199588. lajstromszámú szabadalom • Állványszerkezet főleg födémlemezek zsaluzásához
nu lyyoöö a 2 A találmány födémlemezek zsaluzásához alkalmas állványszerkezet kialakítására vonatkozik. A födémlemez sík vagy vízszintestől eltérő felületét a találmány szerinti egyszerű, könnyen mozgatható minimális anyagfelhasználással előállítható állványszerkezet alkalmazásával alakítjuk ki. A monolit vasbeton, vagy üreges előregyártott betonelemekből összeépített vasbeton födémekhez minden esetben gyorsan szerelhető, könnyű fémállványok szükségesek a gazdaságos, gyors kivitelezési munka érdekében. Ennek megteremtése rendszerint gazdaságtalan, nagy szakértelmet igénylő, fáradságos munka. A hagyományos monolit vagy takaréküreges vasbeton födémek zsaluzatát alátámasztó állványszerkezeteket általában fűrészelt fából, a helyszínen összeállítva készítik el. Az állványszerkezet hossz- és kereszttartóit fűrészelik, faragják, méretre vágják és ezzel a nehézkes munkával tetemes hulladékanyagot termelnek, ezen túlmenően az állványszerkezet elemeinek újbóli felhasználása csakis azonos adottságok, feltételek esetén valósítható meg. Ismeretesek a PERRI, a DÓKA, a HÜNNEBECK-féle állvány és zsaluzati készletek. Ezeknél a sík födémek kialakításakor csavarorsóval szintbeállítható rácsos vagy csőoszlop elemeket használnak, amelyekre villás vagy csavar kapcsolatú fa, vagy acél anyagú rácsos hossztartókat helyeznek el, majd erre erősítik le a zsaluzatot. A 2 600 087 ljsz-u NSZK közzétételi irat olyan zsaluzattartó szerkezetet tartalmaz, amelynek hossz- és kereszttartói teleszkópikus kialakításúak és a hossztartók csavarral feszített bilincsekkel az oszlopfejekhez vannak rögzítve, és mereven, elfordulás mentesen vannak a további hossz- és kereszttartók egymáshoz illesztve. Az oszlop és a hossztartók, valamint a hossztartók és a kereszttartók közötti kapcsolat hiánya miatt a szerkezet nem tartórács jellegűen működik. Ennek következtében nagy merevségű szerkezeti eiemek beépítésére van szükség. Továbbá a tartók meghosszabítására alkalmas bilincsek beépítése rendkívül pontos állvány beállítási munkát kíván, a teleszkópikus kialakítás miatt pedig a hossz- és keressztartók változó merevségűek, így az oszloptámasztások kiosztása nem egyenletes. Az ismert zsaluállványok nehézkesek, anyaguknál, kialkításuknál fogva drágán állíthatók elő, időigényes az összeszerelésük, vagy az esetleges bővítésük. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése, és egyben olyan állványszerkezet kialakítása, amely a modern építési technológiát követve többszöri felhasználásra alkalmas. Továbbá megoldja a födémlemezek felületének vízszintes vagy ferde sikú előállítását is. A találmány feladata, hogy az állványszerkezet oszlopait és vízszintes teherhordó szerkezeteit egy egységgé összefogva, az épí1 2 tőipari modul mérethez igazodva,, azt követve gyors, egyszerű, többszöri felhasználásra is alkalmas, megbízható kialakítási móddal állítsuk elő. A találmány megalkotásakor felismertük, hogy könnyen szerelhető, könnyű elemekből, bármely alaprajzi formában kialakítható állványzsalu szerkezet hozható létre, ha egy egységgé van összefogva a zsaluzatot alátámasztó kétirányú tartórendszer. Az egymásra merőleges hossz- és kereszttartókból összeépített állvány egységeknél felismertük, hogy azok egymás után sorolását — a hosszés/vagy kereszttartó irányában, a bővítés igényének megfelelően — csuklós elfordulást megengedő, de eltolódást megakadályozó, kapcsolat kialakításával végezhetjük el. A felismerés részét képezi még, hogy az összekapcsolt állványegységeket két-két ún. félcsukló (kampó és laposvas) egybefogásával, egybefordításával állítjuk elő, úgy, hogy a kapcsolatok a függőleges szabályozást ne zavarják, azokat lehetővé tegyék, és egyszerű szerelést eredményezzenek. A kitűzött feladat értelmében a találmány állványszerkezet, főleg födémlemezek zsaluzásához, amely változtatható magasságú oszlopokból, hossz- és kereszttartókból, és azokon elhelyezett borításból, főleg zsaluzatból, valamint vízszintes irányú kimerevítést biztosító elemekből kialakított állványegységeket tartalmaz oly módon, hogy az állványegységnek a hossztartót tüskével rögzítő teleszkópos oszlopai, továbbá a tüskét befogadó nyílásokkal kiképzett hossztartói, valamint a borítást, főleg zsaluzatot alátámasztó és a hossztartókra fölfekvő kereszttartói vannak, az egymásra fölfekvő — célszerűen zártszerkezetű acél — hossztartóknak egymást kölcsönösen közrefogó, egymáshoz képest történő vízszintes elmozdulásokat megakadályozó helyrögzítő elemei vannak; az állványegységek csuklók útján vannak egymással összeépítve, a csuklós kapcsolat létrehozásához a hossztartók és/vagy a kereszttartók egyik végén kampó, másik végén 'a kampót befogadó kapcsolófül van kialakítva. Egy előnyös kialakítás során az oszlopok ékpárral vannak alátámasztva, és egymásba illeszkedő rögzítő alsó csőoszlopból és mozgató csőoszlopból vannak kialakítva, a fölső csőoszlopnak egyenlő távolságban kiosztott átmenő lyuksora, oszlopfeje, és abba behegesztett, a hossztartót rögzítő tüskéje van, az alsó csőoszlop fölső részén csavarmenet van elhelyezve, amelynek átellenes oldaléléin alkotóirányú hasíték van kialakítva és a hasítékon keresztül a fölső csőoszlop lyuksorának egyikén áttolt, állítható eleme van, továbbá az állító elem megtámasztására alkalmas, forgatható belsőmenetes csőhüvelye van, továbbá az alsó csőoszlop talpán átvezetett, az ékpár alsó részéhez rögzített hengeridom tömörített fölső része, valamint az oszloptalp közé acélrugó van befeszítve, míg az ékpár fölső részének a hengeridom átmérőjét meg5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
