199618. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagok fluidizációs érintkeztetésére, főleg égetésére és/vagy hőkezelésére

HU 199618 A A találmány anyagok fluidizációs érint­­keztetésére, különösen égetésére és/vagy hő­kezelésére szolgáló berendezésre vonatkozik. Szemcsés anyagok fluidizációs érintkez­­tetésével számos technológiai művelet hajtha­tó végre, például égetés, hőkezelés, kalciná­­lás, aktiválás, szárítás, granulálás. bevonás, hűtés stb. A megvalósítható műveletek sok­félesége miatt a különféle iparágakban több­féle berendezést, illetve berendezés-családot fejlesztettek ki, és a témakör szakirodalma is bőséges. Példánként a következő szakköny­veket említjük: Leva,M.: Fluidizáció, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964; Blickle,T.: A fluidizációs eljárás készülékei, alkalmazásai és számításai, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963; Olessák,D., Szabó,L.: Energia hulla­dékból, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984; Jugel.W.: Környezetvédelmi technika, Mű­szaki Könyvkiadó, Budapest, 1979. A fluidizációs berendezések stabil üzemű működésének a legfontosabb tényezője a leve­gőáram egyenletes eloszlatása. A jelenleg ismert ilyen berendezéseknél ez kizárólag a fluidizációs alátét helyes megválasztásával érhető el, amelynek két alapvetően fontos funkciója van: egyrészt a réteg tartása, más­részt a levegőáram említett egyenletes elosz­latása. Ez utóbbi általában akkor biztosítható, ha az alátét hidrodinamikai ellenállása kb. 20—30%-a a fluidizált réteg hidrodinamikai ellenállásának tervezett üzemi gázsebesség tartományában. A fluidizációs berendezések méretnövelé­sére a teljesítmény javítása érdekében kívá­natos lenne, a méretek növekedésével azon­ban egyre nehezebb az egyenletes levegőel­osztás megvalósítása, ami csak az alátét el­lenállásának a névelése árán lehetséges; nagy vastagságú és/vagy kis nyílásokkal rendel­kező porózus lapokat kell beépíteni. Erre azért van szükség, mert az alátét alá bevezetett gáz a kamra falainak ütközik, így a gázse­­besség-értékek a különböző helyeken egymás­tól eltérőek lesznek, és ha az alátét kis ellen­állású, az azon át a rétegbe belépő gázáram­ban inhomogenitások jelentkeznek. E jelen­ség kiküszöbölése teszi szükségessé a nagy ellenállású alátétek alkalmazását, ami viszont a betáplált energia megnövekedésével, így a gazdaságosság romlásával iár. Különösen súlyos problémák jelentkeznek aprószemcsés inert töltettel ellátott, magas hőmérsékleten üzemeltetett fluidizációs berendezések — ége­tők, kalcinálók, szárítók stb. — esetében, mert ezeknél biztosítani kell az egyenletes égést úgy, hogy az inert töltet szemcséinek a ki­hordása nulla legyen. Ennek hiányában kié­­getlen, összeragadt anyagtömbök keletkeznek a rétegben, ami súlyos üzemzavarokat okoz. Az ilyen berendezésekhez fluidizációs alá­tétként perforált lemezt, porózus bronz, vagy műanyag lapokat, sűrű szövésű szitaszövetet, égetett agyag-lapokat, különféle kialakítású buboréksapkákat stb. használnak. A felso­rolt és hasonló alátétfajták használatának 1 határt szab a berendezés mérete, valamint a fluidizációs réteg hőmérséklete. A találmány feladata, hogy olyan beren­dezést szolgáltasson anyagok fluidizációs érintkeztetésére, elsősorban égetésére és/vagy hőkezelésére, amelynek a mérete gyakorlati határok között tetszés szerint növelhető, és amely magas hőmérsékleten végzendő mű­veletek végrehajtásához is hatásosan üzemel­tethető. A találmány azon a felismerésen alap­szik, hogy amennyiben az alátét alatti térben olyan gázáramlási viszonyok (áramlási kép) valósíthatók meg, amelyek mellett a gázse­besség egyenletes, jelentősen csökken az áram­lási nyomásveszteség, és kis ellenállású alá­téttel is biztosítható az alátét feletti réteg­ben az egyenletes gázelosztás. További fel­ismerésünk, hogy az alátét alatti kamrában az egyenletes gázsebességet biztosító áramlási kép felfelé bővülő diffúzor beépítésével ér­hető el. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan berendezés se­gítségével oldottuk meg, amelynek gázelosztó kamrája, attól gázelosztó alátéttel elválasz­tott fluidizációs tere, ez utóbbiba torkolló anyagbetápláló eszköze és gázkivezető nyílása van, és a gázelosztó kamrába a fluidizáló gáz betáplálására szolgáló bevezetőjárat, például csonk torkollik, és amely berendezésre az jellemző, hogy a gázelosztó kamrában alul­­-felül nyitott, felfelé növekvő keresztmetszetű áramlásmódosító elem van elhelyezve, amely­nek alsó pereme a fuidizáló gáz bevezető­­-járatának a kamrába torkoliási helye alatt húzódik, a felső pereme pedig a kamra oldal­falához vagy/és a gázelosztó alátéthez illesz­kedik. A készülék egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a kamra fenék-felülete és az áramlás-módosító elem also pereme közötti rés magasságának a változtatását lehetővé tevő áramlásmódosító betétje van; célszerűen az áramlásmódosító betétnek az alsó vége tartományában egymásba csúsz­tatható elemrészei vannak, amelyek egymás­ba tolásával és széthúzásával változtatható a teljes áramlásmódosító elem függőleges mé­rete, és ezzel a rés magassága. Egy további találmányi ismérvnek megfe­lelően az áramlásmódosító elem felső része tartományában rések vannak. Például a rések négyzet vagy/és téglalap alakúak, és kereszt­­metszetük, célszerűen hosszúságuk a beve­zetőjárat felőli oldaltól távolodva növekszik. Egy másik változat szerint a rések csavarvo­nal alakúak és területük a bevezetőjárat felő­li oldaltól távolodva célszerűen növekszik. Célszerű lehet az a kiviteli példa is, amely szerint az áramlásmódosító elem az alsó pe­reme és a kamra fenékfelülete közötti rést megszakító lábakon támaszkodik fel. Általában az áramlásmódosító elem alsó pereme és a kamra fenékfelülete közötti rés 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom