199557. lajstromszámú szabadalom • Fermentációs berendezés mikroorganizmusok aerob tenyésztésére

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy két szomszédos ke­verő közé alul, felül nyitott, kúpos terelőer­nyőt helyezünk el, amelynek alsó peremének külső kerülete kisebb, mint a hengeres test belső kerülete. Előnyösen valamennyi ernyő és az alatta lévő keverő közé terelőgyűrűt helyezünk el, amelynek külső kerülete a berendezés hen­geres testének belső falával érintkezik, bel­ső kerülete pedig egyenlő vagy kisebb, mint a felette lévő ernyő alsó peremének külső ke­rülete. Célszerűen az ernyő csonkakúp alakú. A találmány szerint kialakított és elhe­lyezett terelőernyő a legalul lévő keverő ál­tal diszpergált, majd az agglomeráció útjá­ra lépett levegőt összegyűjti és a levegőbu­borékokat a fölötte lévő keverő aktív keve­rési zónájába juttatja, úgyhogy azok teljes mértékben újra diszpergálódnak. Ezt a folya­matot annyiszor ismételjük ahány keverő van a berendezésben. A többszöri diszpergálás lehetővé teszi, hogy kevesebb levegővel ugyan­olyan oxigénellátást biztosítsunk, mint a ha­gyományos fermentorban, vagy értelemszerű­en, változatlan mennyiségű levegővel jobb oxigénellátást érjünk él, mint amilyent a ha­gyományos fermentorban elértünk volna. A terelőernyő levegőt összegyűjtő funk­cióját nagymértékben fokozhatjuk azzal, hogy minden egyes ernyő alá és az alatta lévő ke­verő fölé terelőgyűrűt helyezünk el. Ez meg­akadályozza a berendezés hengeres fala mel­lett a levegő „megszökését", ugyanakkor nem akadályozza a folyadék, azaz a fermentlé függőleges irányú mozgását. Mivel a terelőernyő és a terelőgyűrű hasz­nálatával a levegő mozgási irányát egyér­telműen meghatározhatjuk, ugyanakkor a fo­lyadék függőleges irányú mozgását nem aka­dályozzuk, az egyes — terelőernyővel elkülö­nített — szektorok között a teljes homogeni­tás biztosítható. A találmány szerinti megoldás további előnyt is biztosít. Ismeretes, hogy folyadék­ban egy keverő adott sebességgel történő forgatásához szükséges energia csökkenthető, ha a keverők alá gázt pl, levegőt fúvatunk be, mert a folyadék-gáz heterodiszperz rend­szernek kisebb a keverővei szembeni ellen­állása, mint a folyadéknak tisztán. A hagyo­mányos fermentoi'oknál az alsó keverő alá juttatunk csak be levegőt, így csak ennek könnyített a jársjsa, a többi keverő levegő­vel kevésbé elegyített közegben forog, na­gyobb energiafelvétellel. A találmány szerinti berendezésben anél­kül, hogy külön levegőellátást kellene bizto­sítani az egyes keverőkhöz, minden keverő azonos, az adott körülmények között a leg­kisebb energia-felvételt igénylő folyadék-gáz heterodiszperz rendszerben forog. Ezt a ke­verők között elhelyezett. terelőernyők és az ezek alatt elhelyezett terelőgyűrűk teszik le­hetővé. 3 A találmányt részletesebben az 1. ábra alapján ismertetjük, amely a találmány sze­rinti berendezés példakénti kiviteli alakját mutatja be, vázlatos hosszmetszetben. Amint az ábrából látható, a berendezés kettősfalú hengeres 1 testből áll, amely két végén, alul és felül, félkör alakban le van zár­va. Az 1 testen alul 2 légbevezető nyílás, fe­lül 3 légelvezető nyílás van kialakítva. Az 1 testen felül ezenkívül legalább egy 22 ada­golócsonk és alul 23 mintavevőcsonk van el­helyezve. Az 1 test palástján a 21 folyadék­­szint alatt 24 mérőhely van kialakítva. A hen­geres 1 test a kettős falba bevezetett hideg folyadékkal hűthető, ill. a bevezetett meleg folyadékkal vagy gőzzel fűthető. Az 1 test­ben forgó 4 tengely van központosán elhelyez­ve, amelyre az ábrázolt kivitelnél három 5, 6, 7 keverő van rögzítve. A legalsó 5 keverő és fölötte lévő 6 keverő közé 8 terelőernyő, a 6 ke­verő és a fölötte lévő 7 keverő közé 9 terelőer­nyő van elhelyezve. A 8 és 9 terelőernyők kúpo­sak, előnyösen csonkakúp alakúak. Az a kúp­szög 90—120° között van. A csonkakúp alul és felül nyitott, úgyhogy a 4 tengely és a 8 terelő­ernyő között körgyűrű alakú 10 nyílás, a 4 ten­gely és 9 terelőernyő között körgyűrű alakú 11 nyílás marad szabadon. A 8 terelőernyő alsó peremének külső 12 kerülete, illetve a 9 te­relőernyő alsó peremének külső 13 kerülete és a hengeres 1 test között körgyűrű alakú, b szélességű 14 rés marad szabadon, mert a 8, illetve 9 terelőernyő alsó peremének kül­ső 12, illetve 13 kerülete kisebb, mint a hen­geres 1 test belső kerülete. A 14 rés J) széles­sége a fermentorban lévő anyag konziszten­ciájától függ, sűrűbb anyagnál a 14 rés b. szé­lességét nagyobbra választjuk. A 8, illetve 9 terelőernyő a kúpszögét ugyancsak a fer­mentorban lévő anyag konzisztenciája hatá­rozza meg. A 8, illetve 9 terelőernyők és a közvetle­nül alattuk lévő 5, illetve 6 keverők között 15, illetve 16 terelőgyűrűk vannak elhelyez­ve. Ezeknek külső kerülete a berendezés hen­geres 1 testének belső falával érintkezik és az ábrázolt kivitelnél ahhoz van rögzítve. A 15, 16 terelőgyűrűk belső 17, illetve 18 ke­rülete egyenlő vagy kisebl mint a felettük lévő 8, illetve 9 terelőernyő alsó peremének külső 12, illetve 13 kerülete. A 15 és 16 tere­lőgyűrű c szélessége másrészt az anyag kon­zisztenciájától is függ. Ugyancsak az anyag konzisztenciájától függ a 15, illetve 16 terelőgyűrűnek a felet­te lévő 8, illetve 9 terelőernyőtől való 19, il­letve 20 távolsága. A rajzon a találmány szerinti berendezés egy kiviteli példáját mutattuk be, azonban az ernyő és gyűrű alakja, mérete és egymás­hoz viszonyított aránya tetszés szerint vál­toztatható. A találmány szerinti berendezés a követ­kezőképpen működik: A fermentációs beren­dezésbe alul a 2 légbevezető nyíláson belé­4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom