199519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinil-acilát monomer alapú térhálós polimerek előállítására
HU 199519 B További biológiailag aktív anyagok például a hormonok, így például az inzulin, a különböző hipofízis hormonok, gamma-globulin-frakciók proteinjei, például antihemofilia faktorok, véralvadás faktorok, speciális antitestek, például hepatitis-, poliomyelitis-, pattanás-, mumsz-, influenza- vagy nyúl-antigének, amelyek alkalmas antitestreakciók tisztítására vagy stimulálására szolgálnak, amikor is az antigén (az oldhatatlanná tétel után) oldhatatlan formában marad és ennek következtében a testbe nem tud behatolni és így azt károsítani, mint például az általános testfehérjék, például hemoglobin vagy albumin. A biológiailag aktív anyagok közötti kötési reakciót ismert módon vitelezzük ki (például 2 407 340 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat, 2 215 687, 2 421 789 és 2 552 610 számú NSZK-beli szabadalmi leírások). A reakciót általában szobahőmérsékleten, illetve 40°C-on vagy ez alatti hőmérsékleten végezzük, ez utóbbi értéken akkor, ha a kapcsolni kívánt biológiailag aktív anyag önmagában instabil, ilyenkor a reakcióhőmérséklet általában +10, előnyösen 0 és +5°C közötti hőmérséklet. A kapcsolási reakciót általában semleges közegben, előnyösen 5—9 pH közötti értéken végezzük, mivel itt a legtöbb biológiailag aktív anyag stabil. így általában nem szükséges savasabb vagy lúgosabb feltételek között dolgozni, mivel a gyöngypolimerizátumok általában a semleges tartományban képesek a legtöbb biológiailag aktív anyaggal reagálni. A képzett kötés megfelelő stabilitású hosszabb tárolás és nagyobb igénybevétel esetében is. A találmány közelebbről a következő példákon keresztül mutatjuk be. 1. példa Keverővei, hőmérővel és visszafolyóhűtővel ellátott lombikban nitrogénatmoszférában 97,6 g vinil-acetátból, 2,5 g divinil-etilén-karbamidból és 0,1 g azo-izobutironitrilből álló szerves fázist keverés közben 4,2 g NaH2P04-ből, 7,0 g poli (vinil-pirrolidon)bői és 700 ml vízből álló vizes fázisban szuszpendálunk, és 75°C-ra való melegítéssel a polimerizációt megindítjuk. Két óra elteltével a hőmérsékletet 85°C-ra emeljük, és további két óra múlva a polimerizáció befejeződik. A kapott szuszpenziót jégre öntjük, többször dekantáljuk, a finomeloszlású polimerizátum-emulziót leszűrjük, szárítjuk, 80 g száraz terméket nyerünk. A hidrolízist megelőzően a kapott termék 50 grammját metanolban duzzasztjuk, majd hozzáadunk 50 g NaOH-ot vízben oldva, 25°C hőmérsékleten melegítés nélkül, szükség esetén hűtést alkalmazva. 12 óra elteltével a terméket leszűrjük, sok vízzel semlegesre mossuk, szárítjuk. A kapott terméket gélkromatográfiához alkalmazzuk. A nem elszappanosított gél ki9 6 zárásos molekulatömege tétrahidrofuránban polisztirolra 1200. Az elszapparíósított termék kizárásos molekulatömege polietilén-glikolra vízben 1100. 2. példa A polimerizációt az 1. példában leírtak szerint végezzük vizes fázisban, 140 g NaCl hozzáadása mellett. A reakció befejeztével a jégreöntés után a termék azonnal gyöngypolimerizátum formájában válik ki, úgy, hogy gyakorlatilag emulzió nem képződik. A gyöngypolimerizátum kitermelése 90% feletti (a polimerizálható fázisra vonatkoztatva). A termék kizárásos molekulatömege tetrahidrofuránban polisztirolra 1550, elszappanosítás után vízben polietilénglikolra 1300. 3. példa A polimerizációt az 1. példában leírtak szerint végezzük, azzal a különbséggel, hogy a térhálósító komponens 2,0 g divinil-etilén-karbamidból és 0,5 g 3,3-dimetil-pentadién-2,4-diacetátból áll. A gélkromatográfiás adatok megegyeznek az 1. példában említettekkel. A 3,3-dimetil-pentadién-2,4-diacetát előállítását a következőkben leírtak szerint 3-metil-butanon-(2) acetanhidriddel Lewis-sav jelenlétében végzett acilezésével, majd a kapott diketon izopropenil-acetáttal való reagáltatásával állítjuk elő: 330 g (3,84 mól) frissen desztillált 3- -metilén-butanont 500 g (3 mól) technikai acetanhidriddel (95 t%) reagáltatunk és keverés és nitrogénáramoltatás közben 160 g (1,15 mól) ZnCl2-ot adagolunk. A reakcióelegyet ezután 3 órán át 120°C-on tartjuk, majd lehűtjük és vízsugárvákuumban ledesztilláljuk. A kapott termék mennyisége 363 g, forráspontja 62°C/12 torr, tisztasága 86% (gázkromatográfiásán) . A termék ismételt vízsugárvákuumban való desztillációjával 289 g egységes terméket nyerünk, és amely forráspontja (60°C/ /12 torr), valamint 1H-NMR adatai alapján (szingulett 1,3 ppm, és 2,05 ppm) 3,3-dimetil-pentán-2,4-dion. 110 g 3,3-dimetil-pentán-2,4-diont nitrogénatmoszférában elkeverünk 500 g vízmentes izopropenil-acetáttal és hozzáadunk 5 g p-toluolszulfonsavat, a keveréket ezután viszszafolyatás mellett melegítjük és több napon át 12 órás időközökben 54 és 90°C közötti hőmérsékleten rövid ideig frakciókat desztillálunk le. A reakciókeverék összetételét gázkromatográfiásán követjük. 6 nap elteltével a savas katalizátort karbonát hozzáadásával semlegesítjük és az anyagot vízsugárvákuumban gyorsan ledesztilláljuk. Normál nyomáson végzett ismételt desztillációval a reagálatlan izopropenil-acetátot eltávolítjuk és ismételt vízsugárvákuummal végzett desztillációval 39 g (87,5 °C/12 torr) gázkromatográfiásán tiszta 3,3-dimetil-pent-l-én-4-on-10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
