199615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsés, kapillárpórusos anyagok, különösen szemestermények előszárított közeggel történő pulzációs szárítására
HU 199615 B 2 A találmány tárgya eljárás szemcsés, kapillárpórusos anyagok, különösen szemestermények szárítására, amelyek során a víz elvonására két különálló, egymással sorosan működő szárítási lépcsőt alkalmaznak, melyek közül az elsőben a víztartalomnak az anyag felszínén és a kapillárisokban tárolt részét vonják el, a másodikban pedig az ún. kötött nedvesség eltávolítása történik. A találmány tárgya továbbá az eljárás foganatosítását szolgáló berendezés, amely folyamatos vagy szakaszos üzemelésű terményelőszárítóból, valamint az előszárított terményt befogadó, átszellőztethető terményrekeszek sorozatából áll, ahol a termény a korlátlan idejű tárolást lehetővé tevő végnedvességig leszárítható. A gyakorlatban a szárítandó anyagok egy igen jelentős része mezőgazdasági szemestermény, melyeknek szárítására igen sokféle eljárás, illetve az azokat megvalósító berendezés van széleskörű használatban. Ezekre általánosan az jellemző, hogy a folytonos vagy szakaszos üzeműek aszerint, hogy a terményáram folyamatos, vagy pedig adagokat szárítanak egy-egy ütemben. A szárítóközeg valamennyinél a környezeti levegő, melyet felmelegítve, a berendezésben lévő terményrétegen legalább egyszer, de néhol kétszer, sőt ritka esetben ennél többször vezetnek keresztül. A szárítóközeg szárítás közben bekövetkező lehűlésének ellensúlyozására, ha az átvezetés többszörös, gyakran közbenső felhevítést is alkalmaznak. A cél az, hogy a terményben lévő elvonandó nedvességet minél kisebb mennyiségű szárítóközeggel és lehetőleg kevés fűtőanyag felhasználásával vonják el. A fenti kategóriába tartozó szárítóberendezések pl. a 2 300 981, a 2 284 845, az 1 477 608, a 2 402 170, a 2 444 907, a 2 463 373 számú francia szabadalomban, vagy pl. az 1 127 974, a 3 129 073, a 3 406 463, a 4 004 351, a 4 048 727 sz. USA szabadalomban, a 376 871, az 1 224 794, az 1 437 578 sz. angol szabadalomban, vagy a 183 005 sz. magyar szabadalomban leírt szerkezetűek. Az ismert eljárások, illetve berendezések legnagyobb részénél a szárított termény minőségét kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a szárítási folyamat elején túl magas hőmérsékletű szárítóközeget használnak, miáltal a kapillár-pórusos szerkezet zsugorodik, a kapillárisok összeszűkülnek és ezért a szárítási folyamatnak a kötött nedvességű zónába eső részén a nedvességeltávolítás nehézkes, rossz hatásfokú és a termény béltartalmát károsan befolyásoló magas hőmérséklet alakul ki. Emiatt a természetes eredetű szervesanyagok részben felbomlanak. A 183 005 sz. magyar szabadalom megvalósítja a termény kezdeti szakaszban való kíméletes szárítását, aminek következtében a kötött nedvességű szakaszban felgyorsul a szárítás folyamata és a hevesebb párolgás 1 miatt a szemek felmelegedése is kicsiny mértékű. Ennek következtében a béltartalom csak csekély mértékben bomlik el. Valamennyi előbb említett, vagy ezekkel rokon szárítóberendezés közös hátránya, hogy a szárítást az elérni kívánt végnedvességig végzik, ami miatt a szárítóberendezésben való tartózkodási idő megnövekszik és a szárítószerkezet kihasználása rossz, a teljesítményegységre eső nagy szerkezeti súly következtében. A termény szárítását követő művelet minden olyan esetben, amikor a terményt nem azonnal dolgozzák fel — pl. őrléssel — a tárolás. A tároláshoz általában nagyméretű álló vagy fekvő silókat, magtárakat használnak, amelyekben a száraz szemestermény mindaddig tartózkodik, amíg az újabb felhasználási helyre nem kerül. A kellő mértékben — szemesterményeknél mintegy 14%ig — leszárított termény ezekben a tárolóterekben az ott alkalmazott szellőztetőberendezések segítségével a friss termény aratásáig tárolható. Ismeretesek olyan tárolók, amelyekben nem 14%-ig, hanem ennél jóval nedvesebb, mintegy 18—20%-ig előszárított terményeket helyeznek el. Ezeket gyűjtőnévvel nedves-tárolóknak nevezik. Ezeknél több eljárás alakult ki: — a nedvesen betárolt terményt elzárják a levegőtől, lehetőleg hermetikusan; — a nedvesen betárolt terményt konzerváló vegyszerekkel kezelik; — a nedvesen betárolt terményt hűtött levegővel szellőztetik; — a fentieket kombináltan alkalmazzák. A felsorolt bármelyik esetben azonban a tárolhatóság időben korlátozott, így csak helyi hasznosításra van mód — például állattartáshoz — de számolni kell az ily módon tárolt termény minőségi károsodásával is. Ismeretesek olyan szárítóberendezések is, amelyek kombinálva vannak a terményvonalon sorba kapcsolt szellőzött tárolóterekkel — például az ún. dryeration eljárás — de ezeknél a szárítóból kilépő termény nedvessége csaknem a tartós tárolást lehetővé tevő értéken van, a szellőzött tér lényegileg a szárítóból kihelyezett hűtőzóna, a termény tartós tárolására pedig ezeknél is szükség van a már említett szellőzött tárolóterekre. A találmány célja olyan szárítási eljárás kialakítása, amely a fenti nehézségeket és hátrányokat megszünteti, azaz jelentősen megnöveli a szárítóberendezések kihasználtságát, továbbá a tárolókat olyan, a teljes utószárítást lehetővé tevő berendezésekkel ellátni, amelyek önmagukban lehetővé teszik a termény hosszú időre szóló károsodásmentes tárolását, ugyanakkor a szárítás teljes energiafelhasználását az eddig ismert értékek alá csökkentik. A találmány szerinti eljárás lényegileg valamennyi, már megépült szárítóberendezésnél és a vele kapcsolódó terménytároló lé3 5 70 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
