199463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inotrop hatású kondenzált imidazol-származékok előállítására

HU 199463 B ban, piridinben, acetonban, foszforil-(tri)klo­­ridban, foszforsavban és hasonlókban, adott esetben bázis, katalitikus mennyiségű sav, vagy dehidratálószer jelenlétében hajtjuk vég­re. Előnyös bázis a piridin vagy trietil-amin; előnyös sav a j)-toluolszulfonsav; és dehid­­ratálószerként például foszforil-(tri)klorid, foszfor-pentaoxid vagy tionil-klorid használ­ható. —20°C és 250°C közötti hőmérséklete­ket, előnyösen 50—200°C tartományt alkal­mazunk. A vegyületek előállítására más hasonló módszerek is ismertek. A fenti műveletben karbonsav-származékok használhatók a reak­ciókörülmények megfelelő módosításával. Pél­dául a sav III általános képletű amidszár­­mázékkal pótolható, amikor a II általános képletű diaminnal kondenzáljuk, előnyösen dehidratálószer vagy bázis jelenlétében, ma­gasabb hőmérsékleten, különösen a 100— 150°C tartományban. Ha a III általános kép­letben E cianocsoportot jelent, a II általános képletű diaminnal való reagáltatást jellem­zően katalitikus mennyiségű sav, mint p-to­­luolszulfonsav jelenlétében, szokásosan f20— 180°C hőmérsékleten hajtjuk végre. Ha E tio­­amidszármazék, a II általános képletű diamin­nal való kondenzálást célszerű oldószerben, mint etilén-glikolban, 100—150°C hőmérsék­leten végrehajtani. Ha a II általános képlet­ben A halogénatomot jelent, a reakciót a meg­felelő III általános képletű amidinszárma­­zékkal hajtjuk végre. Az így képződött köz­titerméket először izolálhatjuk vagy in situ hozhatjuk létçe, majd magasabb hőmérsék­leten, előnyösen 100—200°C között gyűrű­­zárást hajtunk végre. A fenti előnyös reakcióvázlatban, amikor a III általános képletű sav (E=-COOH) szubsztituá lattan vagy nem-reakcióképes funk­cionalitások által (például alkilcsoport, ha­logénatom és hasonlók) szubsztituált, a meg­felelő imidazo-piridint vagy -purint legkényel­mesebben és legelőnyösebben úgy állítjuk elő, hogy a III általános képletű vegyü­­letet a II általános képletű diaminnal (A= =aminocsoport) polifoszforsavban (PPA) melegítjük. Ezt az eljárást Middleton és Wib­­berley írta le imidazo[4,5-b] - és - (4,5-c] piri­­dinek előállítására [J. Hét. Chem. 17, 1757 (1980)]. Ha a III általános képletű karbonsava­kat például alkoxicsoport szubsztituálja, a PPA-val való kezelés dezalkilezéshez vezet­het; előnyös reakciókörülmények között a rea­genseket foszforil-(tri)kloridban vagy xilol­­ban visszafolyatás közben forraljuk és a vi­zet azeotroposan eltávolítjuk. Abban a speciális esetben, amikor a III általános képletű karbonsavak fenolos vagy amino-szubsztituenseket tartalmaznak, az előállításra más módszert alkalmazunk. Szubsztituált aldehidet (III általános képlet, E=-CHO) kénnel és morfolinnal kezelhetünk a megfelelő szubsztituált tioaril-karbonsav­­-morfolid előállítása céljából, melyből metil-3 •jodidos kezelés után S-metil-szubsztituált­­-tioaril-karbonsav-morfolid-jodid képződik. E köztiterméket a megfelelő diaminnal (II általános képlet, A=aminocsoport) oldószer­ben, mint etilén-glikolban 40—150°C hőmér­sékleten melegítjük,és így a kívánt I (la) ál­talános képletű termékhez jutunk. A f,3- és 3,4-diamino-piridin és 4,5-diami­­no-pirimidin kereskedelmileg beszerezhető. Egyéb szükséges II általános képletű piridi­­nek vagy kereskedelmileg kaphatók, vagy hozzáférhető kiindulási anyagokból a nitrá­­lás, redukció, acilezés, hidrolízis és aminá­­lás megfelelő sorrendben való alkalmazásá­val a szokásos módon előállíthatok. A szük­séges III általános képletű karbonsavak és származékok vagy kereskedelmileg hozzá­férhetők, ismertek az irodalomból, vagy is­mert eljárásokkal előállíthatok. Ezenfelül egyes I (la) általános képletű vegyületeket más I (la) általános képletű ve­gyü letekből utólagos származék-képzéssel 'állítunk elő ismert eljárások segítségével, így az I (la) általános képletű szulfidszár­­mazékok a megfelelő szulfinilvegyületekké alakíthatók át, aminszármazékok közbenső halogénvegyületekből állíthatók elő, fenol­­szubsztituensek szelektíven alkilezhetők, és hasonló átalakítások cégezhetők. A találmány szerinti szulfinilszármazékok közvetlenül ál­líthatók elő a megfelelő II és III általános képletű vegyületek reagáltatása, vagy a meg­felelő I (la) általános képletű szulfidvegyü­­letek ismert módon történő oxidálása útján. Egy, illetve két ekvivalens hidrogén-peroxidot alkoholban, persavat, mint m-klór-perbenzoe­­savat metilén-kloridban, vagy hasonló oxi­dálószereket használhatunk az ilyen átala­kítások végrehajtásához. így a találmány szerint az I és la általá­nos képletű vegyületeket és gyógyszerésze­­tileg elfogadható savaddíciós sóikat úgy ál­lítjuk elő, hogy egy (II) általános képletű ve­gyü letet — ahol L és D jelentése a fenti, és A aminocsoportot jelent — (III) általános képletű arilszármazékkal — ahol E karboxilcsoportot jelent — reagáltatunk, és kívánt esetben egy keletke­zett vegyü letet — ahol G jelentése kénatom — olyan (I) vagy (la) általános képletű vegyü­­letté oxidálunk — ahol G jelentése -SO- csoport —, és kívánt esetben egy keletkezett szabad ve­­gyületet savval reagáltatva gyógyiszerésze­­tileg elfogadható savaddíciós sót állítunk elő. A találmány szerinti, gyógyszerészetileg elfogadható savaddíciós sók közé szervetlen savakból, mint sósavból, salétromsavból, fosz­forsavból, kénsavból, hidrogén-bromidból, hidrogén-jodidból, foszforossavból és hason­lókból, valamint nem mérgező szerves sa­vakból, mint alifás mono- és dikarbonsavak-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05

Next

/
Oldalképek
Tartalom