199497. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-halogén-7-dezoxi-linkomicin savaddiciós sói, alkohol szolvátjai és hidrátjai előállítására
HU 199497 B mennyiségéhez képest. A tionil-halogenid és a linkomicin közötti arány előnyösen kb. 4— 6 ekvivalens. Az eljárás kiindulási anyagai linkomicin vagy sói, egy tionil-halogenid és dimetil-formamid. A linkomicin ismert antibiotikum, az irodalomból ismertek módszerek linkomicin és analógjai előállítására (lásd 3 086 912. és 3 155 580. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). Az előbbi szabadalmi leírásokon kívül linkomicin analógokat ír le a 3 380 992. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás is: metil-tio linkozaminid, 3,4-kumilidén-linkomicin és 3,4-benzilidén-linkomicin. Az itt használt linkomicin, 7-halogén-7-dezoxi-linkomicin szabad bázist vagy ezek sóját jelentik. A sók lehetnek hidratáltak vagy vízmentesek. A következő, nem korlátozó jellegű példák szemléltetik a találmány szerinti eljárást 7-halogén-7-dezoxi-linkomicinek előállítására. 1. példa Egy abszolút száraz kerek aljú, mágneses keverővei ellátott edénybe nitrogén atmoszféra alatt 53 ml (a tionilklorid másfélszerese) metilén-kloridot és 35 ml (479 mmól) tionil-kloridot öntünk. Az oldatot jégfürdőn hűtjük és 35,0 g (75,1 mmól, 3,90% vizet tartalmazó Karl Fischer titrálási módszerrel készített) linkomicin-hidroklorid-monohidrátot adunk hozzá egy szilárdanyag adagoló berendezés segítségével, majd 30 percig lassan kevertetjük. A szilárd üledéket 4 ml metilén-kloriddal mossuk. A keveréket 0°C-on 15 percig, a teljes oldódás eléréséig kevertetjük. Jég-aceton hűtéssel lassan hozzáadunk 70 ml (900 mmól) N,N-dimetil-formamidot ügyelve arra, hogy a hőmérséklet 5°C alatt maradjon. Ez a művelet mintegy 30 percig tart. A hűtőfürdőt eltávolítjuk és a sárga folyadékra vákuumot alkalmazunk. Szárazjég/ /aceton csapdát használunk. 2 1/4 óra alatt a reakcióhőmérsékletet szobahőmérsékletre emeljük, eközben fokozott gázfejlődéssel járó némi exoterm hatást (20°C) észlelünk. A hőmérsékletet vízfürdővel 25°C-ra állítjuk, a gázfejlődést megszüntetjük. Ezen a ponton a vékonyréteg-kromatográfia a klindamicinre (7-klór-7-dezoxi-linkomicin) nagyon világos reakció mutat, miközben nagyon kevés linkomicin marad meg. A vízfürdőt eltávolítjuk és a reakcióelegyet még egy órán át kevertetjük. (A teljes reakcióidő 3 1/4 óra.) A keletkezett piros színű oldatot 0°C körüli hőmérsékletre hütjük és lassan 40 ml vízmentes metanolt adunk hozzá. Egy kanül segítségével a reakciót 200 g jégben —10°C- ra hűtött 114 g 50%-os nátrium-hidroxid(-f) hozzáadásával befagyasztjuk, a hőmérsékletet 37°C alatt tartjuk. Az adagolás vége felé további 50%-os nátrium-hidroxidot adagolunk a pH érték 11 felett tartásához. A keletkezett keveréket 37±4°C hőmérsékleten 45 percig kevertetjük. 3 A keveréket szobahőmérsékletre hűtjük, a pH értéket tömény sósavval 7-re állítjuk. Az oldatot vákuumban térfogatának mintegy a felére sűrítjük a metanol teljes eltávolítása céljából. Jégfürdőn való hűtés közben az oldat pH értékét tömény sósavval 1,5-re állítjuk, mikoris a keverék homogénné válik. 100 ml etilén-kloridot adunk az oldathoz, a fázisokat elkülönítjük. A szerves fázist egymást követően 3X150 ml pH=l,5 vizes fázisokból extraháljuk (0,5 M kálium-hidrogén-foszfát puffer tömény sósavval pH= 1,5-re állítva). Az esetleges érintkezési felületek a vizes fázisban visszamaradnak. A vizes fázisokat 4X150 ml metilén-kloriddal újrakezeljük. A négy vizes fázist egyesítjük és 50%os nátriumhidroxiddal pH=10,2, majd tömény sósavval pH=8,2 értékre állítjuk. (A hőmérséklet 25°C alatt tartása céljából jeget adunk hozzá.) 100 ml metilén-kloridot adunk hozzá, a fázisokat elválasztjuk. A szerves fázist 2X100 ml pH=6,2 (0,5 M) foszfát pufferrel extraháljuk. A pH=8,2 és pH=6,2 értékű vizes fázisokat egymás után 4X5 ml metilén-kloriddal átextraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat nátrium-szulfáton szárítjuk és olajjá sűrítjük. A visszamaradó metilén-kloridot két etil-acetátos-azeotróp desztillációval eltávolítjuk. Az olajat 158 ml etil - -acetátban és 47 ml etanolban oldjuk. Az oldatot klindamicin-hidroklorid-etanol-szolváttal beoltva klindamicin-hidroklorid-etanol-szolvátot kapunk, miközben a pH értéket tömény sósavval 1,0—1,5-re állítjuk. Ezután egy óra hosszat szobahőmérsékleten, majd 45 percig 0°C-on keverjük, szűrjük, és etilén-acetáttal mossuk. 3 órás, vákuumban való szárítás után 17,04 g terméket kapunk, ami 68,1%-os klindamicin-hidroklorid-etanolszolvát kitermelést jelent. 2. példa Egy tökéletesen száraz, kerek aljú, mágneses keverővei ellátott edénybe nitrogén-atmoszféra alatt 35,0 g (79 mmól, 0,974% víztartalom, Karl Fischer titrálás) linkomicin-hidrokloridot és 125 ml N,N-dimeti!-formamidot öntünk. Az oldatot 0°C körüli hőmérsékletre hütjük és 35 ml (474 mmól) tionil-kloridot adunk hozzá egy óra alatt. Szobahőmérsékleten a reakció két óra alatt befejeződik. Üjabb 0°C körüli hőmérsékletre való hűtés után lassan 75 ml vízmentes metanolt adunk hozzá. Az oldatot szobahőmérsékleten egy órán át kevertetjük. Egy kanül segítségével a reakcióelegyet előzőleg közel 200 g jégben és 200 ml metilén-kloridban — 10°C-ra hűtött 50%-os nátrium-hidroxidban megmerítjük, és így a hőmérsékletet 16°C alatt tartjuk. A merítés vége felé további 50%-os nátrium-hidroxidot adagolunk a pH érték 10,5-en tartásához. További 100 ml metilén-kloridot adunk hozzá, miközben szobahőmérsékleten, 10,5 pH értéken, 3 órán át keverjük. A pH értéket 7- re állítjuk és a reakcióelegyet éjszakára szo4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
