199439. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzizoxazol-származékok előállítására
HU 199439 B felvitele a gyomnövények súlyos és a későbbi regenerálódást kizáró károsításához szükséges, ugyanakkor azonban ez a mennyiség egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mértékben károsítja azokat a haszonnövényeket, amelyek között a gyomnövények élősködhetnek. A megfelelő herbicid hatás eléréséhez szükséges hatóanyag-mennyiség több tényezőtől, például az adott gyomnövény ellenállóképességétől, a gyomosodás mértékétől; az időjárási és talajviszonyoktól, a felvitel módjától és hasonlóktól függően széles határok között változhat. Egy adott hatóanyagnak egy adott gyomnövénnyel szemben kifejtett herbicid hatáserőssége szakember számára jól ismert rutin laboratóriumi vagy szabadföldi kísérleti módszerekkel egyszerűen meghatározható. Megfelelő kikelés előtti gyomirtó hatás elérése céljából a készítményeket várhatóan 0,000112—11,2 kg hatóanyag/ /hektár mennyiségben, jellemzően 0,0112— 5,6 kg hatóanyag/hektár mennyiségben kell felvinnünk a kezelendő területre. A készítmények ismert módon állíthatók elő. A készítmények a hatóanyagon kívül különféle ismert és herbicid kompozíciókban általánosan használt hígítószereket, hordozóanyagokat és/vagy segédanyagokat tartalmazhatnak. A készítmények például folyékony hordozóanyagokat és segédanyagokat, így szerves oldószereket, továbbá emulgeálószereket, stabilizálószereket, diszpergálószereket, szuszpendálószereket, szétterülést elősegítő szereket, a hatóanyag behatolását elősegítő szereket, nedvesítőszereket és hasonlókat tartalmazhatnak. A szilárd készítményekben szereplő tipikus hordozóanyagok közül példaként az agyagot, a talkumot, a diatómaföldet és a szilícium-dioxidot említjük meg. A készítmények előnyös csoportjait alkotják a nedvesíthető porok, az elárasztószerek, a diszpergálható granulátumok vagy a vizes, emulgeálható koncentrátumok, amelyek a felvitel helyén hígíthatok vízzel. Szilárd készítmények,például granulátumok, porok és hasonlók is felhasználhatók. Kívánt esetben a fenti készítményekhez a herbicid hatásspektrum szélesítése céljából egyéb ismert herbicid hatóanyagokat is adhatunk. Az (I) általános képletű vegyületekkel együtt felhasználható egyéb herbicid hatóanyagok például a következők lehetnek: atrazin, hexazinon, metribuzin, ametrin, cianazin, cyprazin, prometon, prometrin, propazin, simazin, terbutrin, profam, alaklór, acifluorfen, bentazon, metolaklór és tiokarbaminsav-N,N,-dialkil-észterek, így EPTC, butilát vagy vernolát. A felsorolt hatóanyagok, továbbá egyéb (például a Herbicide Handbook of the Weed Science Society of America című kézikönyvben említett) herbicid hatóanyagok egy vagy több (I) általános képletű vegyülettel kombinálva használhatók fel. Ezekben a kombinációs készítményekben az (I) általános kép- 4 5 letű vegyületek rendszerint a teljes hatóanyag-mennyiség körülbelül 5—95 tömeg%-át teszik ki. A fenti készítmények bármely ismert módszerrel felvihetők a kezelendő területre. A készítményeket rendszerint vizes permetek formájában használjuk fel. A permetezésre alkalmas készítményeket hagyományos talajpermetező eszközökkel, vagy kívánt esetben légi permetezéssel juttathatjuk a kezelendő területre. A talajfelületre felvitt készítmények hatóanyagai természetes kioldódás útján hatolnak be a talajba; ? behatolást a csapadék és a hóolvadás is elősegíti. Kívánt esetben azonban a herbicid készítményeket ismert talajkezelési módszerekkel is bedolgozhatjuk a talajba. A fenti készítmények a gyomnövények kikelés előtti irtására is alkalmasak, azonban elsősorban kikelés utáni gyomirtásra használhatók. A készítmények az egyszikű és kétszikű gyomnövények igen széles választékával szemben hatásosak. A készítmények például a következő gyomnövények vegetatív növekedését szabályozzák, gátolják vagy szorítják vissza: egynyári gyomnövények, így libatalp (medvetalp), ecsetpázsit, ujjasmuhar, vadrepce, mezei tarsóka, perje, libapimpó, tyúkhúr, vadzab, bársonylevél, porcsin, kakaslábfű, borsos keserűfű, gombvirág, szerbtövis, lucerna, parlagfű, kender, csalán, csibehűr, hajnalka (kerti folyondár), vad tarlórépa, és más egynyári fűfélék és gyomnövények. A készítmények a következő kétnyári növények növekedését szabályozzák: .vadárpa, réti kakukkszegfű, bojtorján, bogáncs, kereklevelű papsajt, bíbor csillag bogáncs, és mások. A készítmények az évelő növényekre is hatással vannak, ilyenek: Johnsonperje, Canada bogáncs, sóska, mezei csillaghúr, gyermekláncfű, Russian búzavirág aster, zsurló ironweed, réti komócsin, borbálafű, sás, kutyatej. 24. példa Herbicid hatás vizsgálata Ellenőrzött fény, páratartalom és hőmérséklet mellett megvizsgáltuk laboratóriumi körülmények között a kikelés utáni herbicid hatást számos egyszikű és kétszikű gyomnövénnyel szemben. Minden egyes hatóanyagot oldószerrel készített oldat formájában vizsgáltunk. A különböző gyomfajtákat tartalmazó talajon a kezelést elvégeztük, és szemrevételezéssel határoztuk meg időről időre a herbicid hatást. A herbicid hatást 0 és 10 közötti számskálával jellemeztük, ahol 0 azt jelenti, hogy nincs észrevehető károsodás és 10 azt jelenti, hogy a vizsgált növényzet teljesen elpusztul. 7—9-es skála-értéknél a károsodás igen súlyos, közepes károsodást figyeltünk meg 4—6 közötti skálaértéknél; vagyis a vizsgált növény növekedését összehason-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
