199615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsés, kapillárpórusos anyagok, különösen szemestermények előszárított közeggel történő pulzációs szárítására

15 HU 199615 B Az eredmények azt mutatják, hogy az eljá­rás hőszükségletének gazdaságossága nagy­mértékben függ az alkalmazásra kerülő lég­­szárítasi eljárástól. Meg kell azonban jegyez­ni, hogy még az igen kedvezőtlen légszárí­tási hőfelhasználással is a terményszárítás teljes folyamatára viszonylag kedvezőnek minősíthető összhőfelhasználás adódik. Ennek egyik oka az, hogy a találmány szerinti eljá­rásnál az I. lépcsőben mindenképpen gazda­ságosabb a szárítás főfelhasználása, mint az ismert terményszárítási eljárásoknál a teljes­­mértékű szárításra elérhető értékek, a másik oka pedig az, hogy a II. lépcsőben csak rész­időben van szükség hőbetáplálásra. A kedvező hőfelhasználású légszárítási eljárás alkalmazásának a fentiek értelmében még a jó eredményt is fokozó hatása van. Miután ilyen kedvező hatásfokú légszárítá­si eljárás ismeretes, ezért a fenti értékek alap­ján elmondható, hogy a jelen találmány sze­rint a szárítás minőségi jellemzőinek javu­lása mellett az energiafelhasználás is jobb, mint a más lehetséges eljárásoknál. A példaképpen ismertetett kiviteli alak arról is képet ad, hogy a terményszárítás- és tárolás szokásos létesítményei a jelen ta­lálmány alkalmazásával jobb kihasználásuk miatt, az eddig ismertnél kedvezőbb gazda­ságossággal valósíthatók meg. A találmány szerinti berendezés a példa­­képpeni kiviteli alaktól eltérő formában is megvalósítható. így például az I. lépcső szá­rítója lehet bármilyen folyamatos üzemű szá­rítótípus, amelyet a jelen találmány eljárási elvei szerint képeztek ki. De lehet ugyanez valamely nem folyamatos üzemű, adagokban szárító, szakaszos működésű szárítóberende­zés, melynél a terményhűtést nem valósít­ják meg, vagy nem üzemeltetik. A II. lépcső a fekvő, építményszerű megoldás helyett álló, fém- vagy betonszerkezetű lehet, a szakaszos szárítóközegbetáplálást lehetővé tevő belső kiképzéssel. A rendszer folyamatos üzemel­tetése céljából az időben változó környeze­ti légállapotnak, az időben-változó termény­­fajtának és terménynedvességnek mérése tör­ténhet egyedien felszerelt mutatóműszerekkel, melyek indikációját a kezelő folyamatosan felhasználja, de lehet az üzemvitel automa­tikus, amikor is a mérőműszerek villamos, vagy egyéb jeleket adnak és ezeket a számí­tógépi software-be foglalt algoritmus segít­ségével a berendezés automatikus vezérlésé­re használják fel. Az alkalmazandó légszárító energiaforrása lehet vízgőz, hőközlőolaj, de kialakítható ún. direkt fűtésűre is. A hőener­gia bármelyik alkalmazásra kerülő fajtája előállítható, például folyékony, vagy gázne­mű szénhidrogénekkel, vagy szilárd tüzelő­­anyaggal, mely adott esetben mezőgazdasági hulladék is lehet. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás szemcsés, kapillárpórusos anya­gok, különösen szemestermények szárítására, 10 amelynek során a víz elvonására két külöry­­á 1 ló, egymással sorosan kapcsolt szárítási lépcsőt alkalmazunk, melyek közül az elsőben a víztartalomnak az anyag felszínén és a kapillárisokban tárolt részét vonjuk el, a má­sodikban pedig az ún. kötött nedvességtar­talom eltávolítását végezzük, azzal jellemez­ve, hogy .az első lépcsőben a termény kapil­lárpórusos szerkezetét legfeljebb kis mérték­ben zsugorítjuk kis hőmérsékletű és az ahhoz megválasztott relatív nedvességtartalmú szá­rítóközeggel oly módon, hogy az első szá­rítási lépcső után megmaradó terményned­vességnél adódó bomlási idő nagyobb, mint a második szárítási lépcső hőmérsékleténél beálló bomlás időbeli megkezdődése, vala­mint hogy a végnedvességig történő szárí­tás időszükséglete — az egyes szárítási lép­csők közötti anyagtovábbítás időszükségletét is figyelembevéve — kisebb, mint az adott terményre jellemző bomlásmentes tárolási idő, továbbá hogy a második — azaz végned­vességig történő—szárítási lépcső során az időben változó paraméterekkel rendelkező szárítóközeget pulzálva alkalmazzuk úgy, hogy a szárítóközeg hőmérsékletét és a sa­ját nedvességtartalmát periodikusan változ­tatjuk, adott esetben a szárítóközeg-áramol­tatás szüneteltetése mellett, végül hogy a szárítóközeg pulzáló paramétereit és az áram­lás intenzitását, valamint a termény egyen­súlyi nedvességtartalmának és egyensúlyi — párolgás közbeni — hőmérsékletének kísérleti­leg meghatározott értékeit az egyes pulzá­­lási periódusok időtartamának és/vagy sor­rendjének meghatározására használjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pulzálóan változó szárí­tóközeg-paraméterek közül a saját nedvesség­­tartalom előírt értékét szorpciós elven működő légszárítóval állítjuk elő és ezen légszárí­tó folyamatosan képződő regenerálási hőjét a szárítóközeg melegítésére használjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljá­rás, azzal jellemezve, hogy a szárítás első lépcsőjében alkalmazott szárítózónát a hűtő­­zóna hozzákapcsolásával megnagyobbítjuk, miáltal megnöveljük a szárítótérfogatot, va­lamint az azonos szárítási hőmérséklethez tartozó termény-tömegáramot. 4. Berendezés az 1—3. igénypontok bár­melyike szerinti eljárás foganatosítására, amely folyamatos vagy szakaszos üzemű ter­­ményelőszárítóból, valamint az előszárított terményt befogadó, átszellőztethető tároló­­-részek — rekeszek — sorozatából áll, ahol a termény a korlátlan idejű tárolást megen­gedő végnedvességig leszárítható, azzal jel­lemezve, hogy az előszárító szárítótere (3) hűtőtérrel megnövelt szárítótér-részt (5) tar­talmaz, s egyidejűleg a be-, illetve kifúvó levegőcsatorna (7, 8) megfelelő levegőcsa­torna-részekkel (6, 10) van kibővítve; van továbbá a tárolóépítmény (13) belsejében 16 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom