199645. lajstromszámú szabadalom • Aratógép
HU 199645 B A találmány tárgya aratógép, amely vázszerkezetet tartalmaz, a vázszerkezetre összekötőelemek segítségével legalább egy, vágó: szerszámmal ellátott vágóegység van felerősítve és afölött egy forgó dob van elrendezve, mely burkolattal van ellátva, az összekötőelemre egy állvány vagy láb van felszerelve, melynek legalább egy része belenyúlik a forgó dob belsejébe, mely egy tengelyt és egy azzal forgathatóan összekötött kerékagyat tartalmaz, melyre a vágóegység és a forgó dob fel van erősítve, a tengely és a kerékagy legalább részben belenyúlik a dob belsejébe, míg az összekötőelemek állványa vagy lába, mely behatol a dobba, össze van kötve a vágóegység tengelyével. Ismeretesek olyan aratógépek, melyek több vágóegységet tartalmaznak, melyek egy tok felső oldalánál forgathatóan meg vannak vezetve. A tok külsejénél elhelyezett vágóegység felett egy meghatározott nagyságú forgó dob van elrendezve. A vágóegységek és a forgó dobok hajtóműve, valamint az öszszekötőelemek, melyek a vágóegységeket a vázszerkezettel összekötik, egy része behatolnak az első dob belsejébe, és annak felső részén keresztülhaladnak. Az összekötőelemeknek, melyek a vágóegységeket a vázszerkezettel összekötik, másik része behaol a második dob belsejébe, és ugyanúgy keresztülmegy annak felső részén. Ezeknek az ismert aratógépeknek a dobjait forgácsolásmentes alakítással állítják elő, és felfelé tetszőleges mértékben nyúlhatnak el, alsó végük pedig a megfelelő vágóegységnél található, melyhez hozzá vannak hegesztve. Ha figyelembevesszük, hogy a dob burkolatának forgácsolásmentes kialakításakor bizonyos tűrések szükségesek, és/vagy a hegesztés során a dob deformálódhat vagy a vágóegységhez képest nem megfelelően helyezkedik el, továbbá ha figyelembevesszük azokat a deformálódásokat, melyek az aratógép működése során fellépő különböző rázkódások, ütések következtében jöhetnek létre, belátható, hogy előfordulhat az az eset, amikor a dob felső része tengelyvonala nagy mértékben eltér a vágóegység tengelyvonalától. Mivel az összekötőelemek rögzített helyzetűek és a dobok, melyeknek belsejébe ezek az összekötőelemek részben belenyúlnak, forognak, az összekötőelemek és a dobok felső része között egy bizonyos nagyságú teret kellett hagyni, hogy mindenképpen elkerüljék azt, hogy a dobok felső része érintkezésbe lépjen az összekötőelemeknek a dobok belsejébe benyúló részével. Az ismert aratógép műkó'dése közben a külső vágóegységek felett elhelyezkedő két dob lehetővé teszi, hogy a levágott takarmány beleütközzön a menesztőberendezésbe vagy elvezetőelembe és/vagy az összekötőelemekbe, másrészt rendben sorjázzák a levágott takarmányt, hogy csökkentsék az aratógép által a földön hagyott rend nagyságát. A ta1 karmány, amit a dob mozgat, a dobok hosszúságát veszi fel, és ennek egy része bekerülhet a dobok belsejébe az összekötőelemek és a dobok felső része között kialakított térrészen keresztül. Egyébként a dobok belsejében is találhatók gabonaszemek és a földről származó por. A dobok igen nagy sebessége miatt ezek a növényi eredetű törmelékek és ez a por összegyűlnek a dobok belső falain, vagy végül egy nagyon tömör és viszonylag nehéz masszát képezzenek ott, ami a dobok igen jelentős kiegyensúlyozatlanságát idézi elő. Ezek a kiegyensúlyozatlanságok jelentősen növelik a csapágyfészekre ható terhelést, mely csapágyfészkek szolgálnak a vágóegységek forgómozgásának megvezetésére és amelyek a dobok felett helyezkednek el, és ez a tény lényegesen csökkenti ezeknek a csapágyfészkeknek az élettartamát. Azonkívül a növényi eredetű törmelék és a talajból származó por összegyűlésével keletkező massza nagyon erős köszörülő, csiszoló hatást fejt ki, ami nagyon gyorsan elhasználja az összekötőelemeket. Ez a jelenség annál is inkább fontos, mivel a dobok tömege nagy. Különböző megoldásokat kerestek tehát annak megakadályozására, hogy a növényi eredetű törmelék és a por ne tudjon bejutni a dobok belsejébe. Ezek a megoldások minden bizonnyal hozzájárultak a berendezés tökéletesítéséhez. Mindazonáltal előfordulhatott olyan eset, hogy a munkavégzés körülményei olyanok voltak (nevezetesen, a talaj nagyon száraz volt), amikor egy bizonyos idő elteltével minden esetben megállapították, hogy a munka során a dobok megteltek porral. Az egyik ismert aratógép esetében még azt a megoldást is elhagyták, hogy az összekötőelemek keresztülhaladjanak a külső dob felső részén, és így a külső dob teljesen zárt. Ebben a módosított, ismert aratógépben a tok külsejének vége most egy kar alakú összekötőelem révén van összekötve a vázszerkezettel, és ez a kar a külső vágóegység dobja mögé nyúlik. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy bizonyos körülmények között a levágott takarmány ott maradhat beakadva az említett összekötőkarnál és az ettől eltömődhet. Ismeretes olyan aratógép, amelynek vágóegységei kalicka alakú dobokkal vannak kialakítva, melynek célja az, hogy csökkentsék a dobok impulzusnyomatékát. Ennek az ismert aratógépnek a dobjai belsejében azonban nem tudnak benyúlni a vágóegységekket a gép vázszerkezetével összekötő elemek. Továbbá a vágóegység és a dob nincs ellátva menesztőberendezéssel, mely legalább részben belenyúlna a dob belsejébe. A találmány célja olyan aratógép kialakítása, melynél a doboknak, amelyek a vágóegységek felett vannak elrendezve és ame2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 1
