199571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korróziógátló és rozsdaátalakító kompozíciók előállítására
HU 199571 B 2 A találmány tárgya eljárás korróziógát- Jó és rozsdaátalakító kompozíciók előállítására ásványolajok savas finomítási termékeiből képezett alkálifém-szulfonátokból. A szakirodalom terjedelmesein foglalkozik szulfonsavak, többek között petróleum-szulfonsavak ammóniumsóinak, alkil-aril-amid-származékainak, valamint alkil-aril-szulfonsavak alkálifém- és alkáliföldfémsóinak előállításával. A 3 772 198 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a petróleum-szulfonátokat ammóniával reagáltatva semlegesítik, az így kapott ammóniumsót alkoxi-karbonát komplexszel reagáltatják, majd az illékony komponenseket eltávolítják. Ezzel az eljárással korróziógátló anyagot kapnak. Sehter Ju. N., Krejn Sz. E. és Tyetyerina L. N. közleménye szerint („Maszlorasztvorimije poverhnosztno-aktivnije vesesztva", M. Himija, 1978, 99. oldal) szulfatált olajok tisztítására, illetve a hatóanyagtartalom növelésére a szulfonsavakat ammóniával ammónium-szulfonátokká alakítják, majd az ammónium-szulfonátokat 80—90 tömeg%-os etil-alkohollal vagy 80—85 tömeg%-os izopropil-alkohollal extrahálják. Az 1 222 254 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás szerint fémmegmunkáló olajokban inhibitorként szulfonamido-karbonsavakat alkalmaznak. A 2 966 458 és 3 048 607 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások szerint úgy állítanak elő korróziógátló anyagot, hogy a-szulfo-alkánkarbonsavakat ammóniával vagy aminokkai reagáltatnak. Más szerzők, köztük Sehter Ju. N. és Tyetyerina L. N. (Nefteperérabotka i Neftehimija 9, 17—20. /197í/) az aikii-aril-szulfonsavak karbamiddal, illetve szukcinimiddel képezett reakciótermékeinek polaritását és korróziógátló hatását vizsgálták. A korrózióvédelemben eddig felhasznált és a szakirodalomban ismertetett ammónium-szulfonátok és szulfonamidok általában kis vagy közepes átlagmolekulatömegű vegyületek, korróziógátló hatásuk közepes, és rozsdaátalakító hatást nem fejtenek ki. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy ha ásványolajok savas finomítási termékeiből képezett alkálifém-szulfonátokat víz, szénhidrogén oldószer és foszforsav-zsíralkohol-monoészter katalizátor jelenlétében aminokkai, majd foszforsavval reagáltatjuk, majd a bevitt és a reakcióban keletkezett vizet eltávolítjuk, olyan anyagokhoz jutunk, amelyek korróziógátló hatásuk mellett rozsdaátalakító tulajdonságokkal is rendelkeznek. A találmány tárgya tehát eljárás korróziógátló és rozsdaátalakító hatású kompozíciók előállítására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy ásványolajok savas finomítási termékeiből képezett 300—700 átlagmóitömegű alkálifém-szulfonátok 2—4- -szeres mennyiségű vízzel készített oldatá- 2 1 hoz az alkálifém-szulfonát tömegére vonatkoztatva 1—2-szeres mennyiségű szénhidro gén oldószert, éspedig 130—210°C forráspontú ásványolaj párlatot vagy 150—250°C lobbanáspontú, adott esetben hidrogénezett ásványolaj-finomítványt vagy 130—210°C forráspontú ásványolaj párlat és makro- vagy mikrokristályos paraffin (0,8:1) — (1:1,2) tömegarányú elegyét adjuk, az alkálifém-szulfonátot annak tömegrére vonatkpztatva 0,1—5,0 tömeg% foszforsav-(10—18 szénatomos zsíralkohol)-monoészter katalizátor jelenlétében az alkálifém-szulfonát tömegére vonatkoztatva 6—35 tömeg% N-(l—4 szénatomos alkil)-anilinnel, p-fenilén-diaminnal, 8—12 szénatomos alkil-aminnal, diciklohexil-aminnal vagy mono-, di- vagy trietanol-aminnal, majd az alkálifém-szulfonát tömegére vonatkoztatva 5—20 tömeg% 75 tömeg%-os foszforsavval 60—80°C-on reagáltatjuk, adott setben az így képződött elegyet 5—7 órán keresztül forraljuk, majd a bevitt és a reakcióban keletkezett vizet eltávolítjuk. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként ásványolajok és ásványolaj-termékek, így paraffinok, vazelinek és hasonlók kénsavas, óleumos vagy kén-trioxidos finomítása során melléktermékként keletkező, olajban oldható, 300—700 átlagmóltömegü szulfonsav-keverékek alkálifémsóit használjuk fel. Ezek az anyagok a kőolajipar eddig értéktelennek tekintett melléktermékei, amelyekből a találmány szerinti eljárással értékes, korróziógátló és rozsdaátalakító hatású anyagokat állítunk elő. A találmány szerint előnyösen a következőképpen járunk el: A kiindulási szulfonsav-alkálifémsó 2—4-szeres mennyiségű vízzel készült 60—80°C-os oldatához hozzáadjuk a szénhidrogén oldószert, amelynek menynyisége célszerűen azonos a szulfonsav-alkálifémsó mennyiségével. Szénhidrogén oldószerként célszerűen aromásdús benzint, lakkbenzint, hidrogénezett ásványolaj-finomítványokat, hidrogénezetlen ásványolaj-finomítványokat (így orsóolajat), vagy aromásdús benzin vagy lakkbenzin és makrovagy mikrokristályos paraffin 1:1 tömegarányú elegyét használjuk. A kapott elegyhez keverés közben, külön-külön vagy előre elkészített keverés formájában hozzáadjuk az aminvegyületet és a foszforsavésztert. Ezután az elegy hőmérsékletét 60—80°C-ra emeljük, majd lassú ütemben, körülbelül 1 óra alatt addig adagoljuk a foszforsavat, amíg az oldat kémhatása a pH 6,5 értéket el nem éri, és ezt a pH értéket I óra keverési idő után is megtartja. Kívánt esetben a reakcióelegyet ezután fokozatosan forrásig melegítjük, majd 5—7 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A különálló fázisként elvált vizet eltávolítjuk, majd a szerves fázisban azeotrop elegy formájában visszamaradt vizet desztillációval vagy szárítószer (például nátrium-szulfát) alkalmazásával eltávolítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
