199537. lajstromszámú szabadalom • Poliepoxi-poliakrilát alapú kompozíció vastagbevonat-készítéséhez és eljárás annak előállítására
HU 199537 B 9 10 1. táblázat Jellemzők A példák száma 1 2/a 2/b 4 Tipox BB 2 Tapadás, N/mm 2,3 2,5 2,4 1,1 1,2 Ha jlító-húzó szilárdság; N/mm^ 50 52 48 40 45 Rugalmassági tényező (E , MPa 2800 2700 2700 3600 3500 Kopás a DIN 52108 szerint, cm^/50 cm^ 1,6 1,7 1,6 3,0 2,8 Járhatósági idő, b 5 5 5 10 ? x/ A kereskedelemben kapható poliepoxi vastagbevonó anyag s* összehasonlító példák Az 1. táblázatban összefoglalt jellemzőket tanulmányozva látható, hogy a találmány szerinti kompozíció szivósabb és rugalmasabb, ezért jobban át tudja hidalni az aljzatbeton hajszálrepedéseit. Lényegesen jobban tapad a felhordott felületre és a felvitt réteg járhatósági ideje is fele akkora, mint az eddig ismert kompozícióké, továbbá a kopásállósága is jobb. A poliepoxi-alapú vastagbevonatokat gyakran használják olyan helyeken, ahol rádioaktív anyagokkal dolgoznak, mivel ezek a bevonatok jól dekontaminálhatók. Megvizsgáltuk ezért a találmány szerinti bevonat radioaktív sugárzásokkal szembeni ellenállását is. Az 1. táblázatban ismertetett példák szerinti bevonatokat 20°C-on 100 órán keresztül 150 mrd sugárterhelésnek tettük ki. Azt tapasztaltuk, hogy míg a találmány szerinti, tehát az 1, a 2/a és a 2/b jelű bevonatok mechanikai — szilárdsági jellemzői átlagosan 8—10%-kal, addig a kontroll, tehát a 4-es és a Tipox BB jelű bevonatokéi 18— 20%-kal romlottak. A találmány szerinti bevonatok tehát a radioaktív sugárzásoknak jobban ellenállnak. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Poliepoxi-poliakrilát kompozíció vastagbevonat lészítésére, amely töltőanyagként 25—30 tömeg% homokot, 10—12 töraeg% kvarclisztet, 10—15 tömeg% súlypátot és egyéb adalékként színező pigmentet, hígítót, felületaktív anyagot és tixotropizáló szert tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az önmagukban ismert komponensek mellett 10—20 tömeg%, molekulánként legalább két epoxicso- 35 portot tartalmazó 180—200 epoxi ekvivalensű epoxigyantát, belső lágyítóként 1 —10 tömeg% 3,2—4,0 tömeg% karboxilcsoport tartalmú, 1100—1400 karboxil ekvivalensü, 1,1 g/cm3 sűrűségű, 25°C-on 25 000— 40 1 000 000 mPas viszkozitású poliakrilgyantát, katalizátorként 0,005—0,05 tőmeg% (I) általános képletű ditiokarbamát vegyület — a képletben Me jelentése Bi, Zn, Pb, Ni, Cd; R, és R2 jelentése azonos vagy különböző- 1—5 szénatomos alkilcsoport vagy fenil- vagy 45 benzilcsoport, vagy R, és R2 együttesen 1—5 szénatomos alkiléncsoportot alkot; m értéke 1—3 — és 25—30 tömeg% olyan amin katalizátort, amely izoforon-diamin és trietf 1-hexa,-n metilén-diamin és epoxigyanta adduktja, aminszáma: 270—2'80; — tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletű vegyületben Me jelentése Zn és R,=R2= 5g = etilcsoport. 3. Eljárás az 1. igénypont szerinti poliepoxi-poliakrilát kompozíció előállítására, azzal jellemezve, hogy a.) 5—10 tömeg% epoxigyantát 50°C-ra előmelegítünk, majd színező pigmentet, 25— 60 30 tömeg% homokot, nedvesítő szert tixotropizálószert adunk hozzá, majd a már homogén keverékhez 1 — 10 tömeg% poliakrilátgyantát, hígítót és 0,005—0,05 tömeg% (I) általános képletű ditiokarbamát vegyü- 65 letet és utolsóként a szükséges további 5— 7
