199660. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyorsfagyasztott félkész étel előállítására száraz hüvelyesek magjaiból

HU 199660 B A találmány tárgya eljárás gyorsfagyasz­tott félkész étel előállítására száraz hüve­lyesek magjaiból. Ismeretes, hogy az egyes félkész ételek felhasználása egyre szélesebb körben terjed el a háztartásokban és a tömeges étkezte­tésben egyaránt. Elterjedésükkel — és csakis ezzel — oldhatók meg korunk helyes élel­mezésének alapvető problémái, így a korsze­rű, változatos, differenciált étkeztetés beve­zetése és az ezzel összefüggő és egyre fokozó­dó munkaerőgondok, amelyek elsősorban az egyre növekvő tömegétkeztetést bonyolító vendéglátóiparnál jelentkeznek. Egyes szakácskönyvek szerint a száraz hü­velyesek főzővízéhez nátrium-hidrogén-karbo­­nátot kell adni (lásd például ínyencmester szakácskönyve, Minerva, Budapest, 1978., 176—177. oldal), ez azonban nem csökken­ti lényegesen a főzési időt. A fenti problémák megoldása csak ipari élelmiszergyártással képzelhető el. Az ipari élelmiszergyártás során nagyvolumenű élelmi­szereket kell előállítani magas szintű gépe­sítéssel. A nagyvolumenű gépesített élelmi­szergyártás előnyei csak abban az esetben hoznak megfelelő eredményt, ha az előállí­tott termékek a legmegfelelőbb nyersanyagok­ból a legfejlettebb feldolgozási és tartósítási technológiákkal készülnek, hogy ennek követ­keztében a lehető legkisebb táp-, biológiai és élvezeti érték csökkenéssel kerülhessenek a fogyasztókhoz. Ezen belül az iparilag gyár­tott élelmiszereknek ki kell elégíteniük a szé­leskörű fogyasztói igényeket, minőségileg és választékban el kelt érniük, adott esetben túl kell haladniuk a friss nyersanyagok­ból kisüzemi módszerekkel és az otthon ké­szített ételek minőségét. A gasztronómiai gyakorlatban a száraz hü­velyesekből előállított ételek készítéséhez (bab, lencse, stb.) a nyersanyagot a konyhai elkészítés megkezdése előtt a fajtától és más köülményektől függően 20—30 óráig áz­tatni kell. Az áztatás célja vízfelvétellel járó feltárási folyamat, amely ezen nyers­anyagok egyes nehezen oldható dehidrált kom­ponenseit rehidrálja, miközben az emésztés során bizonyos puffasztó érzést előidéző anya­gok hatását csökkenti. Az áztatási művelet a háztartásokban, de különösen a nagyfogyasztói, üzemi konyhai el­készítésnél általában nehézkes, köülményes, időt, munkát, energiát igénylő, nehezen elle­nőrizhető folyamat. A találmány feladata olyan eljárás ki­dolgozása, amely elkerülhetővé teszi a hossza­dalmas dehidrálást. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a száraz hüvelyes magjait megfelelő meny­­nyiségíí nátrium-hidrogén-karbonátot tartal­mazó vízben, ellenőrzött hőmérsékleten előke­zeljük, majd gyorsfagyasztjuk, felengedtetés után a hüvelyes 10—20 perc alatt készre főzhető. 1 A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a száraz hüvelyes magjait 1—25 ez­relék nátrium-hidrogén-karbonátot tartalma­zó, 20—60°C hőmérsékletű vízben 3—1 órán át áztatjuk, leszűrjük és gyorsfagyasztjuk, majd ismert módon készített, gyorsfagyasz­tott leves- vagy főzelékalappal — és kívánt esetben egy vagy több gyorsfagyasztott, szükség esetén előfőzött zöldségekkel és/vagy állati komponenssel, így zöldségfélével vagy füstölt húsfélével — vagy gyorsfagyasztott hagymából, egy vagy több ízesítő anyagból és fűszerből álló salátaalappal egy vagy több adagot tartalmazó fogyasztási egységekké ki­szereljük. Az áztatás során a száraz hüvelyes tö­megének 75—110%-át kitevő mennyiségű vi­zet vesz fel, a nátrium-hidrogén-karbonát pe­dig elősegíti az összetömörödött szövetszer­kezet jobb feltáródását, ez lényegesen rö­­videbb ételkészítési időt eredményez. Az áztatás befejezésekor a különböző mértékben, nem ellenőrzötten szárított hüvelyeseknek egy­séges nedvességtartalmuk és kiegyenlített tér­fogatuk lesz. Az áztatással előkezelt, gyorsfagyasztott nyersanyagot előnyösen az előállítandó étel­nek (levesnek, főzeléknek) megfelelő ételalap komponenssel együtt szereljük ki fogasztási egységek alakjában. Az ételalap komponenst ismert módon, (a 161 339 vagy 169 104 Isz. magyar szabadalmi leírásban ismerteteti eljá­rással) állítjuk elő. Az ízesítőanyagként hasz­nált ételecetet azonban 0,5% körüli mennyi­ségben alkalmazzuk, ez ugyanis közömbösí­ti az áztatáshoz használt nátrium-hidrogén­­-karbonátot. Az előkezelt hüvelyest gyorsfa­gyasztott saláta.alakjában is kiszerelhetjük. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal szemléltetjük. 1. példa Gyorsfagyasztott szárazbableves készítése a) Szárazbab előkezelése 200 liter vízben feloldunk 2,00 kg nát­rium-hidrogén-karbonátot, 25°C-ra felmelegít­jük, hozzáadunk 100,00 kg szárazbabot és 18 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. 2 Ezután a babot leszűrjük. 200 kg rehidrált. feltárt babot kapunk, ezt b) Levesalap készítése Alkotók: gyorsfagyasztjuk. Füstölt szalonna 16,80 t% BL 55-ös liszt 15,00 t % csemege paprika 1.70 t% fokhagymapor 0.20 t% gyorsfagyasztott fokhagyma 5,00 t% tejföl 25,00 t% só 8,40 t% petrezselyemzöld 1.70 t% Delikát 8 ételízesítő 1.70 t % víz 10,50 t% füst aroma 0,60 t% zsír 12.60 t% ecet 0.80 t% 100.00 t% 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom