199659. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jól emészthető, állati fehérjét tartalmazó takarmányadalék előállítására
HU 199659 A A találmány tárgya eljárás jól emészthető, állati fehérjét tartalmazó takarmányadalék előállítására. Toliból vagy egyéb nagy keratijitartalmú anyagokból történő takarmányadalékok előállítására több eljárás ismeretes. Ezek közös jellemzője, hogy a keratinfehérje emészthetőségét hőkezeléssel kívánják javítani, adott esetben különböző adalékanyagokat is használva. így például a 4.172.073 számú USA szabadalom szerint a baromfitollat vizes közegben nagy nyomáson főzik. A vízgőz jelenlétében történő hőkezelés és a szárítás különböző gépi megoldásaira vonatkozik a 3.617.317 számú USA —, a 4.151.306 számú USA — és a 192.860 számú magyar szabadalom. Más típusú eljárások a nagy keratintartalmú állati eredetű melléktermékek emészthetőségének fokozása céljából a hőkezelést adalékanyagok jelenlétében végzik. így a 155.389 számú magyar szabadalom híg ásványi savakat, a 177.975 számú magyar szabadalom kénsavat, a 124.942 számú NDK szabadalom ásványi lúgokat, a 174.881 számú magyar szabadalom bázisanhidrideket használ fel. A keratin enzimes úton is feltárható. Erre példa a 4.473.589 számú USA — és a 193.037 számú magyar szabadalmak. A felhozott eljárások keratintartalmú lisztek, elsősorban toll-lisztek előállítására vonatkoznak, de a hőkezelt keratintartalmú főzetek szárítását szárítási segédanyagok nélkül végzik, emiatt az anyag a szárítás során gumiszerűvé, nehezen száríthatóvá és darálhatóvá válhat. Másfelől a felhozott eljárásokkal nem lehet nagy emészthetőségű szőrlisztet, illetve szarulisztet előállítani. Az idézett eljárások nem tűzik ki célul az állatok tápanyagigényének kielégítésére alkalmas jól emészthető állati fehérjét tartalmazó komplett keverékek előállítását sem. A találmány tárgyát képező eljárás kifejlesztése során a feltalálók célja az volt, hogy az állatifehérje főzetek szárítását megkönynyítsék, és ezáltal jól emészthető takarmánykomponenseket állítsanak elő. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy az alacsony keményítőtartalmú növényi anyagok jelenléte a feltárt keratint és/vagy kollagént tartalmazó állatifehérje főzetek szárítását megkönnyíti és az egyben a nyert fehérjeliszt takarmányozási hatását is javítja. A vágóhídi melléktermékek takarmányadalékká való feldolgozása során ugyanis a keratin-fehérjéket fel kell tárni, de a feltárt keratin a szárítás során hajlamos gumiszerű anyaggá alakulni. Ugyancsak nehezen száríthatok a nagy kollagéntartalmú főzetek, amelyek a szárítás folyamán enyvszerű anyaggá alakulnak. A találmány"tehát eljárás jól emészthető, állati fehérjét tartalmazó takarmányadalékok előállítására keratintartalmú, elsősorban vágóhídi hulladékok karbamid és/vagy karbamidszármazék jelenlétében nedves hővel történő feltárása útján. A keratintartalmú ál1 lati eredetű anyagot 1—50 bar, előnyösen 4 bar, nyomáson 0,1— 2Q t%, előnyösen 1 t%, karbamid és/vagy ammonium tiokarbamát és 10—80 t%, előnyösen 50 t%, víz hozzáadása, után 0,5—8 órán, előnyösen 60 perceh, át hőkezeljük, az Tly módon kapott elfolyósodott elegyet a túlnyomás megszüntetése után legalább 10 t%, előnyösen 50 t%, alacsony keményítőtartalmú növényi liszttel keverjük az elegy szárazanyagtartalmára számítva, majd szárítás közben vagy szárítás után őröljük. A kapott magas szárazanyagtartalmú takarmányadalékhoz előnyösen önmagában ismert takarmánykomponenseket keverünk olyan arányban, amely a gazdasági haszonállatok takarmányozásához megfelelő keverékhez vezet. Keratintartalmú állati nyersanyagként szőrt és/vagy gyapjút és/~vagy szarut és/vagy tollat és/vagy kefegyári hulladékot keverünk karbamiddal és/vagy ammóníum-tiokarbamáttal. Alacsony keményítőtartalmú növényi anyagként az elfolyósodott elegyhez kukoricanövényből készített,- előzetesen szárított szecskát vagy lisztet és/vagy gabonamagvak korpáit és/vagy maghéj liszteket és/vagy furfurolkorpát, Jreverünk. Az alacsony keményítőtartalmú növényi lisztek az elegy szárítása során nem csirizesednek és a feltárt keratinnal könnyen száríthatok. Az eljárás nagy kollagéntartalmú állati eredetű nyersanyagok (például: csont, bőr) főzése során keletkezett főzetek szárítására is előnyösen alkalmazható. A szárítást fekvő elrendezésű, folyamatos működésű fűtött lapátos tengellyel rendelkező szárítókban lehet végezni, de előnyösek az olyan berendezések is, ahol a szárítás és a darálás műveletét összeköti (például: Atritor típusú szárító). A szárított liszt takarmányadalékként használható. A találmány szerinti eljárást az alábbi példák alapján mutatjuk be: 1. példa 100 kg 20 t% víztartalmú sertésszőrt fűtőköpennyel és keverővei ellátott autoklávban (dezinfektorban) 4 bar nyomáson, 2,5 kg ammónium-tiokarbamát és 2,5 kg karbamid és 50 liter víz jelenlétében 60 percen át folyamatos keverés mellett kezeljünk. A túlnyomás megszüntetése után a még forró elfolyósodott anyaghoz további folyamatos keverés mellett 100 kg búzakorpát adunk, majd az elegyet 10 perces keverés után darálva szárító berendezésen szárítjuk. A kapott porszerű termék 40 t% nyersfehérjét tartalmaz, amelynek in vitro pepszines emészthetősége 70— 80%. 2. példa Az 1. példa szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy kiindulási anyagként 50 kg sertésszőrt és 50 kg sertéskörmöt (papucsot) 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 30 55 60 65 2
