199634. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kijelölt pont síkbeli koordinátájával arányos fázisú villamos jel előállításához

1 HU 199634 A 2 A találmány tárgya kapcsolási elrende­zés kijelölt pont síkbeli koordinátájával ará­nyos fázisú villamos jel előállításához, amely előnyösen alkalmazható geometriai adatok­nak, különösen műszaki rajzok, ábrák, térké­pek, stb. adatainak számítógépbe való bevi­teléhez. A 4 570 033 sz. US szabadalmi leírás azo­nos célra alkalmas kapcsolási elrendezést ismertet. Ezen ismert elrendezésnek sík felü­let mentén egymással párhuzamosan elren­dezett vezetékszakaszokat tartalmazó, csillag­kapcsolású mérőtekercs rendszere, a mérőte­kercs rendszer felett szabadon elmozdítható és a mérőtekercs rendszerrel mágneses csa­tolásban lévő kurzortekercse, a kurzorteker­cset gerjesztő oszcillátora és a mérőtekercs rendszer mérőtekercseihez csatlakozó fázisto­­ló-összegző hálózata van. Ezen ismert kapcso­lási elrendezés fázistolóösszegző hálózatának kimenetén a kurzortekercset gerjesztő osz­cillátor frekvenciájával azonos frekvenciájú jel nyerhető, amelynek fázisa jellemző a kur­zortekercs által kijelölt pontnak a mérőtekercs rendszerekhez képesti helyzetére, vagyis a ki­jelölt pont síkbeli koordinátájára. Amennyiben a mérőtekercs rendszerek ki­alakítása megfelelő pontosságú, akkor a nyert feszültség fázisa nagy pontossággal jellemzi a kijelölt pont helyzetét. Ez matematikailag is levezethető, azonban a gyártás során a mé­rőtekercs rensdszerek egyes tekercsei mind geometriai, mind villamos paramétereiben nemiképp különböznek egymástól. Ezen kü­lönbségek kiegyenlítésére ismert módon az egyes mérőtekercsekkel sorba kapcsolt ki­egyenlítő ellenállásokat alkalmaznak. A matematikailag trigonometrikus függvé­nyekkel jellemzett elméleti összefüggést be­folyásolja az a körülmény, hogy az egyes mé­rőtekercsek más-más síkban vannak, és ezért a kurzortekercstől való távolságuk is külön­bözik. Ez a kurzortekercs és az egyes mérő­tekercsek közötti csatolás különbözőségét eredményezi. Az ismert megoldás a gyakorlatban bo­nyolult beállítást igényel, mivel a gyártási szórásokból fakadó hibákat a kiegyenlítő el­lenállások változtatásával kell korrigálni. Ez a változtatás azonban komplex befolyást gyakorol a nyert villamos jelekre. Egyrészt befolyásolják a mérőtekercsről levehető je­lek amplitúdóját, de ugyanakkor fázishelyze­tét is. A kiegyenlítő ellenállás a fázistoló háló­zaton át kapcsolatban van más mérőtekercsek kiegyenlítő ellenállásával, és ezért egyetlen egy beállító elem állításának hatására az el­rendezés több paramétere egyszerre válto­zik. Különösen lényeges ez a körülmény azért, mert a matematikai levezetések során abból a feltételezésből indultak ki, hogy az egyes tekercsek által szolgáltatott feszültségek pon­tosan egyenlőek egymással, és a feszültségek közötti fáziskülönbség pontosan 120°. Mivel a matematikai összefüggések csak erre az esetre érvényesek, ezért minden más esetben 2 végre kell hajtani a szükséges korrekciót, ami egyúttal az elméleti összefüggést is meg­változtatja. Ebből kifolyólag a beállítható­­ság nehézkessé válik, és csak iteratív mód­szerrel, vagyis több lépésben végezhető el. Az ismert kapcsolási elrendezés további hiányossága, hogy a mérőtekercsekre nem kapcsolhatok passzív szűrőelemek, amelyre a környezeti zavarok kiszűrése miatt lehet szükség. Szűrés csak a mérőtekercsek kiveze­tései által képzett fázispontokra kapcsolható rá, mivel a mérőtekercsek közös pontja nincs belekapcsolva a fázistoló-összegző hálózatba. A fázispontokra kapcsolt szűrés járulékos fázistolást okoz, amely megzavarja a fázis­képet és tovább nehezíti a rendszer beállí­tását. Ennélfogva — különösen erős mágneses zavarokkal terhelt környezetben — romlik a kijelölt pont helyzetének meghatározási pontossága. A találmánnyal célunk az ismert kapcso­lási elrendezés hiányosságainak kiküszöbölé­se, nevezetesen a kijelölt pont síkbeli koor­dinátájának pontosabb meghatározása és könnyebben beállítható kapcsolási elrendezés létrehozása, amely lehetővé teszi a gyártási szórásokból származó pontatlanságok egysze­rűbb kompenzálását. A találmány arra a felismerésre alapul, hogy a mérőtekercsekben indukált feszültség alapján pontosabban meghatározható a kije­lölt pont helyzete, ha ezt a feszültséget a mé­rőtekercsek közös pontjának, vagyis csillag­pontjának feszültségéhez képest értékeljük ki. A találmány révén megoldandó feladat az ismert kapcsolási elrendezés olyan értel­mű továbbfejlesztése volt, amely a mérőte­kercsek csillagpontját közös pontként alkal­mazza, és erre épített fázistoló-összegző háló­zatot tartalmaz. A továbbfejlesztett elrendezésnek sík felü­let mentén egymással párhuzamosan elren­dezett vezetékszakaszokat tartalmazó, csillag­kapcsolású mérőtekercs rendszere, a mérő­tekercs rendszer felett szabadon elmozdít­ható és a mérőtekercsekkel mágneses csa­tolásban lévő kurzortekercse, a kurzorteker: eset gerjesztő oszcillátora és a mérőtekercs rendszer mérőtekercseihez csatlakozó fázis­toló-összegző hálózata van. A találmány ér­telmében a fázistoló-összegző hálózat az egyes mérőtekercsek és a mérőtekercs rend­szernek a kapcsolási elrendezés közös pont­ját képező csillagpontja közé kapcsolódó fázisforgató egységeket tartalmaz, amely fázisforgató egységek fázisforgatása 360°-on belül egyenletes elosztású. A fázisforgató egy­ségek kimeneteire összegző egység csatla­kozik. A pont síkbeli helyzetének többirányú koor­dináta tengely mentén vett koordinátájának meghatározásához, például derékszögű koor­dinátáinak meghatározásához, a találmány szerinti kapcsolási elrendezés két, egymásra 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom