199443. lajstromszámú szabadalom • Nitrofurán származékokat tartalmazó, baktericid és/vagy fungicid szinergetikus növényvédőszerkészítmény

HU 199443 B ros koncentráció változást előidéző kiülepe­­dést. Ezt a célt a diszpergálószerek alkalma­zásával érjük el. Ezek védőkolloidként mű­ködő óriás molekulák. Erre a célra előnyö­sen alkalmazhatók a ligninszulfonátok kal­cium, nátrium, ammóniumsói, különböző víz­oldható polimerek, nyákok. Töltőanyagként — feladatunk a haszná­lathoz legelőnyösebb hatóanyagkoncentráció beállítása — a leggyakrabban ásványőrle­mények, mint agyagásványok (bentonit, kao­lin, stb.) kalciumkarbonát, gipsz, stb. alkal­mazhatók. A nedvesíthető porkészítmények ezen fe­lül tartalmazhatnak tapadásjavító anyago­kat. Erre a célra különösen alkalmasak a vízoldható óriásmolekulájú szerves polime­rek. Példaként néhány típust a teljesség igé­nye nélkül felsorolunk. Karboximetilezett-keményítő, karboximeti­­lezett cellulóz, poli(vinil-pirrolidon). A hatás növelésére tartalmazhatnak a ké­szítmények különböző szervetlen sókat, pl. nátriumszulfátot, szerves savakat, pl. boros­tyánkősavat, ezen felül növényi és ásványi olajokat. A tárolhatóság javítása érdekében előnyö­sen alkalmazhatók a mesterségesen előál­lított nagyfelületű kovasavak, alumínium­­oxidok. A felhasználónál gyakori gond a szerek habzása, ezt előnyösen habzásgátlók alkal­mazásával gátolhatjuk. Habzásgátlásra töb­bek között olajok emulziói alkalmazhatók. Előállításuk során legáltalánosabban az emul­­gálandó olajfajtához választott emulgens­­rendszert összekeverjük az olajjal, majd ezt vízbe öntve alkalmas keverővei a kívánt mér­tékig elkeverjük. Ha a formulában a víz za­varó hatású, akkor lehetséges az emulgens­­tartalmú olajat a készítménybe bedolgozni. Ilyenkor a szer szuszpenzióba vitelekor fon­tos, hogy a habzásgátlóként alkalmazott se­gédszer önemulgeálódó tulajdonsággal bírjon. Habzásgátlóként alkalmasak a nö­vényi, ásványi, de legelőnyösebben szilikon­olajok emulziói is. .Habzásgátlásra alkalmas emulziót nyer­hetünk növényi és állati olajokból úgy is, hogy azt nátrium vagy kálium-hidroxiddal részlegesen elszappanosítjuk és így stabil emulziót nyerünk. Az így készített segédszer előnyös tulajdonsága, hogy az alkalmazott anyagok nem természetidegenek és az élet­­folyapiatok során gyorsan és maradéktala­nul lebomlanak. A növényvédelmi technológiában rohamo­san térhódító szerforma a szuszpenziókon­­centrátum. A hatóanyagot szuszpenzió formá­jában és a segédanyagokat vizes és/vagy olajos oldatban tartalmazza. A víz és/vagy olaj azon túlmenően, hogy oldószer egyút­tal a töltőanyag szerepét is betölti. Előnyös tulajdonságai a következők: 11 — Szuszpenzió lévén elmarad a kezeléskor elkerülhetetlen porzás okozta veszély. — A porkészítmények szuszpendálása során gyakori gond a hatóanyag szemcsék rossz nedvesítőképessége folytán előálló lassú benedvesedés. Ez szuszpenziónál a dolog jellegéből fakadóan nem fordul elő. — A feltapadást, stb. javító segédanyagokat oldatban tartja és ezért csomósodás ve­szélye sem áll fenn, mely a kipermetezés­kor fúvókadugulást és emiatt egyenetlen kezelést okozhat. — Jobb a szerek lebegőképessége. A szuszpenziókoncentrátumok általános­ságban a nedvesíthető poroknál említett ned­vesítő és diszpergáló szereket tartalmazhat­ják. Ezeken túlmenően tartalmazhatnak még a szuszpenzió stabilitását biztosító anyago­kat, melyek szerves vízoldható óriás mole­kulák lehetnek. Példaként a szénhidrát szár­mazékokat, szintetikus polimereket, továbbá szuszpenziós szerkezetjavító anyagokat, pél­dául nagyfelületű mesterséges kovasavakat, alumíniumoxidokat, bentonitot, organofil ben­­tonitot stb. említjük meg. A víztartalmú szuszpenziók fontos alko­tórésze lehet a fagyáscsökkentő anyag. Ál­talában erre a célra előnyösen alkalmasak a poliolok, legelőnyösebben az etilénglikol. A szuszpenzió stabilitását kedvezően be­folyásolhatja a megfelelő arányban alkalma­zott növényi, állati vagy ásványolaj emul­ziója. Ennek alkalmazása előnyösen javít­ja a szer biológiai hatékonyságát is. A talajban megélő és onnan fertőző mik­roorganizmusok ellen az úgynevezett talaj­­fertőtlenítéssel védekezhetünk. Ezt legelőnyö­sebben a granulált növényvédőszerekkel biz­tosíthatjuk. A szert a talajba juttatjuk, be­dolgozzuk. A hatóanyag a nedvesség hatá­sára szabaddá válik, szétvándorol és a ká­ros élőlényeket elpusztítva a kultúrnövény számára zavartalan növekedéshez szüksé­ges környezetet biztosít. . Növényvédőszer granulátumok készíthetők oly módon, hogy a kellő finom szemcséjű ha­tóanyagot, töltőanyagot és a formálási se­gédanyagokat — nedvesítőszerek, diszpergá­­lószerek, ragasztóanyagok, hatóanyag leadá­sát szabályozók, szemcsék szétesését bizto­sítók, stb. — vízzel összekeverjük vagy ösz­­szegyúrjuk és az így készült masszát meg­felelő lyukméretű matricán kipréseljük, vagy más ismert módon granuláljuk, szárítjuk és aprítjuk, vagy porlasztva szárítjuk. Más al­kalmas eljárás szerint a szükséges szemcse­eloszlás szerint előre elkészített, osztályozott hordozó anyagra — szerves, szervetlen gra­nulátum — a hatóanyag szemcséit felragaszt­juk. Amennyiben a hatóanyagaink vagy ezek egyike folyadék, eljárhatunk olyképpen is, hogy olyan hordozógranulátumot választunk, amely kellő porozitással rendelkezik, és eb­be felszívatjuk. Ha hatóanyagrendszerünk folyadék-szilárd előnyösen eljárhatunk úgy, hogy a folyékony hatóanyagba diszpergál-12 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom