199590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajkutak kémiai begyújtására katalitikus kooxidációs rendszerek alkalmazásával
5 11 LJ 6 2. példa Az 1. példában ismertetett modelljellemzők mellett ugyancsak 240 ml lenolaj és 24 ml siccosol keverékét adagoltuk a modellcsőbe, majd nitrogén áramban 73 ml kapronalde- 5 hidből és 7 ml siccosolból álló elegydugót nyomtunk be. Ezen kísérlet során a rétegnyomás beállítása a gyújtóelegy dugó elhelyezése után történt. A levegőbesajtolás üteme azonos volt az 1. példában ismertetettel. A levegőbesajtolás megindítása után 2 perccel 13°C/perc sebességgel emelkedett a gyújtóelegy hőmérséklete (3. ábra). A jelzések az 1. ábrában használtakkal megegyeznek. Ezt követően mindkét irányban kialakult a 15 stabil égőfront, melynek sebessége 0,52 cm/ /min, átlagos hőmérséklete 450°C volt. A kísérlet eredményességét mutatja a gázöszszetétel alakulása (4. ábra). A kísérlet befejezése az 1. példában ismertetett módon történt. 3. példa Ennél a kísérletnél is az 1. példa szerint jártunk el, de aldehid katalizátor keverékként hexilaldehid és siccosol keverékét használtuk. A gyújtási kísérletek a fentiekhez hasonló eredményt adtak. 4. példa (5. ábra) 30 összehasonlító kísérleteket végeztünk az éghető anyag (120-nál nagyobb jódszámú növényi olaj) változtatásával. Az eredményeket az 5. ábra szemlélteti. Az 1 görbe 130 jódszámú repce- és lenoïaj keverék, a 2 gör- 35 be 140 jódszámú repce- és lenolaj keverék, a 3 görbe tiszta lenolaj, a 4 görbe tiszta napraforgóolaj. 5. példa 40 Olyan kísérletsorozatot végeztünk, melynél az éghető anyag minden esetben lenolaj, az aldehid mennyisége az olajra számítva 30 t% volt, de sorrendben 9, 4, 6 és 9 szénatomos aldehidet használtunk. Emellett az 45 első két esetben az olajra számítva 5 t% kobalt-naftenátot, (6 t%-os oldat) a 3. és 4. kísérletnél 10 t% kobalt-oktoátot (6 t%-os oldat) használtunk. Az eredményeket a 6. ábrán mutatjuk be. 50 1 görbe nonilaldehid —H 5 t% kobalt-naftanát (6%-os oldat) 2 görbe butiraldehidet + 5% kobalt-naftenát (6 t%-os oldat) 3 görbe hexilaldehid -f- 10 t% kobalt-oktoát 55 (6 t%-os oldat) 4 görbe nonilaldehid -1- 10 t% kobalt-oktoát (6 t%-os oldat) 6. példa 0q Ennél a két kísérletnél a gyújtókeverék első komponensének összetétele megegyezett (a lenolajra számítva 7 t%, siccosol) de az aldehid katalizátor keveréknél az első (1 görbe) esetben a hexil aldehidre számítva 6,6 t% oxidációs katalizátort használtunk, a másodikban 10 t%-ot (2 görbe) (Az eredményeket a 7. ábra szemlélteti.) 7. példa Ebben a kísérletsorozatban az aldehid minden esetben butiraldehid volt. Katalizátorként kobalt-naftenátot (a 8. ábrán x-szel jelölve), MnB407 . H20-t (az ábrán a megfelelő görbét A jelöli) és vaspentakarbonilt (az ábrán 0 a jelzés) használtunk. 8. példa Végül három olyan kísérleti anyagot állítottunk elő, melyben a szerves kobalt vegyület Co tartalma a kapron aldehidre vonatkoztatva 0,3; 0,6 és 1,2% volt (a 9. ábrán A, • és o az egyes komponensek jelzése). 9 pél dä A Demjén Kelet DK 420 jelű olajkútban végeztünk üzemi kísérleteket a találmány szerinti eljárással. Ebben a kútban az olajos rétegek 222—227,5 m és 234,5—239 m között voltak nyitva. Ezeknek a rétegeknek az effektiv áteresztőképessége 70%-os (tehát 3,5, illetve 3 m az olajmagassáe). Szivattyú segítségével legfeljebb 40X10*Pa nyomású nitrogéngázzal 270 1 6 tömeg% kobalt-oktoát-tartalmú toluolos oldatból (Siccosol) és 2700 1 lenolajból álló keveréket sajtoltunk a kútba 1 óra leforgása alatt. Ezt követően sajtoltuk be megegyező technológiai paraméterek mellett az 1010 1 izobutiraldehidből és 100 1 6 tömeg.% kobalt-oktoát-tartalmú toluolos oldatból álló keveréket 2,5 óra alatt. A művelet elvégzése után a besajtolórendszert kiiktattuk, nyomásmentesítettük és vízzel átöblítettük. A levegő besajtolása előtt megmértük a kút fején uralkodó nyomást, és a levegőt továbbító kompresszor nyomását ennél az értéknél (2—3)X105 Pa-lal nagyobbra állítottuk be, és 328 óra alatt 224 000 m3 levegőt juttatunk a kútba. (A részletes adatokat az 1. táblázat tartalmazza.) Ezen kívül regisztráltuk a kúttalp hőmérsékleteket (2. táblázat), melyek azt mutatták, hogy a folyamat alatt a mérőkútban a hőmérséklet 25 nap alatt 16°C-al emelkedett, míg a heterogén tároló törésvonala következtében a távolabbi kútban 100°C feletti hőmérséklet alakult ki. Az égés kialakulását a gázősszetételek változtatása igazolja, melyet a 3. táblázatban mutatunk be. Az adatok értékelése szerint 40 000 m3 02 fogyott és ez azt jelenti, hogy 15 tonna szénhidrogén reagált el. 4
