199653. lajstromszámú szabadalom • Környezetkímélő eljárás kultúrnövények rézigényének biztosítására
HU 199653 B -lipoid komplexet. A klorofillt — melynek szintézisében a réz kation az enzimfolyamatok szabályozásával vesz részt — a réz védi meg a korai lebomlástól, így a növény marad fiatal állapotban és nagyobb az asszimilációs teljesítménye. A növényi anyagcserében a réznek fontos szerepé van a transzpirációs anyagcserében és az elektron transzportban. A réz katalizálta oxidációk során katalizáló szerepe a vegyérték változással függ össze (Pais I: A mikroanyagok szerepe a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1980. 86— 30 o.). A talajban csökkent mennyiségben lévő mozgékony réz-ionok esetében a növények számára nem biztosítható a réz utánpótlás, s ez hátrányos a növény számára, ugyanakkor hátrányos az ilyen növényekkel takarmányozott állatok számára is, mert. réz szükségletüket nem tudják kielégíteni. A növények táplálkozási zavarairól — közöttük a réz hiánya miattiakról szól Bergmann könyve (Bergmann, W.: Termesztett növények táplálkozási zavarainak előfordulása és felismerése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1979.88. o.). Beszámol ebben Rahini kísérleteiről, amelyet mesterséges rézhiány mellett folytatott le (Rahini, A.: Kupfermangel-Symptone und ihre Entwickelung bei höreren Pflanzen. Diss. Techn. Univ. Berlin, D 88, Nr. 14. 1972.). Megállapította, hogy az ilyen körülmények között nevelt növényeknél minden esetben előfordul a sejtfal gyenge lignifikálódása és a szállítóedény nyalábok rendellenes fejlődése. Ezek következtében csökken a szövetek szilárdsága, gátolt a vázelemek kialakulása, illetve a tápanyag transzport. A rézhiány külsőleg is látható jellegzetes tünetei a fonnyadás, a fiatal levelek elhalása, illetve a levélsodródás. A levél sodródását rézhiány miatt elsősorban a kétszikű növényeknél tapasztaltuk. Feltételezik, hogy a rézhiány elsősorban a polifenol-oxidáz enzimmel kapcsolatos anyagcsere folyamatokat zavarja. Bergmann szerint a rézhiány számos növény érzékeny. Hiányára a gabonafélék különösen érzékenyen reagálnak. Ennek következtében számos kísérletet folytattak a talajok alacsony mozgékony réztartalom szintjének pótlására. A szakirodalom az esetek túlnyomó többségében erre a célra a rézszulfát vizes oldatával történő permetezést ajánlja (Kádár I. Lásztity B; Szemes I., Agrokémia és talajtan 31. 17—28. 1982: és Kádár I. Shalaby M. Hamada: Növényterjnelés No.2. 34.o. 1985.). A mezőgazdasági termelésben komoly gondot okoz, hogy a mikroelem pótlásra kellően jól használható réz komplexeket réz-szulfátból állítják elő. A kedvezőtlen mellékhatások miatt — pl. a talajok savanyodását nem akadályozzák, oldatai nehezen keverhetők más oldatokkal, stb. — használhatóságuk korlátozott. Mindezen körülményeket ismerve és tudva, hogy a talajok nagyrészénél komoly terme3 lést korlátozó tényező a mikroelemek relatív vagy abszolút hiánya, kutatásokat folytattunk olyan vegyület és felhasználási módszerek irányában, amelyekkel a mikroelem pótlás növény- és talajegészségügyi szempontból biztonságosan és felhasználási szempontból gazdaságosan megoldható. Kísérleteink során az egyik legtöbbet tanulmányozott esszcenciális elem a réz vonatkozásában igen pozitív eredményeket értünk el. Felismerésünk szerint, ha a rezet ammónia-komplex formában vizes hígításban permetezzük a talajra és/vagy a növény felületére, szinte teljes egészében igen jól hasznosul, mivel a fém hosszú ideig mozgékony (vízoldható) formában van jelen. Kísérleteink során a másik jelentős felismerés, hogy a réz-tetramin-hidróxidot vizes hígításban a növény élettani igényét meszsze meghaladó koncentrációban is perzselési kártétel nélkül lehet alkalmazni a növények felületére (levélzetére) permetezve. A rezet ebben a vegyületi formában és ilyen módon alkalmazva megfigyeli 'ink szerint rendkívül gyorsan, mintegy 18—24 óra alatt jelentős mennyiség épül be a növényi anyagcserefolyamatokba. E megfigyelésekből és az összehasonlító vizsgálatokból megállapítható volt, hogy a réz-ion pótlásnak ezt az eljárását alkalmazva, az eddig használatos megoldásoknál eredményesebb felvétel és beépülés érhető el. A tárgy szerinti találmány célja kultúrnövények réz tápanyagellátásának javítása közvetlenül á növényen keresztül és/vagy rézhiányos talajok kondicionálása, illetve a hiányhelyzet megszüntetése agrotechnikai művelettel összekapcsolva gazdaságosan olyan módon, hogy a talajok mozgékony réz-ion tartalma növekedjen. A találmány feladata a fenti célok elérése érdekében olyan eljárás kidolgozása, amellyel a réztartalmú maratópácok környezeti veszélessége megszüntethető, hasznosításuk megoldható úgy, hogy a talajok rézhiányát csökkentjük és/vagy megszüntetjük, illetve a növények rézellátását biztosítjuk. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a nyomtatott huzalozású áramköri elemek gyártása vagy galvanizálása, vagy rézhulladékok feldolgozása során keletkező rezes elhasznált maratópácok többek között rézre igen nagy tisztaságúak. Ezért célszerűnek látszott a szokásos szennyvíztisztítási eljárás mellőzésével a keletkezett tömény maratópácok elkülönített gyűjtése és olyan átalakítása, amelynek során alkalmassá váltak mezőgazdasági hasznosításra. További felismerésünk, hogy a maratópácok egy részének bepárlása során keletkező rézsókkal a mezőgazdasági hasznosításra kémiai átalakítással alkalmassá tett oldatok4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
