199639. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés stúdiótechnikai profilszabályozó lezárási csillapításának növelésére
HU 199639 B 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés^ stúdiótechnikai profilszabályozók lezárási csillapításának megnövelésére. A stúdiótechnikában profil-, vagy'síkszabályozónak a csatorna és csoport erősítők, a továbbiakban modulok, szintszabályozóját nevezik. Ezzel lehet beállítani a keverési arányokat, illetve a kivezérlési szintet. Ismeretes, hogy ezen szabályozóktól igen nagy, 100—120 dB (10~5—10-6) lezárási csillapítást követelnek meg. Ennek megvalósítása pedig nem egyszerű. Azt jelenti ugyanis, hogy a szokásos 10 kOhm-os logaritmikus szabályozók alsó ún. lezárási vagy rövidzárási szakaszán a pálya ellenállásának 0,1 — 0,01 Ohm-nak kell lennie, az összes hozzávezetésekkel, például nyomtatott áramkörű vezetékekkel vagy kábelekkel és a csatlakozókkal együtt. Itt a szóban forgó csatorna vagy csoport, erősítő modul csatlakozójáról van szó, elsősorban pedig a föld-, vagy O potenciál csatlakozásáról. A lezárási csillapításnak ugyanis a modul kimenetén kell elérni az előírt értékeket, és mérése is itt történik. A modern stúdiótechnikában használt csatlakozók átmeneti ellenállása alig kisebb, mint 0,01 Ohm, az ún. direkt csatlakozóké pedig még 0,02—0,04 Ohm is lehet. További problémát okoz, hogy egy ilyen földcsatlakozóra, pontosabban az általa képviselt átmeneti ellenállására,! más belső pontokról is vannak hangfrekvenciás jelek vezetve továbbrontva ezzel a lezárási csillapítást. A csatlakozókon kívül természetesen a szabályozón belül is kicsinek kell lennie a hozzávezetési ellenállásnak. A földcstlakozókkal kapcsolatos előbbi problémák vezérelt szabályozásnál is fennállnak. További problémát okoz a modulon belüli tápfeszültség megfelelő szűrése, a szabályozó előtti fokozatok ugyanis mintegy „megrángatják“ a tápfeszültséget, ezért a hangfrekvenciás jel a tápfeszültségen is megjelenik, és ez lezárt szabályozó esetén is rájut a kimeneti fokozatokra, illetve a kimeneti jelre. Emiatt gyakran két külön szűrésre van szükség, a szabályozó előtti és utáni fokozatok részére. A fenti problémáknak az egyik megoldása az, hogy mivel a modulok csatlakoztatására általában sokpólusú cstlakozókat használnak, a földpontokat több, tíz, húsz, sőt néha harminc párhuzamosan kötött póluson vezetik át a kis átmeneti ellenállás biztosítása érdekében. Ez a megoldás azonban drága, mivel a jó minőségű csatlakozók nagyon drágák. Másik, az előzőnél jobb megoldás, hogy a profilszabályozó zajmentes földpontját egy külön, csak erre szolgáló csatlakozópóluson vezetik ki a modulból, és kívül lekötik a közös földpontra. így ezen pólus átmeneti ellenállását csak a profilszabályozó, rendszerint 10 kOhm-os ellenállásán átfolyó áram terheli. A lezárási vagy rövidzárási ellenállásnak, az összes hozzávezetési ellenállással és a csatlakozó átmeneti ellenállásával együtt azonban továbbra is 0,01....0,1 Ohm között kell lenni, 1 és ez ily módon még mindig nehezen teljesíthető követelmény. Ismert megoldás még a relé alkalmazása a kimeneten. Ilyenkor egy mikrokapcsoló vagy más elektromechanikus elem érzékeli a profilszabályozó lehúzott (lekevert) állapotát, a kimeneten pedig egy kapcsolóként működő relé van elhelyezve. A profilszabályozó lehúzott állapotában ez a relé a kimeneti ponton átkapcsolja a zajmentes főldpontra. Ezt a zajmentes földpontot ilyenkor külön csatlakozópóluson vezetik be a modulba, és az csak erre a célra szolgál. Ez a megoldás már elég jó eredményt hozott, mert nemcsak a lezárási csillapítás problémáját oldja meg, hanem a profilszabályozó utáni fokozatok zaját is leválasztja a kimenetről. Hátránya viszont, hogy az indukált mágneses szórás miatt a relé a hangvonalban koppanást okozhat, amit elég nehéz kiküszöbölni. Itt is hátrány, hogy a jó minőségű,, miniatűr read-relék, amelyeket a stúdiótechnikában használnak, igen drágák. Az ismertetett megoldásokat, illetve azok különböző kombinációit mind kövzetlen, mind ún. vezérelt elemes szabályozásnál, ma is alkalmazzák a stúdiótechnikában, pl. a HU 171.257 lajstromszámú „Kapcsolási elrendezés hangfrekvenciás jelek koppanásmentes megszakítására és átkapcsolására“ című szabadalomban ismertetett kapcsolási elrendezésnél. Valamennyi ismert megoldás közös jellemzője azonban, hogy aránylag bonyolult és költséges, illetve jóminőségű, és ezért ugyancsak drága profilszabályozót igényel. Az elektronikai és elektromechanikus alkatrészek gyártási technológiájának fejlődésének köszönhetően újfajta tolópotenciométerek jelentek meg. Ezeknek a mechanikai kivitele, karakterisztikája, stabilitási megközelíti az eddig használt professzionális profilszabályozók paramétereit, áruk ugyanakkor csak 10— 20 %-a azokénak. Egyetlen paraméterük nem éri el a stúdiátechnikában megkövetelt szintet: a lezárási csillapítás, illetve rövidrezárási ellenállás, amely csak 60 dB, illetve 10 Ohm a potenciométer szokásos 10 kOhm-os értéke mellett. Ez viszont éppen az olcsó gyártást lehetővé tevő technológia követelménye. Az elektronikai termékek piacán pedig egyre fokozódik az igény az ún. félprofesszionális, hordozható keverőpultok iránt. Ilyeneket használnak a színházak, zenekarok, művelődési házak, stb. a hangosításhoz. Az ezeken a területeken alkalmazott berendezéseknél fontos szempont a viszonylag alacsony ár, de ugyanakkor szükséges a csatorna és csoport modulok profilszabályozóinál, az előzőekben már ismertetett, nagy lezárási csillapítás is. így az ismert megoldások félprofesszionális terméknél nem használhatók. A találmány célja oiyan kapcsolási elrendezés kidolgozása, amely biztosítja a nagy lezárási csillapítást, ugyanakkor azonban aránylag egyszerű felépítésű és nem költséges, és amely lehetővé teszi a mechanikus felépítést tekintve megfelelő, de önmagában nem elég 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
