199516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbonsav-származékok előállítására szénléncok biomimetikus szekvenciális felépítésével polimer hordozón
HU 199516 B Találmányunk karbonsav-származékok előállítási eljárására vonatkozik polimer hordozón történő biomimetikus szekvenciális felépítéssel. Szénláncok szekvenciális szintézissel történő kialakítására számos hagyományos módszer ismeretes. Ezek a módszerek több hátránnyal járnak. így a reakcióelegy feldolgozása bonyolult, a kiindulási anyagok feleslegének eltávolítása nehézségekbe ütközik, a folyamat automatizálása nehezen megoldható, stb. Ezért kísérletek történtek szénláncok polimer hordozón történő szintézisére. A Can.J.Chem. 55, 1143 (1977) közleményben rovarok szexuális csalogató anyagai (szex-feromonok) előállítására közölnek polimer hordozón végrehajtott eljárást. Tritil-kforid csoportokat magában foglaló, 2% divinil-benzolt tartalmazó divinil-benzol/sztirol-kopolimert 1,6-hexán-diollal, 1,8-oktán-diollal, illetve 1,10-dekán-diollal reagáltatnak, a keletkező, egyik hidroxilcsoportján a polimerhez kötött dióit mezilezik, a kapott, polimerhez kötött monomezilátot 1-lítium-l-hexinnel vagy 1-lítium-l-butinnal hozzák reakcióba. A keletkező, polimerhez kötött alkil-tritil-éterek hidrolízisével a megfelelő alkinolokat a polimerről lehasítják, majd redukálják és acetilezik. Ily módon a szex-feromon hatású cisz-7-dodecén-l-ol-acetátot, cisz-9-tetradecén-l-ol-acetátot és cisz-11-tetradecén-l-ol-acetátot nyerik. A közlemény szerint szex-feromonokat továbbá oly módon is előállítanak, hogy a fenti polimerhez kötött 1,7-heptán-diolt, 1,9-nonán-diolt vagy 1,10-dekán-diolt Scharpless reagenssel oxidálnak, a kapott polimerhez kötött aldehideket Wittig-reakciónak vetik alá, majd hidrolízissel a keletkező olefint a polimerről lehasítják és acetilezik. A Can.J.Chetji- 56, 1031 (1978) közlemény szerinti benzoil-klorid-csoportokat tartalmazó divinil-benzol/sztirol-kopolimert 1,10-dekán-diolial reagáltatnak, a polimerhez kötött diói szabad hidroxilcsoportját tritil-éterré alakítják, majd az 1 -tritiloxi-10-hidroxi-dekánt a polimerről lehasítják. A polimerek aktivitására több eljárás ismeretes. A 2 446 998 sz. német szövetségi köztársaságbeli kozrebocsátási irat szerint divinil-benzol/sztirol-kopolimert 4- (klór-metil) -2- -nitrofenollal reagáltatva szerves reagensként felhasználható aktivált polimert nyernek. A J.Polym.Sci.Polym.Chem.Ed. 1982, 20(6), 1469—87 közlemény szerint divinil-benzol és sztirol kopolimerjét 3-nitro-4-halogén-benzil-kloriddal vagy 3-nitro-4-halogén-benzoil-halogeniddel al ki lezik vagy acilezik, majd az aktivált polimerhez csatlakozó halogénatomot tiolcsoportra cserélik le. Polimerek aktiválása céljából továbbá a merkapto-csoport bevitele ismert. Ez a szulfonsav-klorid előállítása, majd redukciója vagy a polisztiril-lítium elemi kénnel történő kezelésével történik. Az eljárás hátránya, hogy az ily módon aktivált polimer a szinté1 2 zis további lépéseit befolyásoló, a polimerhez kovalensen kötött szennyezéseket (pl. diszulfidot, poliszutfidot vagy szulfonsav-származékot) tartalmaz. A fenti eljárások hátránya, hogy csupán korlátozott körben alkalmazhatók és nem használhatók általánosan szénláncok szekvenciális felépítésére. Találmányunk célkitűzése az ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölésével általánosan alkalmazható eljárás kidolgozása szénláncok polimer hordozón történő biomimetikus szekvenciális felépítésére. Találmányunk tárgya eljárás az (I) általános képletű — ahol V jelentése halogénatom, R3 jelentése R2-CH2- csoport, ahol R2 jelentése R'-CH2- csoport, ahol R1 jelentése 1—4 szénatomos alkiléncsoport — karbonsavszármazékok előállítására szénláncok biomimetikus szekvenciális felépítésével polimer hordozón, szénlánc aktivált polimerre való felkapcsolása, majd leszakítása útján, olyan módon, hogy valamely (III) általános képletű aktivált polimert valamely (IV) általános képletű karbonsavval vagy annak alkálifém sójáyal inert szerves, protikus vagy aprotikus oldószerben, bázis, előnyösen alkálifém-hidrid vagy alkálifém-karbonát jelenlétében reagáltatunk, a nyert (V) általános képletű vegyületet kívánt esetben önmagában ismert módon az (VA) általános képletű észterré alakítjuk, majd az (V) általános képletű karbonsavat vagy az (VA) általános képletű észtert nátrium-bór-hidrid és alumínium-klorid 2,5:1—3,5:1 mólarányú elegyével inert szerves oldószerben, előnyösen dietilénglikol-dimetiléterben redukáljuk, majd a kapott (VI) általános képletű polimer-származékot halogénezőszerrel, előnyösen tionilkloriddal, savmegkötőszer, előnyösen trietil-amin vagy piridin jelenlétében reagáltatjuk, az így nyert (VII) általános képletű halogén-származékot valamely (VIII) általános képletű malonészterrel protikus vagy aprotikus inert oldószerben, bázis jelenlétében reagáltatjuk, majd kívánt esetben a kapott polimert kiszűrjük, megszárítjuk, majd ismét halogénező-szerrel, majd malonészterrel reagáltatjuk, az így kapott (IX) általános képletű malonészter származékát önmagában ismert módon a megfelelő malonsavvá hidrolizáljuk, majd a kapott (X) általános képletű malonsav-származékot inert oldószeres közegben, katalitikus mennyiségű szerves sav jelenlétében, 80 és 200°C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk, majd a kapott (XI) általános képletű polimer-karbonsavat kívánt esetben mint egy (V) általános képletű polimer karbonsavat fent megadott módon ismét reakcióba visszük, vagy hidrogén-halogeniddel adott esetben vörös foszfor jelenlétében reagáltatjuk, és az így nyert (I) általános képletű halogén-karbonsavat kinyerjük, vagy kívánt esetben mint egy (IV) általános képletű ve-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
