199471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált diazepinonok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 199471 B fenti, Hal jelentése klór-, bróm- vagy jód­­atom — egy (III) általános képletű — A, Z, R1 és R^jelentése az előzőekben megadot­tal azonos — szekunder aminnal reagáltat­­juk. Az aminálást valamilyen inert oldószer­ben, — 10°C és az oldószer forráspontja kö­zötti hőmérsékleten, előnyösen vagy legalább 2 mól (III) általános képletű szekunder amin­nal, vagy az utóbbi 1 és 2 mól közötti meny­­nyiségével, valamilyen más adalék bázis je­lenlétében végezzük. Oldószerként használ­hatunk például klórozott szénhidrogéneket, í^y metilén-dikloridot, kloroformot vagy eti­­len-dikloridot; nyilt láncú vagy ciklusos éte­reket, például dietil-étert, tetrahidrofuránt vagy dioxánt; aromás szénhidrogéneket, így benzolt, toluolt, xilolt, klór-benzolt vagy pi­­ridint; alkoholokat, így etanolt vagy izopro­­pil-alkoholt; ketonokat, például acetont; to­vábbá acetonitrilt, N,N-dimetil-formamidot vagy 1,3-dimetil-2-imidazolidinont. Alkalmas adalék bázis például a szerves tercier bázisok közül a trietil-amin, N-me­­til-piperidin, dietil-anilin, piridin és 4-(dime­­til-amino)-piridin, vagy valamilyen szervet­len bázis, például valamilyen alkálifém- vagy alkáliföldfém-karbonát, -hidroxid- vagy oxid. A reakcióidő a reagáltatandó (III) álta­lános képletű amin mennyiségétől és jelle­gétől függően 15 perctől 80 óráig terjedő időtartam lehet. b) Ugyanazt az (la) általános képletű, bá­­zikus csoporttal szubsztituált, kondenzált gyűrűs diazepinont úgy is előállíthatjuk, hogy a megfelelő (IV) általános képletű diazepi­nont, amelynek képletében X és B’ a fenti­ekben megadott jelentésű, egy (V) általá­nos képletű karbonsav-származékkal — a képletben Z, A, R1 és R2 jelentése az előzőek­ben leírtakkal megegyező, Nu pedig valami­lyen nukleofil, illetve kilépő csoportot jelent — acilezzük. A (IV) általános képletű vegyület reagál­­tatását valamely (V) általános képletű sav­­származékkal önmagában ismert módon vé­gezzük. A Nu szimbólummal jelölt kilépő csoport a karbonilcsoporttal — amelyhez kap­csolódik — együtt valamilyen reakcióképes karbonsavszármazékot képez. Ilyen reaktív karbonsavszármazéknak tekinthetők például a savhalogenidek, észterek és savanhidridek; a vegyes anhidridek, amelyek akkor keletkez­nek, ha a megfelelő sav sóját valamilyen savkloriddal, például foszfor-triklorid-oxid­­dal, difoszforsav-tetrakloriddal vagy klór­­-hangyasav észtereivel reagáltatjuk; valamint az N-alkil-2-(acil-oxi)-piridiniumsók, ame­lyek a megfelelő (V) általános képletű ve­gyület — Nu hidroxilcsoportot jelent — és N-alkil-2-halogén-piridíniumsók reakciójával állíthatók elő. Előnyös, ha a reakciópartner valamilyen erős ásványi savval képzett vegyes anhidrid, mindenekelőtt diklór-foszforsav-anhidrid. A reagáltatást célszerűen, adott esetben, vala­3 milyen savmegkötő szer (protonakceptor) jelenlétében végezzük. Savmegkötő szerként alkalmazhatunk például alkálifém-karbonáto­kat és -hidrogén-karbonátokat, így nátrium­­-karbonátot vagy kálium-hidrogén-karboná­­tot; szerves tercier aminokat, így piridint, trietil-amint, etil-diizopropil-amint vagy 4-(di­­metil-amino)-piridint; és nátrium-hidridet. A reakció —25 és 130°C közötti hőmérsékleten, valamilyen inert oldószerben megy végbe. Alkalmas inert oldószerek például a klóro­zott alifás szénhidrogének, így metilén-diklo­­rid és etilén-diklorid; a nyílt láncú vagy cik­lusos éterek, köztük dietil-éter, tetrahidro­­furán vagy 1,4-dioxán; az aromás szénhid­rogének, mint amilyen például a benzol, to­luol, xilol vagy az o-diklór-benzol; és a po­láros aprotikus oldószerek, így acetonitril, N,N-dimetil-formamid vagy hexametil-fosz­­forsavtriamid, valamint mindezek elegyei. A reakcióidő 15 perc és 80 óra közötti időtar­tam lehet, az (V) általános képletű acilező­­szer mennyiségétől és jellegétől függően. Az (V) általános képletű vegyületet nem szük­séges tiszta állapotban előállítani, célszerűbb, ha a reakcióelegyben, ismert módon, in situ készítjük el. Az (Ib) általános képletű, új, pirrolgyű­­rűvel kondenzált diazepinonokat, amelyek képletében X, Z, A, R1 és R2 a korábban meg­adott jelentésüek, R6"pedig hidrogénatomot jelent és így tulajdonképpen az (I) általá­nos képletű vegyüíetek egy szűkebb csoport­jának tekinthetők, előállíthatjuk az a) vagy b) eljárással kapott olyan (la) általános kép­letű vegyüíetek hidrogenolízisével, amelyek képletében B’ egy (T) általános képletű két­értékű csoportot jelent és R6 jelentése klór­atom. A hidrogenolízist a periódusos rendszer VIII. mellékoszlopának elemeit tartalmazó fémkatalizátorok, például palládium-csont­­szén, palládium-bárium-karbonát, Raney-nik­­kel vagy Raney-kobalt katalizátor jelenlété­ben, 1—300 bar nyomású hidrogéngáz at­moszférában, 0-tól 130°-ig terjedő hőmérsék­let-tartományban, valamilyen oldószer, pél­dául alkoholok, így metanol vagy etanol; éterek, így dietil-éter vagy tetrahidrofurán; karbonsavak, például ecetsatf; vagy tercier aminok, például trietil-amin jelenlétében hajt­juk végre. A hidrogénülízist a sósav megkö­tésére szolgáló adalékok, például nátrium­­-karbonát, kálium-hidrogén-karbonát, trietil­­-amin vagy nátrium-acetát jelenlétében, illet­ve távollétében végezhetjük, amikor is köz­vetlenül a kívánt vegyület hidrokloridsója keletkezik, amelyet a katalizátor eltávolítá­sa után, a reakcióközeg ledesztillálásával izolálhatunk. Ha a hidrogénül ízist hidrogéngáz helyett hangyasavval végezzük, elvben nyomás nél­kül is lejátszódhat a reakció. Az eljárás ilyen változatánál különösen előnyösnek bizonyult, ha a kémiai átalakítást hangyasavval, el­s' 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom