199645. lajstromszámú szabadalom • Aratógép

HU 199645 B A találmány tárgya aratógép, amely váz­­szerkezetet tartalmaz, a vázszerkezetre össze­kötőelemek segítségével legalább egy, vágó: szerszámmal ellátott vágóegység van fel­erősítve és afölött egy forgó dob van elren­dezve, mely burkolattal van ellátva, az össze­kötőelemre egy állvány vagy láb van felsze­relve, melynek legalább egy része belenyú­lik a forgó dob belsejébe, mely egy tengelyt és egy azzal forgathatóan összekötött kerék­agyat tartalmaz, melyre a vágóegység és a forgó dob fel van erősítve, a tengely és a kerék­agy legalább részben belenyúlik a dob belsejé­be, míg az összekötőelemek állványa vagy lába, mely behatol a dobba, össze van kötve a vágóegység tengelyével. Ismeretesek olyan aratógépek, melyek több vágóegységet tartalmaznak, melyek egy tok felső oldalánál forgathatóan meg vannak vezetve. A tok külsejénél elhelyezett vágó­egység felett egy meghatározott nagyságú forgó dob van elrendezve. A vágóegységek és a forgó dobok hajtóműve, valamint az ösz­­szekötőelemek, melyek a vágóegységeket a vázszerkezettel összekötik, egy része behatol­nak az első dob belsejébe, és annak felső ré­szén keresztülhaladnak. Az összekötőelemek­nek, melyek a vágóegységeket a vázszerke­zettel összekötik, másik része behaol a má­sodik dob belsejébe, és ugyanúgy keresztül­megy annak felső részén. Ezeknek az ismert aratógépeknek a dobjait forgácsolásmentes alakítással állítják elő, és felfelé tetszőle­ges mértékben nyúlhatnak el, alsó végük pe­dig a megfelelő vágóegységnél található, melyhez hozzá vannak hegesztve. Ha figyelembevesszük, hogy a dob burko­latának forgácsolásmentes kialakításakor bizonyos tűrések szükségesek, és/vagy a he­gesztés során a dob deformálódhat vagy a vágóegységhez képest nem megfelelően he­lyezkedik el, továbbá ha figyelembevesszük azokat a deformálódásokat, melyek az arató­gép működése során fellépő különböző ráz­kódások, ütések következtében jöhetnek lét­re, belátható, hogy előfordulhat az az eset, amikor a dob felső része tengelyvonala nagy mértékben eltér a vágóegység tengelyvona­lától. Mivel az összekötőelemek rögzített hely­zetűek és a dobok, melyeknek belsejébe ezek az összekötőelemek részben belenyúlnak, fo­rognak, az összekötőelemek és a dobok felső ré­sze között egy bizonyos nagyságú teret kellett hagyni, hogy mindenképpen elkerüljék azt, hogy a dobok felső része érintkezésbe lép­jen az összekötőelemeknek a dobok belsejé­be benyúló részével. Az ismert aratógép műkó'dése közben a külső vágóegységek felett elhelyezkedő két dob lehetővé teszi, hogy a levágott takarmány be­leütközzön a menesztőberendezésbe vagy el­vezetőelembe és/vagy az összekötőelemek­be, másrészt rendben sorjázzák a levágott takarmányt, hogy csökkentsék az aratógép által a földön hagyott rend nagyságát. A ta­1 karmány, amit a dob mozgat, a dobok hosszú­ságát veszi fel, és ennek egy része bekerül­het a dobok belsejébe az összekötőelemek és a dobok felső része között kialakított térrészen keresztül. Egyébként a dobok belsejében is találhatók gabonaszemek és a földről szár­mazó por. A dobok igen nagy sebessége miatt ezek a növényi eredetű törmelékek és ez a por össze­gyűlnek a dobok belső falain, vagy végül egy nagyon tömör és viszonylag nehéz masszát képezzenek ott, ami a dobok igen jelentős ki­egyensúlyozatlanságát idézi elő. Ezek a kiegyensúlyozatlanságok jelen­tősen növelik a csapágyfészekre ható terhe­lést, mely csapágyfészkek szolgálnak a vágó­egységek forgómozgásának megvezetésére és amelyek a dobok felett helyezkednek el, és ez a tény lényegesen csökkenti ezeknek a csapágyfészkeknek az élettartamát. Azonkívül a növényi eredetű törmelék és a talajból származó por összegyűlésével ke­letkező massza nagyon erős köszörülő, csi­szoló hatást fejt ki, ami nagyon gyorsan el­használja az összekötőelemeket. Ez a jelenség annál is inkább fontos, mi­vel a dobok tömege nagy. Különböző megoldásokat kerestek tehát annak megakadályozására, hogy a növényi eredetű törmelék és a por ne tudjon bejutni a dobok belsejébe. Ezek a megoldások min­den bizonnyal hozzájárultak a berendezés tökéletesítéséhez. Mindazonáltal előfordul­hatott olyan eset, hogy a munkavégzés körül­ményei olyanok voltak (nevezetesen, a talaj nagyon száraz volt), amikor egy bizonyos idő elteltével minden esetben megállapították, hogy a munka során a dobok megteltek por­ral. Az egyik ismert aratógép esetében még azt a megoldást is elhagyták, hogy az össze­kötőelemek keresztülhaladjanak a külső dob felső részén, és így a külső dob teljesen zárt. Ebben a módosított, ismert aratógépben a tok külsejének vége most egy kar alakú össze­kötőelem révén van összekötve a vázszerke­zettel, és ez a kar a külső vágóegység dobja mögé nyúlik. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy bizonyos körülmények között a levágott ta­karmány ott maradhat beakadva az említett összekötőkarnál és az ettől eltömődhet. Ismeretes olyan aratógép, amelynek vágó­egységei kalicka alakú dobokkal vannak ki­alakítva, melynek célja az, hogy csökkentsék a dobok impulzusnyomatékát. Ennek az is­mert aratógépnek a dobjai belsejében azon­ban nem tudnak benyúlni a vágóegységek­­ket a gép vázszerkezetével összekötő elemek. Továbbá a vágóegység és a dob nincs ellátva menesztőberendezéssel, mely legalább rész­ben belenyúlna a dob belsejébe. A találmány célja olyan aratógép kiala­kítása, melynél a doboknak, amelyek a vágó­egységek felett vannak elrendezve és ame­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom