199614. lajstromszámú szabadalom • Kukoricaszárító berendezés

HU 199614 B 2 A találmány kukoricaszárító berendezés több kamrával, amelyek fenekei légáteresz­­tőek, és példaképpen szitafenekekként van­nak kialakítva, továbbá, amely berende­zésnek fűtő- és szellőzőberendezése van, va­lamint légcsatornái a kamrák soros vagy pár­huzamos kapcsolására. Az ilyen típusú kukoricaszárító beren­dezéseket kizárólag soros építési módban gyártották, ahol sorosan kerültek elhelyezésre a szárító kamrák. A kamrák elé fűtőház volt iktatva, és az építmény teljes hosszamentén futó légcsatornák gondoskodtak a meleg le­vegő elosztásáról, valamint a kamráknak szárító egységgé történő összefogásáról. A kamrák alatt szállítószalag van, amelynek hasonlóan a kamrák fölötti töltőszalaghoz a berendezés teljes hosszamentén végig kell futnia. Végül a legtöbb esetben a berende­zésnek fűtőházzal ellentétes végén egy csar­nok helyezkedett el, a szárított kukoricacsö­vek további kezelésére. Ott történt az osztá­lyozás, a morzsolás stb. Továbbá ebben a csarnokban helyezkedett el a légbevezetés, valamint csappantyúk, tolattyuk vezérlése, valamint fűtőrész szellőzés szabályozása. Ennek az építési módnak azon túlmenően, hogy jól ellátta a szárítás, és a feldolgozás feladatát bizonyos hátrányi vannak. így pél­dául a berendezés üzemeléséhez karbantar­tásához, nagyon sok üres járatra van szük­ség. A berendezés hosszú szállítószalagokat és egymástól messze fekvő szabályzó, vezér­lő, ellenőrző berendezéseket igényel. A hosszú légcsatornák következtében előálló hőveszte­séget nagyobb energia befektetéssel kellett pótolni, amely hőveszteséget még fokozta, hogy az egyes kamrák viszonylag nagy, kül­sőfalának hőleadása. Végezetül hátrány volt, hogy ezeket a berendezéseket csak ott lehe­tett felállítani, ahol megfelelően nagy terü­let állt rendelkezésre. A találmány célja a bevezetőben emlí­tett típusú kukoricaszárító berendezés fel­sorolt hiányosságainak kiküszöbölése és az említettek szempontjából optimális beren­dezés létesítése. Ezt a találmány szerint az által biztosít­juk, hogy a kamrák legalábD egy függőleges tengely körül vannak elhelyezve, és mindig a tengelyhez közel a központban a kamrák leürítésére ürítőcsappantyuk vannak és az ürítőcsappantyuk tartományában egy fel­fogó tölcsér van, amely a kamrák alatt elren­dezett és a szárító anyag további kezelésére szolgáló kezelőcsarnokba torkollik, továbbá, hogy a légcsatornák gyűrűs csatornákként vannak kialakítva, mégpedig a kamrák fö­lött és alatt. Különösen célszerű, ha a tenge­lyek egy-egy akna központját alkotják, amely­hez a kamrák körkörösen csatlakoznak, és az ürítőcsappantyuk az aknákba torkollnak, valamint,' ha a felfogó tölcsér az akna alsó végén van elrendezve. Az egyes kamrák keresztmetszete körszeg­mens alakú vagy körgyűrű szegmens alakú. 2 1 A szokásos építési nagyságnál hat kamra van gyűrűalakban egymás mellett elrendezve. Ezáltal hengeres vagy akár poligonális épít­mény jön létre, adott esetben központi akná­val, amelybe az összes kamra beletorkollik. Végezetül a kamra külső falai hőszigete­léssel vannak ellátva, hogy ezáltal is csök­kentsük az amúgy is kisebb külső felületek hőveszteségét. A berendezés szabályozása ill. vezérlése a csappantyúk ill. tolattyuk kon­centrálása révén lényegesen egyszerűbbé válik. A légbevezető csatornák hossza a ta­lálmány szerinti kilálakítás révén minimumra csökken. A hőt az építményen belül tartjuk, és így. jelentős fűtési ill. szellőzési energiát lehet megtakarítani. Lényeges előny továbbá, hogy a kamrák ürítésére eddig alkalmazott szál­lítószalag teljesen elmarad, azáltal, hogy az összes kamra központi felfogó tölcsérbe tor­kollik. A szárított kukoricacsövek további feldolgozása közvetlenül a kamrák alatt el­helyezkedő kezelőcsarnokban történik. Szük­ség szerint kettő vagy több ilyen torony épít­hető egymás mellé. A tornyok közös kiszol­gáló berendezései központosán tornyok között kerülhetnek elrendezésre ezáltal is minimum hosszúságú csatornákra és kezelőutakra van szükség. Különösen előnyös ha a függőleges aknák belsejében egy-egy munkaemelvény van, amely kamrák közötti sugárirányú folyo­sóval áll kapcsolatban. Az eddigi a teljes szá­rító mentén elnyúló folyosóból történő működ­tetés helyett a munkaemelvényről a körben fekvő ürítő csappantyúk könnyen elérhetők, ill. kezelhetők, így az ürítési folyamat is köz­vetlenül ellenőrizhető. A légbevezetés cél­jából az akna felül egy légkamrával lehet le­zárva. A hővisszanyerés céljából hőcserélő vagy hőszivattyú alkalmazható. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kukorica szárítóberendezés hosszmetszete a munka­emelvény síkjában. Míg a 2. ábra az I. ábra szerinti IMI. vonalmen­tén vett metszet. Az 1. ábra látható módon központi 1, 2 tenge­lyek körül 3, 4, 5, 6, 7, 8, valamint 9, 10, II, 13, 14 kamrák vannak elrendezve. Ezek a kiviteli példánál egy-egy 15 ill. 16 aknát vesznek kö­rül. A 2. ábrán látható keresztmetszetből kitű­nik, hogy a 7, 4 kamrák — természetesen hasonlóan a többi kamrákhoz — mindegyike légáteresztő ferde 17, 18 fenékkel rendelkezik. Az összes kamrához felül, valamint a lég­­áteresztő fenék alatt 20, 20a, valamint 21, 22 csatornák csatlakoznak levegő bevezetésére, átvezetésére és elvezetésére. Ezek a csator­nák, mint gyűrűs csatornák vannak kialakít­va, és a kamrákat alul-felül lezárják. A 15, 16 aknákban elhelyezett 20a csatorna lehetővé teszi-a kamrák közvetlen kapcsolatát. A kam­rák és a csatornák között csappantyúk és to­lattyuk vannak úgy, hogy a meleg szárító-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom