199535. lajstromszámú szabadalom • Bevonószer és eljárás bevonatok előállítására, főleg betonok és szénacélok felületvédelmére

HU 199535 A tartalmát savas kezeléssel térhálósítanunk kell. Magát a furángyantát furfurilalkohol és formaldehid reakciója révén nyerjük. A ta­lálmány céljaira azonban a furángyanta csak akkor lesz alkalmas, ha abból a formalde­hid felesleget és egyéb szennyezőanyagokat, valamint a víz döntő részét oly mértékben eltávolítottuk, hogy annak szárazanyagtar­talma mintegy 75—88 t%, célszerűen 80— 88 t% közötti. Ezt előnyösen vákuumdesz­­tillációval érhetjük el, pl. egy 50°C-os pára­­hőmérséklettel 40—80 Hg mm-es vákuumig desztillálva. A furángyanta töményítése és tisztítása azért szükséges, mert egyébként nehezen dolgozható össze a vízérzékeny ep­­oxi alapú gyantával, egy adott határon fe­lüli töményítése viszont már magát a furán­gyantát teszi nehezen kezelhetővé. Ezért nem célszerű a mintegy 88%-os 'szilárdanyag tar­talomnál töményebbre való töményítése. A bevonat készítésénél a találmány értel­mében úgy célszerű eljárni, hogy a szilárd epoxigyantához keverjük az oldószer után előbb a fentieknek megfelelően töményített és tisztított furángyantát, majd a töltőanya­gokat. A szükséges mennyiségű amin térhá­­lósítót közvetlenül a bevonat készítése után adjuk hozzá, és alaposan elkeverjük, majd a védendő felületre felvisszük. Célszerű a keverék elkészülte után mintegy 1 órán be­lül a bevonást elvégezni, minthogy az amin adagolásával az epoxi-amin térhálósodás kez­detét veszi. Mint már említettük egy vagy több bevo­nóréteg készülhet. E rétegeket pl. ecsetelés­sel vihetjük fel. A felvitt réteg vastagsága változó lehet, de a bevonat anyagmennyisé­ge általában legalább 0,25 kg/m2 bevonan­dó felület vagy ennél több. Két bevonatos réteg esetében célszerű az első, vagyis az ún. alapozó réteget oly bevo­nószerrel készíteni, amelynek töltőanyag tar­talma a jelzett határok között a felső érték­hez közeíeső, mint pl. az összanyagmennyi­­ségre vonatkoztatva 30—40 t%, célsze­rűen 35—40 t%, míg a második ún. fe­dő rétegbe kevesebb töltőanyag kerüljön, pl. az összanyagmennyiségre vonatkoztatva 25—30 tömeg%. Ennek megfelelően kell ter­mészetesen a bevonószert magát összeállí­tani. Két réteg felvitele között egyébként cél­szerű pl. 17—24 órás várakozási időt is be­iktatni. A bevonandó .alapot a bevonás előtt kel­lően elő kell készíteni, pl. portalanítani, tisz­títani, zsírtalanítani, szárítani stb. Ha a vé­dendő felület fém, úgy természetesen még revétlenítés és oxidmentesítés is szükséges. Amennyiben a felület pl. betonfelület és az nem kellően sima, úgy arra az agresszív ha­tásoknak ellenálló, találmány szerinti be­vonatok felvitele előtt célszerű egy áthidaló 3 bevonatot, ún. tapadóhidat is felvinni. Ez lé­nyegileg pórustömítő szerepet tölt be, és pl. egy Eporezit Akva 211 ’nevű készítmény se­gítségével létrehozható epoxi-poliamin bevo­nat. Előfordulhat, hogy szükségessé válik a védőbevonat érdessé tétele, minthogy azon gumikerekű járműforgalom lesz (pl. külön­féle kocsimosók betonalapja). Ilyenkor a fris­sen felhordott bevonati rétegbe kvarchomo­kot szórhatunk. Ez esetben azonban a felvi­endő bevonóanyag-mennyiséget jelentősen meg kell növelnünk, pl. az említett 0,25 kg/m2- -es értékről ennek pl. duplájára vagy ennél is többre, pl. 0,65 kg/m2-re. Rendeltetésszerűen nem savas igénybevé­tel esetén célszerű lehet mind az alapozó, mind a fedő bevonatot savhatásnak kitenni. A savas kezelésre egyébként a felvitt réteg megszilárdulása és az alkalmazott oldószer elpárolgása után kerülhet sor. A találmány szerint készült bevonat igen stabil, az agresszív hatásoknak jól ellenáll, és így védőbevonatként a vegyipar, a gyógy­szeripar számos területén alkalmazható, de természetesen más iparágakban is, ahol ilyen jellegű védendő felület van. Alkalmas pl. kocsimosók vasbeton és vasszerkezeti eleme­in a szükséges védelem biztosítására is. Al­kalmazhatósága azonban egyáltalában nin­csen e példákra korlátozva. A találmány to­vábbi részleteit a következő kiviteli példák szemléltetik. 1. Példa 15 tömegrész szilárd epoxigyantát felol­dunk 25 tömegrész metil-etil-ketonban és hoz­záadunk 11 tömegrész olyan vákuumdesz­tillált furángyantát, amelynek szilárdanyag tartalma 80 tömeg%. Eztán keveréssel az oldást addig folytatjuk, míg homogén olda­tot nyerünk. Eztán hozzámérünk 40 tömeg­rész 2:1:1 arányú grafit — talkum — korund keveréket, s jól elkeverjük, majd 9 tömeg­­rész amin addukt hozzáadásával a bevonó­szer gyakorlatilag felhordásra készen áll. Amin adduktként versamidot alkalmazha­tunk. 2. Példa Az előbbiek szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy epoxigyantából 25 tömeg­részt, töltőanyagból 30 tömegrészt (amely 1:1:1 arányú grafit — talk — kvarchomok keveréke) furángyantából 10,1 tömegrészt mérünk be 25 tömegrész xilolba, majd ala­pos elkeverés, ill. a gyanták oldódását köve­tően 9,9 tömegrész amin-adduktot adunk hoz­zá. Ezzel a készítmény bevonásra alkalmas. További összetételeket az 1. sz. táblázat­ban tüntetünk fel. Az egyes példák sorszá­mozása alatt a komponensek mennyiségi szám­adatai tömeg%-ot jelentenek. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom