199615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsés, kapillárpórusos anyagok, különösen szemestermények előszárított közeggel történő pulzációs szárítására
15 HU 199615 B Az eredmények azt mutatják, hogy az eljárás hőszükségletének gazdaságossága nagymértékben függ az alkalmazásra kerülő légszárítasi eljárástól. Meg kell azonban jegyezni, hogy még az igen kedvezőtlen légszárítási hőfelhasználással is a terményszárítás teljes folyamatára viszonylag kedvezőnek minősíthető összhőfelhasználás adódik. Ennek egyik oka az, hogy a találmány szerinti eljárásnál az I. lépcsőben mindenképpen gazdaságosabb a szárítás főfelhasználása, mint az ismert terményszárítási eljárásoknál a teljesmértékű szárításra elérhető értékek, a másik oka pedig az, hogy a II. lépcsőben csak részidőben van szükség hőbetáplálásra. A kedvező hőfelhasználású légszárítási eljárás alkalmazásának a fentiek értelmében még a jó eredményt is fokozó hatása van. Miután ilyen kedvező hatásfokú légszárítási eljárás ismeretes, ezért a fenti értékek alapján elmondható, hogy a jelen találmány szerint a szárítás minőségi jellemzőinek javulása mellett az energiafelhasználás is jobb, mint a más lehetséges eljárásoknál. A példaképpen ismertetett kiviteli alak arról is képet ad, hogy a terményszárítás- és tárolás szokásos létesítményei a jelen találmány alkalmazásával jobb kihasználásuk miatt, az eddig ismertnél kedvezőbb gazdaságossággal valósíthatók meg. A találmány szerinti berendezés a példaképpeni kiviteli alaktól eltérő formában is megvalósítható. így például az I. lépcső szárítója lehet bármilyen folyamatos üzemű szárítótípus, amelyet a jelen találmány eljárási elvei szerint képeztek ki. De lehet ugyanez valamely nem folyamatos üzemű, adagokban szárító, szakaszos működésű szárítóberendezés, melynél a terményhűtést nem valósítják meg, vagy nem üzemeltetik. A II. lépcső a fekvő, építményszerű megoldás helyett álló, fém- vagy betonszerkezetű lehet, a szakaszos szárítóközegbetáplálást lehetővé tevő belső kiképzéssel. A rendszer folyamatos üzemeltetése céljából az időben változó környezeti légállapotnak, az időben-változó terményfajtának és terménynedvességnek mérése történhet egyedien felszerelt mutatóműszerekkel, melyek indikációját a kezelő folyamatosan felhasználja, de lehet az üzemvitel automatikus, amikor is a mérőműszerek villamos, vagy egyéb jeleket adnak és ezeket a számítógépi software-be foglalt algoritmus segítségével a berendezés automatikus vezérlésére használják fel. Az alkalmazandó légszárító energiaforrása lehet vízgőz, hőközlőolaj, de kialakítható ún. direkt fűtésűre is. A hőenergia bármelyik alkalmazásra kerülő fajtája előállítható, például folyékony, vagy gáznemű szénhidrogénekkel, vagy szilárd tüzelőanyaggal, mely adott esetben mezőgazdasági hulladék is lehet. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás szemcsés, kapillárpórusos anyagok, különösen szemestermények szárítására, 10 amelynek során a víz elvonására két külöryá 1 ló, egymással sorosan kapcsolt szárítási lépcsőt alkalmazunk, melyek közül az elsőben a víztartalomnak az anyag felszínén és a kapillárisokban tárolt részét vonjuk el, a másodikban pedig az ún. kötött nedvességtartalom eltávolítását végezzük, azzal jellemezve, hogy .az első lépcsőben a termény kapillárpórusos szerkezetét legfeljebb kis mértékben zsugorítjuk kis hőmérsékletű és az ahhoz megválasztott relatív nedvességtartalmú szárítóközeggel oly módon, hogy az első szárítási lépcső után megmaradó terménynedvességnél adódó bomlási idő nagyobb, mint a második szárítási lépcső hőmérsékleténél beálló bomlás időbeli megkezdődése, valamint hogy a végnedvességig történő szárítás időszükséglete — az egyes szárítási lépcsők közötti anyagtovábbítás időszükségletét is figyelembevéve — kisebb, mint az adott terményre jellemző bomlásmentes tárolási idő, továbbá hogy a második — azaz végnedvességig történő—szárítási lépcső során az időben változó paraméterekkel rendelkező szárítóközeget pulzálva alkalmazzuk úgy, hogy a szárítóközeg hőmérsékletét és a saját nedvességtartalmát periodikusan változtatjuk, adott esetben a szárítóközeg-áramoltatás szüneteltetése mellett, végül hogy a szárítóközeg pulzáló paramétereit és az áramlás intenzitását, valamint a termény egyensúlyi nedvességtartalmának és egyensúlyi — párolgás közbeni — hőmérsékletének kísérletileg meghatározott értékeit az egyes pulzálási periódusok időtartamának és/vagy sorrendjének meghatározására használjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pulzálóan változó szárítóközeg-paraméterek közül a saját nedvességtartalom előírt értékét szorpciós elven működő légszárítóval állítjuk elő és ezen légszárító folyamatosan képződő regenerálási hőjét a szárítóközeg melegítésére használjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárítás első lépcsőjében alkalmazott szárítózónát a hűtőzóna hozzákapcsolásával megnagyobbítjuk, miáltal megnöveljük a szárítótérfogatot, valamint az azonos szárítási hőmérséklethez tartozó termény-tömegáramot. 4. Berendezés az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amely folyamatos vagy szakaszos üzemű terményelőszárítóból, valamint az előszárított terményt befogadó, átszellőztethető tároló-részek — rekeszek — sorozatából áll, ahol a termény a korlátlan idejű tárolást megengedő végnedvességig leszárítható, azzal jellemezve, hogy az előszárító szárítótere (3) hűtőtérrel megnövelt szárítótér-részt (5) tartalmaz, s egyidejűleg a be-, illetve kifúvó levegőcsatorna (7, 8) megfelelő levegőcsatorna-részekkel (6, 10) van kibővítve; van továbbá a tárolóépítmény (13) belsejében 16 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
