyadékból, vagy légzáró anyagú fedőrétegek közé zárt, a légköri nyomásnál nagyobb nyomású gázból áll. Ebben az esetben a fedőrétegek erős gumi- vagy rugalmas műanyag falak lehetnek. A 2 tengelyelem két végéhez csatlakozó 7 tartókarok lényegében a 2 tengelyelem meghosszabbításai, de vonalvezetésük nem feltétlenül tartja meg a hossztengely irányát. Az 5. ábrán azt az alapváltozatot tüntettem fel, ahol a találmány szerinti torna- és masszírozó eszköznek két egyenes, a hossztengely irányában kinyúló, azonos hosszúságú 7 tartókarja van. Hosszúsága az ésszerűség határain belül nagyon változatos lehet, általában 4—25 cm között változhat, a legáltalánosabb hosszúság 18 cm. Átmérője 0,5— 1,5 cm, célszerűen f,3 cm lehet, ez azonban a 7 tartókar anyagától függően is változhat. A 7 tartókar némi hajlékonysággal rendelkező anyagból, pl. keménygumiból, vagy kismértékben hajlékony műanyagból állhat, az előbbi esetben célszerűen tömör, az utóbbi esetben azonban előnyös, ha csőből készül. A 7 tartókar külső felülete sima, csúszós, mivel használat közben előnyös, ha a kéz könynyen elmozdulhat a tartókar hosszában. A 7 tartókar úgy is készülhet, hogy teljes hosszában, vagy csak egy szakaszán — nem ábrázolt módon — vékony habgumi párnázat borítja. A 7 tartókarok külső végein lévő 8 gömbök vagy más megvastagított, pl. félgömb, tojásdad, stb. végződések arra szolgálnak, hogy megakadályozzák az újjak lecsúszását a 7 tartókarokról gyakorlatozás közben, ugyanakkor lehetővé teszik azt is, hogy az ujjak között vagy a tenyérben tetszőlegesen elfordítható legyen. Az ujjak könnyű átsíklása elősegíthető azáltal, ha a 8 gömbök külső felületét — nem ábrázolt — sima, rugalmas, nagyon csúszós réteg, pl. műanyagfólia fedi. A találmány szerinti torna- és masszírozó eszköz 6. ábra szerinti kiviteli alakjának csupán egy 7 tartókarja van, amelynek kialakítása megegyezik az 5. ábra alapján ismertetettel. Ebben az esetben a 2 tengelyelemnek a 7 tartókarral ellentétes végére közvetlenül 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
