199449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkil-tiofének izomerizálására

HU 199449 B lyekben alumínium- vagy szilíciumatomokat más rácsatomok, például bőr-,, vas-, gallium-, germánium-, titán- vagy cirkónium-atomok helyettesítenek. A találmány szerinti eljárásban alkalmaz­ható zeolit-katalizátorok általában a katali­tikus aktivitású zeolit-komponensből és kö­tőanyagból állnak. Ez utóbbi azért szüksé­ges, hogy a zeolitot a találmány szerinti el­járás szempontjából célszerű külalakban hoz­hassuk. Kötőanyagként elsősorban az alumínium oxidjai vagy hidroxidjai, a szilícium oxidjai vagy hidroxidjai, továbbá rétegszilikátok, például a kaolin- vagy montmorillonit-csa­­ládba tartozó szilikátok alkalmasak. A fenti módon előállított zeolit-katalizá­­tort a találmány szerinti izomerizálási reak­cióhoz való felhasználás előtt rendszerint 300°C és 700°C közötti hőmérsékleten tör­ténő kalcinálás útján aktiváljuk. A katali­zátor jobb stabilizálása érdekében olykor elő­nyös lehet a kalcinálás vízgőz-ammónia vagy ezek elegye jelenlétében való lefolyatása. Ha a találmány szerinti eljárás során gáz­fázisban dolgozunk, akkor az eljárás egyik előnyös és egyszerű kiviteli módja abból áll, hogy az alkil-tiofént, illetőleg alkil-tiofének elegyét egy adagolóberendezésből először egy elpárologtató zónába vezetjük és az ott ke­letkezett gázt vezetjük azután a katalizátor­ral töltött és kívülről fűtött reaktorcsövön keresztül. Az izomerizálás folyékony fázis­ban történő kivitelezése esetén az alkil-tio­fént, illetőleg alkil-tiofének elegyét, adott eset­ben hígítva, először felmelegítjük, majd fo­lyékony állapotban vezetjük a katalizátorral töltött reaktorcsövön keresztül. Az elpárologtató, illetőleg melegítő zóná­ban a kiindulási anyagot adott esetben még hidrogénnel, nitrogénnel és/vagy más vivő­gázzal keverjük össze; különösen hidrogén alkalmas erre a célra. Ennek során előnyös­nek bizonyult, hogy ezeket a gázokat az izo­­merizálandó kiindulási anyaghoz való keve­rés előtt szintén a reakcióhőmérsékletre me­legítsük. A zeolit-katalizátornak LHSV (Liquid Ho­urly Space Velocity, h“1) egységekben kife­jezett terhelése általában 0,05 h-^ és 10 h_l, előnyösen 0,1 h~‘ és 5 h-1 között lehet. A találmány szerinti izomerizálási reak­ciót általában 150°C és 550°C közötti, elő­nyösen 200—450°C hőmérsékleten és (0,1 — 10) • 105 Pa nyomáson, előnyösen légköri nyo­máson folytatjuk le. A reakcióterméket a reaktor elhagyása után lehűtjük a kondenzálható részek elkü­lönítése céljából. A találmány szerinti izomerizálási eljá­rásban. azonban nincs a fentiekben vázolt, rögzítettárgyas reaktorral lefolytatott kivi­teli módra korlátozva, hanem elvben más al­kalmas reaktor-típussal, például örvényréte­ges reaktorral is lefolytatható. 3 Az eljárás során kapott izomerelegy ön­magukban ismert eljárásokkal, desztilláció útján választható szét alkotórészeire. A reagálatlan kiindulási anyag visszavezethe­tő a reaktorba. Ha a katalizátor aktivitása az üzemelte­tés során kokszolódás következtében lassan csökken, akkor a katalizátor időről-időre re­generálható. Ez oly módon törtéftik, hogy oxigént, levegőt, nitrogén-levegő, oxigén-le­vegő, oxigén-inertgáz vagy levegő-inertgáz elegyet vezétünk 300°C és 650°C közötti hő­mérsékleten a dezaktiválódott katalizátoron keresztül. Különösen nitrogén-levegő elegy alkalmazható előnyösen erre a célra. A re­generálás során ügyelni kell, hogy a hőmér­sékletet a reaktor egyetlen helyén se halad­ja meg a 650°C-t. A tajálmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány semmilyen szempontból sincsen e konkrét példák tartalmára korlátozva. Példák A katalizátor előállítása 100 g Na-alakban levő 0,5—3 pm szem­cseméretű ZSM-5 port (vö.: 3 702 886. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 1. példa) 100°C hőmérsékleten 5 óra hosszat kezelünk 1 liter 1 mólos ammónium­­-klorid oldattal, ezt a kezelést azután még kétszer megismételjük, majd az így kezelt port mossuk, megszárítjuk és levegőn, 550°C hőmérsékleten 5 óra hosszat kalcináljuk. 65 g fenti módon kapott port 35 g 100—200 pm szemcseméretű alumínium-oxiddal keverünk össze és ezt a porkeveréket 1,6 mm átmérő­jű szalagszerű préstestekké alakítjuk. Ezt a terméket levegőn, 500°C hőmérsékleten 4 óra hosszat kalcináljuk, majd 0,25—1,0 mm nagy­ságú részecskékre aprítjuk és nitrogén-áram­ban 450°C hőmérsékleten 2 óra hosszat kal­cináljuk. A készülék leírása Egy üvegből készült, 16 mm belső átmé­rőjű és 50 cm hosszú csőreaktorba 15 ml fen­ti módon elkészített katalizátort töltünk és a katalizátor-réteg fölé (a folyékony reak­­tánsok elpárologtatása céljából) 2—3 mm átmérőjű üveggolyók 10 cm magas rétegét helyezzük. A reaktort egy elektromos fűté­sű kemencébe helyezzük. A folyékony kiin­dulási anyagot egy adagolószivattyú útján vezetjük be, a gázokat pedig egy redukáló­szelepekből és az átáramló gáz mennyiségé­nek és nyomásának mérésére alkalmas be­rendezésből álló gázbetáplálóból vezetjük be. A kondenzálható reakciótermékeket 0°C hő­mérsékletű hűtőben kondenzáljuk és gázkro­matográfiás eljárással elemezzük. 1. példa 2-metil-tiofén izomerizálása 6 ml/óra 2-metil-tiofént 4,5 liter/óra hid­rogéngázzal együtt vezetünk be az alábbi a 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05

Next

/
Oldalképek
Tartalom