199495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inozit-származékok előállítására
HU 199495 B D-glükózból vagy D-glükono-l,5-lakton-ból (D-glükonsav-o-lakton) történik, amely könynyen nyerhető D-glükózból. A találmány szerinti eljárással nyert (I) általános képletű vegyületek újak. Az (I*) és (I”) általános képletekben az R1 jelentésében megadott csoportok hidroxil-védőcsoportok. Ismeretes, hogy a szedoheptulóz, az (T) általános képletű vegyület kiindulási anyaga bizonyos mikroorganizmusok (actimomycetes) tenyészközegében felgyülemlik [J. Biochem. (Tokyo), 54, 107—108. o. (1963); 5240/ /1982 számú japán szabadalmi bejelentés] és e tenyészközegből izolálható. Továbbá a szedoheptulóz híg ásványi savban, például híg kénsavban való melegítésével szedoheptulozán (2,7-anhidro-szedoheptulóz) nyerhető kristályos anyag formájában. A D-ido-heptulozän(2,7-anhidro-ß-D-ido-2-heptulo-piranózt) szedoheptulozánból kiindulva például a következő reakciólépések szerint állíthatjuk elő (A reakcióvázlat): i) a szedo-heptulozán 4- és 5-helyzetében lévő hidroxilcsoportot védjük, például izopropilidén-csoporttal, ii) az 1- és 3-helyzetben védjük a hidroxilcsoportot, például benzoilcsoporttal (Bz), iii) eltávolítjuk a 4- és 5-helyzetű hidroxilcsoportok védőcsoportjait, ív) védjük a 4-helyzetben lévő hidroxilcsoportot, például benzoil-csoporttal, v) az 5-helyzetben lévő hidroxilcsoportot organo-szulfonilezzük, például imidazolil-szulfonilezzük, vi) invertáljuk az 5-helyzetű hidroxilcsoport konfigurációját acil-oxi-csoporttal, például benzoil-oxi-csoporttal való reagáltatással, és vii) kívánt esetben eltávolítjuk a védőcsoportokat. A D-ido-heptulozán (2,7-anhidro-ß-D-ido-2-heptulo-piranózt) és 1,3,4,5-tetra-O-acetil-származékait szedoheptulozánból nyert 2,7- -anhidro-ß-D-arabino-2,5-hepto-diulopiranözból kiindulva K. Heyns és munkatársai [Chem. Bér., 108, 3611—3618. o. (1975)] módszere szerint állítjuk elő. A D-ido-heptulózt és 2,7- -anhidro-ß-D-ido-heptulo-piranozt D-glüko-D-ido-heptitol mikrobiológiai oxidációjával J. W. Pratt eljárása szerint [J. Am. chem. Soc., 74, 2210—2214. o. ^i952)] állítjuk elő. Ezen ismert eljárásokhoz hasonlóan nverjük az olyan D-ido-heptulozán vegÿüietet [(VII) általános képletű vegyület], amelynek képletében R1 jelentése hidrogénatom, és az olyan D-ido-heptoluzánt, amelynek hidroxilcsoportja védett. Az (I’) általános képletű vegyület előállítását (VII) általános képletű D-ido-heptulozán vegyületből kiindulva (R1 jelentése hidroxil védőcsoport) a B reakcióvázlaton mutatjuk be részletesen. Az (T), a (IV)-(VII) általános képletekben R1 jelentése a fenti, R4 jelentése hidrogénatom vagy hidroxil védő3 csoport, X jelentése halogénatom, így például jód, bróm-, klór- vagy fluoratom. A-l lépés A (VI) általános képletű vegyületet úgy nyerjük, hogy a (VII) általános képletű vegyület 2,7-anhidro-kötését hasítjuk. Az R1 hidroxil védőcsoport előnyös jelentése benzoilcsoport. Az említett hasítási reakciót ismert anhidro-kötés hasítási reakciókkal végezzük [,,1,6-anhidro derivatives of aldohexoses" M. Cerny és J. Stanek Jr., Adv. Carbohyd. Chem. Biochem. 34, 63—69. o. (1977)]. A hasítási reakciót előnyösen savas közegben végezzük. Savként például a következő savakat alkalmazhatjuk: szervetlen savak, így például kénsav, sósav, hidrogén-bromid, salétromsav, perklórsav, szerves savak, így például p-toluolszulfonsav, ecetsav, ecetsav-anhidrid, trifluor-ecetsav, trifluor-ecetsavanhidrid, Lewis-savak, így például bór-trifluorid, bór-triklorid, bór-tribromid, cink-klorid, alumínium-klorid, titán-tetraklorid, ón-klorid foszfor-pentaklorid, foszfor-pentabromid, főszfor-pentoxid. A felsorolt vegyületeket alkalmazhatjuk önmagukban vagy keverékeik formájában is. A hasítási reakciót általában oldószer jelenlétében végezzük. Oldószerként például a következő vegyületeket alkalmazhatjuk: víz, metanol, etanol, propanol, trimetoxi-metán, etil-éter, kloroform, diklór-metán, aceton, ecetsav, trifluor-ecetsav, ecetsavanhidrid, trifluor-ecetsavanhidrid vagy bármely más oldószer, amely a reakció lefutását nem befolyásolja. A hasítási reakciót előnyösen trimetoxi-metán és cink-klorid jelenlétében metanolban, trifluor-ecetsav és trifluor-ecetsav-anhidrid jelenlétében trimetoxi-metánban végezzük, és ezekben az esetekben olyan vegyületeket nyerünk, amelyekben R4 jelentése metilcsoport. A reakcióhőmérséklet értéke tetszés szerint változhat. A reakciót végezhetjük hűtés mellett, szobahőmérsékleten vagy melegítés közben is. A reakció befejezése után kívánt esetben a hidroxilcsoport védőcsoportját eltávolíthatjuk, vagy ismételten a hidroxilcsoportokat védőcsoporttal láthatjuk el. A-2 lépés E reakciólépésnél az (V) általános képletű vegyületet állítjuk elő a (VI) általános képletü vegyület halogénezésével. Míg a 3-, 4- és 5-helyzetű hidroxilcsoportokat nem mindig szükséges védeni, az 1-helyzetű primer hidroxilcsoportot és a 2-helyzetű anomer hidroxilcsoportot minden esetben védeni kell. A halogénezési reakciót a hidroxilcsoportok ismert halogénezési eljárása szerint végezzük. [„Some Approaches to the Synthesis of Halodeoxy Sugars": S. Hannessian, Advances in chemistry Series 74; Deoxy Sugars, 159—201. o. (1968), szerk: American Chemical Society, és „Deoxyhalogeno Sugars": W. A. Szarek, Adv. Carbohydr. Chem. Biochem., 28, 225—306. o. (1973)]. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
