199464. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált asz-triazin-származékok előállítására

HU 199464 B A (IX) általános képletű ortoésztert at­tól függően választjuk meg, hogy R2 helyén milyen csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet kívánunk előállítani. így R2 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) ál­talános képletű vegyületek előállítása esetén (IX) általános képletű ortohangyasav-alkil­­észtereket alkalmazhatunk. A (II) és (IX) általános képletű vegyületek reakcióját inert oldószerben végezhetjük el. Reakcióközegként valamely karbonsav-nitrilt (pl. acetonitrilt) vagy aromás szénhidrogént (pl. benzolt vagy toluolt) vagy a (IX) általános képletű vegyü­­let fölöslegét alkalmazhatjuk. A reakciót cél­szerűen melegítés közben, az oldószer for­ráspontján hajthatjuk végre, azonban adott esetben alacsonyabb hőmérsékleten is dol­gozhatunk. A kapott (X) általános képletű imino­­-étert előnyösen inert szerves oldószeres kö­zegben reagáltatjuk ammóniával. Előnyösen alkoholos közegben dolgozhatunk. A reak­ciót általában 10—40°C-os hőmérsékleten végezhetjük el, előnyösen szobahőmérsékle­ten játszathatjuk le. Az ammóniát előnyö­sen ekvimoláris mennyiségben vagy csekély — néhány %-os fölöslegben — alkalmazhatjuk. A találmányunk tárgyát képező c) eljá­rás szerint R3 helyén hidrogénatomot és R2 helyén halogénatomot tartalmazó (I) álta­lános képletű vegyületeket oly módon állít­hatunk elő, hogy (II) általános képletű ve­gyületet halogéntartalmú vízelvonószer je­lenlétében karbamiddal reagáltatunk. Halo­géntartalmú vízelvonószerként előnyösen fosz­­for-oxi-kloridot alkalmazhatunk. A reakciót inert szerves oldószeres közegben hajthat­juk végre. Reakcióközegként előnyösen ma­gas forráspontú — 100°C felett forró — ol­dószereket alkalmazhatunk. A reakcióközeg szerepét a reagensként alkalmazott halogén­­tartalmú vízelvonószer (pl. foszfor-oxi-klo­­rid) fölöslege is betöltheti. Egy ily módon kapott, R3 helyén hidro­génatomot tartalmazó (I) általános képle­tű vegyületet kívánt esetben alkilezéssel a megfelelő R3 helyén alkilcsoportot tartalma­zó (I) általános képletű vegyületté alakít­hatjuk. Az alkilezést önmagában ismert mó­don, előnyösen a megfelelő kis szénatomszá­mú alkanol jelenlétében, a megfelelő kis szén­atomszámú alkanoláttal végezhetjük el. Egy kapott (I) általános képletű vegyü­­letben az A~ aniont kívánt esetben önmagá­ban ismert módon egy másik A- anionra le­cserélhetjük. Á találmányunk tárgyát képező eljárás különösen előnyös foganatosítási módja sze­rint R, helyén 4-klór-fenil-csoportot, R2 és R3 helyén hidrogénatomot és Z helyén (a) képletű csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket állítunk elő. Eljárásunkat így előnyösen alkalmazhat­juk az 1-hidroxi-l - (4-klór-fenil) - 1,2-dihidro­­-asz-triazino[6,l-a] izokinolinium-sók előállí­tására. 3 A leírásban használt „alkilcsoport" kife­jezés egyenes- vagy elágazóláncú alkilcso­­portokra vonatkozik (pl. metil-, etil-, n-pro­­pil-, izopropil-csoport, stb.). Az „alkoxi­­csoport" kifejezésen a fenti egyenes- vagy elágazóláncú alkilcsoportokat tartalmazó al­­kil-éter-csoportok értendők (pl. metoxi-, etoxi-, n-propöxi-, izopropoxicsoport, stb.). A „ha­logénatom" kifejezés a fluor-, klór-, bróm- és jódatomot öleli fel. A_előnyösen valamely gyógyászatilag alkalmas szervetlen vagy szerves sav anion­ját jelenti, (pl. klorid-, bromid-, jodid-, per­­klorát-, illetve acetát-, laktát, maleinát, fu­­marát, etán-szulfonát-aniont, stb.). A kiindulási anyagok közül az R, helyén p-klór-fenil-csoportot és Y helyén (c) kép­­letű csoportot tartalmazó (II) általános kép­letű vegyület ismert [E. Spath, és mtsai Bér. 63, 134 (193)]. A (II), (V), (Vil), (VIII) és (X) álta­lános képletű kiindulási anyagok, illetve köz­benső termékek új vegyületek. Eljárásunk az (I) általános képletű ve­gyületek ismert előállítási eljárásaival szem­ben számos előnnyel rendelkezik. így az (I) általános képletű vegyülete­ket a (II) általános képletű dihidro-N-ami­­no-vegyületekből kiindulva kevesebb reakció­lépésben és magasabb kitermeléssel állítjuk elő, mint a 190 504 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett módszer segítségével (lásd: a jelen szabadalmi leírás 2. példája, ill. a 190 504 sz. magyar szabadalmi leírás 3. példája). A (II) általános képletű dihid­­ro-N-amino-vegyületek egylépéses gyűrűzárá­sa szintén felülmúlja a 190 504 sz. magyar szabadalmi leírásban szereplő eljárás kiter­melését. Ezzel kapcsolatban a jelen szaba­dalmi leírás 1., 3. és 4. példájára, valamint a 190 504 sz. magyar szabadalmi leírás 5. és 6. példájára hivatkozunk. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy talál­mányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa 1 -Hidroxi-1 - (4-klórfeni 1) -1,2-dihidro-asz-tri­­azino[6,l-a] izokinolinium-klorid előállítása 1,92 g (0,005 mól) 2-amino-l-(4-klórben­­zoil) -3,4-dihidro-izokinolinium-perklorátot adagolunk szobahőmérsékleten egy 11 ml di­­oxánból és 3,8 g (0,002 mól) titán-tetraklo­­ridból álló elegyhez. Ezután forralás közben 3,4 g (0,075 mól) formamidot hozzáadva 1 órán át forraljuk. Az elegyet lehűtve 5 ml koncentrált sósavval és vízzel elegyítjük, a termék kristályosán kiválik. Kitermelés: 85%. Op.: 227—228°C. A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: 10,5 g'(0,039 mól) l-(4-kIór-benzoil)-3,4- -dihidro-izokinolint diklórmetánban feloldunk, majd jéghűtés közben 7,3 g (0,039 mól) O­­-(p-toluol-szulfonil)-hidroxilamin diklór-me­­tános oldatát adagoljuk be. Az elegyet fél 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom