199426. lajstromszámú szabadalom • N-Fenil-pirazol-származékokat tartalmazó inszekticid és nematocid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

HU 199426 B decemlineata, Diabrotica, Qonocephalum, Ag­­riotes, Dermolepida, Heteronychus, Phaedon cochleariae, Lissorhoptrus cryzophilus, Meli­­geíhus, Ceutorhynchus, Rhynchophorus és Cosmopolites; a poloskák (Hemiptera) rendjé­be tartozó rovarkártevők alábbi fajai és egye­­dei irtására: Psylla, Bemisia, Trialeurodes, Aphis, Myzus, Megoura viciae, Phylloxera, Adalges, Phorodon humuli, Aenoelamia, Ne­­photettix, Empoasca, Nilaparvata, Perkinsiel­­la, Pyrilla, Aonidiella, Coccus, Pseudococcus, Helopeltis, Lygus, Dysdercus, Oxycarenus és Nezara; a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéből az Athalia, Cephus és Atta fajok ellen; a kétszárnyúak (Diptera) rendjéből a Hylemyia, Atherigona, Chlorops, Phytomyza és Ceratitis fajok ellen, a hólyagoslábuak (Thysanoptera) rendjébe tartozók, így a Thrips tabaci ellenez egyenesszárnyúak rend­jébe (Orthoptera) tartozó fajok, például Lo­­custa és Schistocerca ellen; tücskök, például a Gryllus és Acheta fajok irtására; az ugró­­villások rendjéből (Collembola) például a Sminthurus és Onychiurus fajok ellen; a fül­bemászók rendjéből (Dermaptera) például a Forficula fajok ellen; valamint más, mezőgaz­dasági szempontból jelentős ízeltlábúak, így az atkák közül a Tetranychűs, Panonychus, Bryobia, Eriophies, Polyphagotarsonemus, Blaniulus, Scutigerella, Oniscus és Triops fa­jok ellen. A fonálférgek megtámadják a mezőgaz­daságilag fontos növényeket és fákat, továbbá az erdőkben és kertészetekben nagy károkat okoznak akár közvetlenül, akár közvetve azál­tal, hogy a növények baktériumos, vírusos vagy gombás fertőzéseit terjesztik, és ezért nem érdektelen, hogy a találmány szerinti hatóanyagokat sikerrel alkalmazhatjuk a gyö­­kérgumós-fonálférgek Meloidogyne (például Meloidogyne incognita) fajai ellen; a hólyag­képző fonálférgek dobodéra (például dobo­déra rostochiensis), Heterodera (például Hete­­rodera avenae) és Radophulos (például Rado­­phulos similis) fajai ellen; a vándorló gyökér­­-fonálférgek ellen, így a Pratylenchus (példá­ul Pratylencus pratensis), Belonolaimus (pél­dául Belonolaimus gracilis), Tylenchulus (pél­dául Tylenchulus semipenetrans), Rotylenchu­­lus (például Rotylenchulus reniformis), Roty­­lenchus (például Rotylenchus robostus), Heli­­cotylenchus (például Helicotylenchus multi­­cinctus), Hemicycliphora (például Hemicycli­­ophora gracilis), Criconemoides (Criconemoi­­des similis) és-a Trichodorus (például Tri­­chodorus primitivus) fajok okozta károk meg­előzésére, valamint a szájszuronyos fonál­férgek Xiphinema (például Xiphinema diver­­sicaudatum), Longidorus (például Longido­­rus eloogatus), Hoplolaimus (például Hoplo­­laimus coronatus), Aphelonchoides (például Aphelonchoides ritzema-bosi és Aphelenchoi­­des besseyi) és Ditylencus (például Ditylencus dipsaci) fajai ellen. Az ízeltlábúak és fonálférgek okozta ká­rok megelőzése végett, általában azt a helyet, 3 ahol az élősdifertőzést észlelték, hektáronként a hatóanyag 0,1 kg-tói mintegy 25 kg-ig ter­jedő mennyiségével kezeljük. A leküzdendő rovarkártevőktől függően, ideális esetben a megadott értékek alsó határát jelentő mennyi­ség is megfelelő védelmet nyújthat. Másrészt azonban, kedvezőtlen időjárási viszonyok kö­zött, vagy a rovarkártevők ellenállóképessége, illetve egyéb tényezők miatt, nagyobb mennyi­ségű hatóanyag alkalmazása is szükségessé válhat. A levélzetre történő alkalmazáskor hektáronként 1 — 1000 g hatóanyagok számít­hatunk. Ha az élősdiek a talajban tenyésznek, a hatóanyagot tartalmazó készítményt egyenle­tes eloszlásban, bármely alkalmas módon ki­juttatjuk a kezelendő területre. A kártevők elleni védekezés során a készítményt — ha úgy kívánjuk — alkalmazhatjuk a szántóföld vagy a bevetett terület kezelésére, illetve csak­nem ugyanilyen eredménnyel a vetőmag vagy a növény kezelésére. A hatóanyagot bemos­hatjuk a talajba a kezelt terület öntözésével, de rábízhatjuk ezt a természetre is, amikor az eső végzi el ezt a műveletet. A kartevőírtó készítményt a mentesítendő területre történő kijuttatás közben, vagy azt követően, kívánt esetben gépi úton, például szántással vagy tárcsázással is szétoszlat­hatjuk a talajban. A készítmény kijuttatása történhet a vetést megelőzően, a vetéssel egy­idejűleg, valamint a vetést követően, de a növény kikelése előtt, illetve azután. Az (I) általános képletű hatóanyagokat — szilárd vagy folyékony készítmény formájá­ban — a talaj kezelésére mindenekelőtt akkor használhatjuk, ha az élősdieknek, amelyek ellen védekezni akarunk, az a természetes tartózkodási helyük, míg elsősorban a levél­­zetet kezeljük, akkor, ha olyan fonálférgek kártevését akarjuk elkerülni, amelyek a nö­vény föld feletti részét támadják meg, például az előzőekben felsorolt Aphelenchoides és Ditylenchus fajok. Az (I) általános képletű hatóanyagok érté­kes tulajdonsága, hogy akkor is elpusztítják a rovarkártevőket, amikor azok a növény egy távolabbi részén élősködnek, mint ahol a szer alkalmazása történt; így például a levélen élősködő kártevőket elölhetjük úgy is, hogy a növény gyökérzetét kezeljük a hatóanyaggal. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek ezenkívül csökkenthetik a károko­zás mértékét rovarriasztó hatásuk révén, va­lamint azáltal, hogy az adott növényi részt, mint táplálékot élvezhetetlenné teszik az élősdi számára. Az (I) általános képletű hatóanyagok kü­lönösen értékesnek bizonyultak szántóföldek, legelők, ültetvények, gyümölcsösök és szőlős­kertek kártevőmentesítésében, dísznövények, ligetek és erdők fáinak védelmében; védelmet nyújthatnak a kártevők ellen például a gabo­­naneműeknek, így a kukoricának, búzának, rizsnek és ciroknak, a gyapotnak és dohány-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom