199541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás titánoxid bevonatú timföld előállítására

HU 199541 B 2 A találmány tárgya eljárás titánoxid be­vonatú timföld előállítására. Ez a termék pigmentként használható a festék-, műanyag- és gumiiparban, a papíriparban, a kerámia iparban és a kozmetikai iparban, és minden olyan területen, ahol fehér vagy sárga pig­mentre van szükség. A titánoxid bevonatú timföldet a találmány szerint timföldhidrát titánvegyületekkel való bevonásával és azt követő kalcinálásával állít­juk elő. Timföldhidrát titánvegyületekkel való köz­vetlen bevonására eljárás nem ismeretes, is­mert azonban a 4 525 494 sz. amerikai szaba­dalmi leírásból olyan eljárás, amely szerint polipropilén öntőgyanta előállításakor a töltő­anyagként alkalmazott timföldhidrát mellett 0,1 t% izosztearinsavat, 0,25—1 t% szerves titánvegyületet, nevezetesen egy szerves titán­­-foszfátot adnak a kompozícióhoz, majd az így kapott keveréket pelletezik és 200°C-on hőkezelik. Ily módon nagy szilárdságú láng­álló, nem füstölő terméket állítanak elő. A titánvegyületek ily módon való felhasz­nálása nem teszi lehetővé titánoxid bevonatú timföld előállítását, mert ahhoz a titánvegyü­­leteket közvetlenül a timföldhidrát felületére kell felvinni. A találmány célja, hogy ilyen eljárást biztosítson. A találmány célja közelebbről az, hogy megfelelő titánvegyület felvitele révén eljárást biztosítson timföldhidrátból kiindulva titán­oxid bevonatú timföld előállítására. Azt találtuk, hogy a kitűzött célt oly módon érhetjük el, hogy 10 pm-nél kisebb szemcse­nagyságú timföldhidrátot 1 pm-nél kisebb szemcsenagyságú titándioxidnak és/vagy (NH)2TI(C204)2 képletű ammónium-titán - -oxalátnak az utóbbi vegyület vizes oldatával készített szuszpenziójával keverünk össze, amely a timföldhidrátra számítva titándioxid­­ban kifejezve összesen 10—40 tömeg%, elő­nyösen 15—30 tömeg% titánvegyületet tar­talmaz, a kapott zagyot porlasztással víz­telenítjük, és a víztelenített anyagot legalább 700°C, előnyösen 800—1200°C hőmérsékleten kalcináljuk. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a fenti képletnek megfelelő ammónium­­-titán-oxalát igen erősen adszorbeálódik a timföldhidrát felületén, és hőkezelés közben nem szublimál, izzításkor helyben oxidálódik. Ez a vegyület tehát lehetővé teszi, hogy a timföldhidráton a felülethez jól kötődő stabil bevonat jöjjön létre, ezáltal lehetővé teszi titánoxid bevonat kialakítását a timföld felü­letén. Ezt a vegyületet célszerűen titán-dioxidból állítjuk elő oly módon, hogy a titándioxid egy alkáli-hidrogénszulfáttal vagy alkáli-pi­­roszulfáttal megömlesztjük, az ömledéket víz­ben feloldjuk, és az oldatból ammónium-hidr­­oxid lassú adagolásával 50°C alatti hőmérsék­leten, keverés közben kicsapjuk a titán-tetra­­hidroxidot. A kapott titán-tetrahidroxidot 3 mól oxálsav tömény oldatában feloldjuk, 2 1 majd az oldatot ammónium-hidroxiddal pH 6- -ig semlegesítjük. Az így kapott ammónium­­-titán-oxalát oldatot azután a kívánt mérté­kig, előnyösen 100—200 g/liter koncentráció­ig bepároljuk. Természetesen előállíthatjuk e vegyületet az előbb felsorolt műveletekkel a klasszikus savas titándioxid előállítás során közbeeső termékként képződő titán-tetrahidr­­oxidból is. Az ammónium-titán-oxalátot előállíthatjuk azonban titán-trikloridból vagy titán-tetra­­kloridból is. Ha titán-trikloridból indulunk ki, ezt a porszerű vegyületet 2 mól oxálsav tö­mény oldatával reagáltatjuk, és a kapott ol­datot ammónium-hidroxiddal semlegesítjük 6—7 pH eléréséig. Semlegesítés közben cél­szerűen levegőt buborékoltatunk át az olda­ton a három vegyértékű titán oxidálása vé­gett. Hasonlóan járunk el akkor is, ha titán-tetrakloridból indulunk ki, azzal az el­téréssel, hogy ezúttal nem kell levegőt átbu­­borékoltatnunk az oldaton a semlegesítés köz­ben. Az így előállított ammónium-titán-oxalát felhasználásával a talámány szerinti eljárást az alábbiak szerint hajtjuk végre. A titánoxid bevonatú timföldet, mint emlí­tettük, pigmentként használjuk fel, ezért ügyelnünk kell a kiindulási timföldhidrát szem­cseméretére. A találmány szerinti eljáráshoz tehát kiindulási anyagként 10 pm-nél kisebb szemcseméretű timföldhidrátot használunk. Előnyösnek találtuk a viszonylag szűk, mint­­egy 1—5 pm szélességű szemcsefrakciót. A legelőnyösebb, ha a szemcseméret megközelíti a 10 pm-t. Ezért a találmány szerinti eljárás­hoz előnyösen 5—8 pm szemcseméretű timföld­hidrátot használunk kiindulási anyagként. Tekintettel arra, hogy a pigmentképzéshez a timföldhidrátra viszonylag nagyobb mennyi­ségű titánvegyületet kell felvinnünk, ez utóbbi vegyületet szuszpenzió formájában használ­juk fel. Felvihetünk 1 pm-nél kisebb szemcse­­méretű ammónium-titán-oxalátot, titándioxi­­dot vagy a kettő bármilyen arányú keverékét ammóniumtitán-oxalát vizes oldatában szusz­­pendálva. A szuszpenzió elkészítéséhez tömény olda­tot, ammónium-titán-oxalát szuszpendálása esetén telített oldatot használunk. A szusz­penzió készítéséhez felhasznált szilárd ammó­nium-titán-oxalátot célszerűen nedves őrlései aprítjuk a kívánt szemcseméretre. Ehhez hasz­nálhatunk például sima korund dörzstárcsás malmot, melyben előnyösen osztályozóval kör­folyamatban őröljük az anyagot. Erre a célra használhatjuk például a 4370/85 sz. közzétett magyar szabadalmi bejelentésben leírt centri­fugális áramkészüléket. Természetesen előnyös, ha a szilárd ammó­nium-titán-oxalát már eleve apró szemcsés kristályokban válik ki az oldatból, amikor azt betöményítjük. Ezért a betöményítést lassú ütemben, keverés közben, adott esetben felü­letaktív anyagok, például zsírsavak vagy zsír­savészterek hozzáadása mellett végezzük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom