199650. lajstromszámú szabadalom • Mezőgazdasági kijuttató berendezés

HU 199650 B kopás hatásának az ellensúlyozása igen ne­héz és az eddig ismert berendezéseknél egy­általán nem megoldott. Természetesen elvileg mód van a haladási sebesség és a kijuttatandó folyadék nyomá­sának és mennyiségének pontos mérésére és szabályozására, korszerű — elsősorban elekt­ronikus és számítógépes — mérő- és szabá­lyozóberendezések alkalmazásával. Az eddig ismert vagy javasolt megoldások azonban komplikált működésük és precíziós szerke­zetűk miatt drágák, a nehéz üzemi körülmé­nyek (rázkódás, porosodás, korrózió), a mé­rendő közeg tulajdonságai (gyakran változó fizikai-kémiai tulajdonságok és szétülepedésre való hajlam), valamint az elektronikus és számítógépes vezérléshez értő kezelőszemély­zet hiánya miatti nehézségek következtében nem terjedtek el. A költséges szabályozási megoldások esetében nehezen elképzelhető például, hogy a kijuttatott mennyiséget szóró­fejenként vagy szórófejcsoportonként a d) kö­vetelmény teljesítése érdekében külön szabá­lyozzák. Mindezeket fígyelembevéve találmányunk célja, hogy elektronikus szabályozás nélkül, egyszerű, olcsó és megbízhatóan működő mechanikai szabályozási megoldással a ki­juttató berendezés változó és ingadozó me­netsebessége esetén is csökkentsük a terület­­egységre előre meghatározott m3/m2 folya­dékmennyiség ingadozását és elérjük annak egyenletes szintjét, ezen belül biztosítsuk az egyes szórófejek által kijuttatott folyadék­mennyiség azonosságát és állandóságát még a jelenleg alkalmazott max. kb. 36 m fesz­távolságú kiszórókeret, vagy max. kb. 72 db szórófej esetén is. Abból kiindulva, hogy az eddig ismert megoldásoknál a kijuttatott folyadékmennyi­ség szabályozását még a térfogatkiszorításos szivattyúk alkalmazása esetén is nyomássza­bályozásra vagy vezérlésre vezették vissza, amivel nem lehetett biztosítani a kijuttatott mennyiségnek a menetsebességgel arányos változtatását és a területegységre előre meg­határozott állandó m3/m2 kijuttatási meny­­nyiséget, a találmányunk szerinti berendezés alapját az a meglepően új hatásokat bizto­sító felismerés képezi, hogy egy — a továb­biakban első szivattyúnak nevezett — szi­vattyú nyomó oldalát kétfelé ágaztatva, a szórófejekhez vezető ágon egy második tér­fogatkiszorításos szivattyút vagy szivattyú­kat kell alkalmaznunk és ezzel az egyenle­tes kiszórást megoldhatjuk. A felismerés sze­rinti megoldásunkban tehát az első szivattyú által szállított anyagmennyiséget részben a második, térfogatkiszorításos szivattyú(k)ba juttatjuk, részben a recirkulációs ágon vissza­áramoltatjuk a berendezés tartályába. Az említett első szivattyúval ilyen elrendezés­ben állandósult nyomásviszonyokat biztosí­tunk a berendezésnek a kiszórófejekig ter­jedő szakaszában, ahol már a második, tér­fogatkiszorításos szivattyúval gondoskodunk 3 4 állandó nyomás melletti térfogatkiszorítás­­sal a kiszórófejek ellátásáról. Felismerésünk szerint ezt a követelményt előnyösen perisz­taltikus szivattyúval tudjuk biztosítani. A perisztaltikus szivattyú további előnye, hogy használata esetén több, párhuzamosan elhe­lyezett, rugalmas folyadéktovábbító csövön keresztül- külön látjuk el szabályozott térfo­gatáramú folyadékkal az egyes szórófejeket vagy szórófejcsoportokat, és így a folyadék­továbbító perisztaltikus szivattyú fordulat­számának és a folyadéktovábbító csövek át­mérőjének megválasztásával elérhető, hogy a kíszórókeret teljes fesztávolságán belül (max. kb. 36 m) minden szórófej azonos m3/m2 fo­lyadékmennyiséget juttasson ki. Ez a köve­telmény több, egymás melletti szivattyúval is kielégíthető, a fentiek miatt azonban erre előnyösen egyetlen perisztaltikus szivattyú alkalmazható, amelyben több párhuzamos cső van elhelyezve. A találmány szerinti berendezés alapja továbbá az a felismerés, hogy ennek a máso­dik szivattyúnak a fordulatszámát a beren­dezésen lévő nem hajtott kerék/kerekek for­dulatszámával kell szabályoznunk közvetlen meghajtás révén, és ilyen módon a m3/h ki­szórt mennyiség közvetlenül és időkéslelte­tés nélkül a menetsebességgel lesz arányos. A találmány szerinti berendezés alapja továbbá még az a felismerés is, hogy az első, keringtető szivattyú és a szűrő után egy má­sodik recirkulációs kört létrehozva a máso­dik, perisztaltikus szivattyú szívó- és nyomó ágában a nyomást a szórófejek működésé­hez szükséges nyomástartományban tartjuk. További felismerésünk, hogy a perisztal­tikus szivattyú által szállított anyagmennyi­ség azáltal is szabályozható, hogy a rugal­mas folyadéktovábbító csövek belső kereszt­­metszetét cserével vagy alkalmasan kialakí­tott sablonok segítségével a csövek kicse­rélése nélkül megváltoztatjuk. Ez utóbbi meg­oldás esetén a kiszórt mennyiség az időben gyakorlatilag fokozatmentesen változtatható, és így többek között a szórófejek időbeli ko­pásának a hatását is ellensúlyozni tudjuk, A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy második szivattyúként perisztal­tikus szivattyúja, ezen keresztül minden egyes szórófejhez vagy szórófejcsoporthoz külön vezető, legalább egy szakaszon rugalmas folyadéktovábbító csövei vannak. A találmány szerinti berendezés egy ki­viteli alakjának a tartályt, a szűrőt/őket, az első, recirkulációs szivattyút, az elosztó ve­zetékét és egy fojtást magában foglaló máso­dik recirkulációs köre van. A találmány szerinti berendezés egy elő­nyös kiviteli alakjánál a perisztaltikus szi­vattyúnak a kijuttató berendezés valamely meg nem hajtott járókerekével szabályozott meghajtása van. A találmány szerinti berendezés egy más kiviteli alakjánál a perisztaltikus szivattyún keresztül, minden egyes szórófejhez vagy szó-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 fiO 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom