199432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridazin-származékok előállítására
Hu iyy4J2 ö CH2-R4’ HO-CH2-C-CHO ti (A,) R5’ Az aldehid használatának az az előnye, hogy az alkilezést ezüstion jelenléte nélkül végezhetjük. Más tekintetben az aldehiddel való alkilezést ugyanolyan körülmények között végezzük, mint a propándiollal történő alkilezést és ugyanazt a (B) általános képletű csoportot kapjuk a piridazin 4-es helyzetében. A (B) általános képletű csoport hidroxicsoportját halogénnel helyettesítjük, és így a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek X csoportját kapjuk. Abban az esetben, ha az X-nek klóratomnak kell lennie, akkor előnyös szerként tionil-kloridot használunk piridin jelenlétében vízmentes körülmények között. A reakciót körülbelül 50— 100°C hőmérséklet-tartományban játszatjuk le, és így elfogadható hozamokkal kapjuk a klórozott terméket néhány óra alatt. Az 1. példán mutatjuk be a folyamatot. Más alkalmas úton úgy kapjuk az X halogénatomot, hogy észterezzük a (B) csoportot tartalmazó vegyületet valamely savval. A különösen megfelelő sav erre a célra a p-toluol-szulfonsav. A vegyületnek például p-toluol-szulfonil-kloriddal való reakciója valamely savmegkötő szer jelenlétében a kívánt észtert adja. Ez a vegyület azután halogénezhető egyszerű halogenidekkel, így lítium-bromiddal, kálium-jodiddal, lítium-kloriddal és hasonlókkal, így olyan vegyületet kapunk, amelyben X a megfelelő halogénatom. Jól ismert dolog, hogy kevés a megfelelő fluorozó szer a fluorvegyületek nagy mértékű stabilitása miatt. Egy olyan vegyület, amely használható a (B) képletű csoport hidroxicsoportjának fluoratommal való kicserélésére, a dietil-amino-kéntrifluorid. A reakciót bázikus körülmények között vitelezzük ki erős szerves bázis, így trietil-amin, jelenlétében. Használható erős bázis a piridin és hasonló aminok. A reakciót nagyon stabilis oldószerben, így halogénezett alkánban vitelezzük ki. Diklór-metán, kloroform és hasonlók alkalmasak erre a célra. A reakciót célszerűen vízmentes körülmények között alacsony hőmérsékleten, így körülbelül —25°C- tól 25°C-ig terjedő hőmérséklet-tartományban játszatjuk le. Abban az esetben, ha R4 és R5 halogénatomokat tartalmaz, akkor a halogénezést hagyományos módon végezzük. Előnyösen a legtöbb esetben az ilyen halogénezéseket az X halogénatom bevitele után végezzük kivéve, ha az összes halogén a csoportban azonos. : -, ; Az R4 és R5 csoportok halogénezését szabad gyökök jelenlétében vitelezzük ki,' szokásosan aktiválható energia, így erős fény 5 4 és előnyös gyökképző (iniciátor) jelenlétében. Alkalmas halogénező szerek ilyen körülmények közötti használatra például a szulfuril-klorid, az N-jód-szukcinimid, az N-bróm-szukcinimid, az N-klór-szukcinimid és hasonlók. A szerves peroxidok az előnyös inicíátorok, ezek közül különösen előnyös a benzoil-peroxid. Más iniciátorok például az azo-bisz-izobutiro-nitril, a terc-butil-hidroperoxid és hasonlók, amelyek szintén használhatók. Az iniciátorok közül csupán katalitikus menynyiségek szükségesek. A reakciót nagyon közömbös oldószerben vitelezzük ki. Alkalmas oldószerek a halogénezett alkánok, így a széntetraklorid. Ezeket a reakciókat mérsékelt hőmérsékleten játszatjuk le, előnyösen ezek a hőmérsékletek szobahőmérséklettől körülbelül 100°C-ig terjednek és a reakciókat a leghatásosabban folyamatos üzemű reaktorokban vitelezzük ki, amelyekben a reakcióelegy vékony film formájában folyik és erős fény hatásának van kitéve, amely az aktivációs energiát szolgáltatja. Abban az esetben, ha valamely propándiol vagy propánaldehid közbenső termék használatát el kívánjuk kerülni, akkor a piridazin közbenső terméket olyan alkánsavval alkilezzük, amely megfelel az R2 csoportnak a halogénatomok nélkül. így például, ha R2- nek 1-klór-metil-l-metil-etil-csoportnak kell lennie, akkor az alkánsav pivalinsav lehet. Az alkilezést Minischi körülmények között, lényegében a propán-diollal való fent leírt módon végezzük. Abban az esetben, ha ilyen kiindulási vegyületet használunk, akkor az X csoportot halogénezéssel szabad gyökös körülmények között kell bevinni, ahogy fent leírtuk, miként más klóratomokat az R3 és R4 csoportokba. Abban az esetben, ha az R2 csoport olyan, amelyben R4 és R5 cikloalkilcsoportot alkot, akkor ezt a legegyszerűbben valamely 1,1- -di(hidroxi-metil) -cikloalkil-közbenső vegyületből kiindulva kapjuk. Az alkilezést Minisei körülmények között végezzük, ahogy ezt leírtuk az 1-hidroxi-metil-cikloalkil-csoport előállítására. A hidroxi-metil-csoport ezután halogénezzük, ahogy ezt részletesen tárgyaltuk. A halogén-alkil-csoportok előállítása kényelmesen valamely cikloalkán-közbenső vegyülettel kezdődik. Az alkilezést Minisei körülmények között végezzük olyan vegyület előállítására, amely egy 2-hidroxi-cikloalkil-szubsztituenst tartalmaz a 4-es helyzetben. A hidroxiesoportot hasonló módon helyettesítjük halogénatommal, ahogy más halogénezéseket végzünk. Abban az esetben, ha a termék egy 5- -alkil-szubsztituenst tartalmaz, akkor ezt a szubsztituenst előnyösen későbbi lépésként visszük be a megfelelő alkánsavval való alkilezéssel; Minisei körülmények között, ahogy leírtuk. így például, ha 5-metil-csoport kívánatos, akkor, a vegyületet ecetsavval alkilezzük, há‘ pedig. propilcsóportot akarunk 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
