199630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 11-deoxi-13,14-dihidro-15-keto-11b,16E-cikloprosztaglandin E2 tartalom radioimmunológiai meghatározására és az ehhez alkalmazott jód-125 izotóppal jelzett radioligandum előállítására

HU 199630 B A terméket célszerűen vékonyréteg-kroma­tográfiás úton tisztítjuk, célszerűen olyan szili­­kagél rétegen, amely fluoreszcens indikátort tartalmaz, a kifejlesztő oldószerelegy pedig célszerűen kloroform;metanol:víz 90:10:1 tér­­forgatarányú elegye. A terméket 254 nm-es UV-fénnyel megvilágítva mutatjuk ki. A találmányt a továbbiakban részleteseb­ben példák keretében magyarázzuk, amelyekre a találmány természetesen nem korlátozódik. 1. Példa A jódjelzéshez használt (II) képletű közti­termék előállítása 1 mg (3 mikromol) (III) képletű biciklo­­-PGEM-et, 1,5 mg (8,4 mikromól) 1 -etil-3-(3’­­-dimetil-aminopropil)-karbodiimid-HCl-ot és 2 mg (10 mikromól) tirozin-metilésztert egy­szerre bemérünk, hozzáadunk 100 mikroliter desztillált tetrahidrofuránt és 20 mikroliter desztillált vizet. Az elegyet szobahőfokon 24 órán át kevertetjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, a mara­dékot 30 ml etil-acetátban feloldjuk, és rázó­tölcsérbe öntjük. Ezt az oldatot sorrendben 3X2 ml 0,1 n sósavval, 3X2 ml vízzel, 3X2 ml 0,1 n nátriumhidroxiddal és 3X3 ml vízzel összerázzuk. Minden összerázás után a vizes fázist elválasztjuk és elöntjük. Az utolsó mo­sás után az etil-acetátos oldatot forgóbepárló készüléken (Büchi, svájci gyártmány) vá­kuumban bepároljuk, a maradékot 100 mikro­liter etil-alkoholban oldjuk, és 0.25X200X X100 mm méretű Kieselgel 60 F 254 (Merck, NSZK gyártmány) szilikagél rétegre 5 cm széles sávban felvisszük, és benzol:dioxán: :ecetsav:hangyasav 82:14:1:1 térfogatarányú elegybe helyezve, a kromatogramot kifej­lesztjük. Kifejlesztés után a réteget hideg levegővel szárítjuk, majd 254 nm hullám­­hosszú ultraibolya fénnyel megvilágítva a foltokat láthatóvá tesszük. A 0,4 Rf értékű folt helyén a réteget lekaparjuk, 10 ml éti 1- -alkoholt teszünk rá, és 1 óra várakozás után üvegszürőn szűrjük. A szűrőn levő gélt 2X X5 ml etil-alkohollal mossuk, az alkoholos oldatokat egyesítjük, forgóbepárlón szárazra, pároljuk, és mérjük a termék súlyát, majd etil-alkohollal törzsoldatot készítünk belőle. A kapott (II) képletű termék tömege a kromatográfiás tisztítás után 590 mikro­­gramm, ami 38,5 % kitermelésnek felel meg. 2. Példa Az (I) képletű céltermék előállítása Az 1. példa szerint kapott biciklo-PGEM­­-TME származék 100 mikrogramm/ml kon­centrációjú etanojos oldatából 30 mikrolitert (6,5nmol) 1 ml-es talpas műanyag Eppendorf­­-csőbe pipettázunk, hozzáadunk 100 mikroliter 50 mM foszfát puffert (pH 7,4) és 57 MBq radioaktivitású hordozómentes Na l25I-oldatot (MTA Izotópkutató Intézete terméke). Az ele-5 4 gyet összerázzuk, majd 50 mikroliter, 7 mg/ml koncentrációjú nátrium-metabiszulfit oldatot pipettába előre felszívunk a reakció leállítá­sához. Az elegyhez ezután hozzápipettázunk 25 mikroliter 4,8 mg/ml koncentrációjú klór­­amin-T reagens oldatot, az elegyet összeráz­zuk és pontosan 60 másodperc múlva az előre elkészített nátrium-metabiszulfit oldat hozzáadásával a reakciót befagyasztjuk. Az elegyet ezután oszlopkromatográfiás módszerrel választjuk el a következőképpen: Sephadex LH-20 (Pharmacia, Svéd gyárt­mány) gélt desztillált vízben 24 órát duzzasz­­tunk, majd 20X1 cm méretű, alul elvezető, felül bevezető polietilén csővel ellátott üveg­csőbe töltjük, alkalmas oldószeradagoló pe­risztaltikus pumpával (LKB, Svéd gyárt­mány) összekapcsoljuk, mintegy 10 percig egyensúlyba hozzuk 0,2 mólos citromsavval (pH 4) mintegy 0,5 ml/min áramlási sebesség­gel. Az így előkészített hordozóra a reakció­­elegyet felvisszük, és az elúciót az előző oldó­szerrel folytatjuk. Az eluens radioaktivitását folyamatosan detektáljuk oly módon, hogy az oszlop elvezető csövét ólommal árnyékolt, NaI (TI) szcintillációs kristály (Gamma gyártmány) előtt vezetjük el, a kristályt pedig számláló berendezéssel (scaler, Gamma gyárt­mány) és vonalíróval (Gamma gyártmány) kötjük össze. Az eluenst mérőhengerbe gyűjt­jük, az első eluensből 50 ml-t alkalmazunk, majd 1 mólos citromsav (pH 4) és etil-alkohol 4:1 arányú elegyével folytatjuk, végül az eta­­nol arányát 6:4-re emeljük. A kívánt termék gyűjtését a detektáló készülékben megjelenő csúcs szerint végezzük, a radioimmun meg­határozáshoz a csúcs közepének megfelelő mintegy 5 ml-es frakciót választjuk külön. Ennek radioaktivitása 10,2 MBq, ami 17,9% radioaktív hozamnak felel meg. A hozam ter­mészetesen az elérhetőnél lényegesen alacso­nyabb, mivel a terméknek csak egy része kerül gyűjtésre. 6 3. Példa Vérplazma 13,14-dihidro-15-keto-PGE2 koncentrációjának radioimmun meghatá­rozása nyúl vénás véréből 7,5 ng/ml koncentrációjú biciklo-PGEM törzsoldatból izotóniás sóoldatban hígítási so­rozatot készítünk úgy, hogy 1 — 1 ml térfogatú oldatmintákat kapjunk, melyek hatóanyag­koncentrációja 6—19—56—167—500 pg/ml. A vérplazma mintákat izotóniás sóoldattal tízszeresére hígítjuk, és ezekből is 1 — 1 ml térfogatú mintákat készítünk. A standard-, illetve mintaoldatokhoz, valamint 1 ml izo­tóniás sóoldathoz („0“ standard) hozzáadunk 40 mikroliter 1 mólos Na2C03 oldatot, a csö­veket kémcsőkeverővei néhány másodpercig keverjük, lezárjuk, és 37°C-on tartjuk 20— 24 óráig. Ezután a fenti oldatokhoz 60 mikro­liter 1 mólos káliumdihidrogén-foszfát olda-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom