199422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 8-hidroxi-kinolin előállítására

HU 199422 B 1 A találmány tárgya javított eljárás 8-hidr­­oxi-kinolin előállítására. A 8-hidroxi-kinoIin gyógyszerek, például jód-klór-oxi-kinolin és növényvédőszerek, például réz-8-hidroxi-ki­­nolát előállításának értékes közbenső ter­méke. A 8-hidroxi-kinolint a 350 573 sz. osztrák szabadalmi leírásban ismertetett eljárás sze­rint SkraupTSzintézissel állítják elő úgy, hogy o-amino-fenolt sósavas közegben o-nitro-fe­­nollal és akroleínnel reagáltatnak, majd az 50—80%-os hozammal képződő terméket víz­­gőzdesztiilációval elkülönítik a reakcióelegy­ből. Az eljárás gyakorlati megvalósításánál komoly nehézségek származnak abból, hogy az egyik kiindulási anyag, az o-amino-fenol bomlékony vegyület, amely levegőn, állás köz­ben gyorsan színes polimer termékekké alakul. Ezek a szennyezések, illetve akroleinnel ké­pezett reakciótermékeik a végtermékben is megjelennek, és attól csak bonyolult tisztí­tási műveletekkel (például igen kis nyomá­son, magas hőmérsékleten végzett desztil­­lációval) különíthetők el. Ezek a tisztítási műveletek jelentősen növelik az eljárás költ­ségeit és energiaigényét, és csökkentik a vég­termék hozamát. Hátrányos az is, hogy a szeny­­nyezett végterméket vízgőzdesztillációval kü­lönítik el a reakcióelegyből, mert 1 tömeg­rész végtermék elkülönítéséhez körülbelül 100 tömegrész vízgőzre van szükség. Ismert az is (1 354 430 sz. francia sza­badalmi leírás), hogy az o-amino-fenol ka­talitikus hidrogénezésse! állítható elő o-nit­­ro-fenolból. Az idézett szabadalmi leírás sze­rint a hidrogénezést vizes lúgoldatban, csont­szénre felvitt palládium katalizátor jelenlé­tében végzik. Ezzel a reakcióval az o-amino­­-fenol csak 70—80%-os hozammal állítható elő, és a korábban említett bomlási folya­matok miatt nyagymértékben szennyezett, közvetlen továbbreagáltatásra alkalmatlan állapotban képződik. Továbbreagáltatásra alkalmas minőségű anyag előállítása céljá­ból a kapott o-amino-fenol többszöri nátri­­um-ditionitos kezelésére van szükség. Célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozá­sát, amellyel megakadályozhatjuk az o-ami­no-fenol bomlását, és az o-amino-fenol köz­vetlen továbbreagáltatásával állíthatunk elő igen tiszta 8-hidroxi-kinolint. Kísérleteink során meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy ha az o-nitro-fenol hidro­­génezését az eddig alkalmazott vizes lúgol­dat helyett vizes és/vagy alkoholos közeg­ben végezzük, és a reakcióelegyhez a hidro­­génezés előtt vagy közvetlenül azt követően legalább a képződött o-amino-fenollal ekvimo­­láris mennyiségű hidrogén-halogenidet adunk, biztonsággal kiküszöbölhetjük az o-amino­­-fenol bomlási reakcióit, és a képződött o-ami­­no-fenolt elkülönítés nélkül tovább reagáltat­­hatjuk o-nitro-fenollal és akroleinnel. Ez a felismerésünk rendkívül meglepő, ugyanis arra számíthattunk, hogy az alkalmazott kö- 2 2 rülmények között mellékreakciók mennek vég­be, így például alkil-halogenidek képződnek, illetve az o-amino-fenol alkileződik. A találmány tárgya tehát eljárás 8-hidr­oxi-kinolin előállítására o-nitro-fenol-palládi­­um katalizátor jelenlétében végzett kataliti­kus hidrogénezésével, majd a kapott o-ami­no-fenol o-nitro-fenollal és akroleinnel savas közegben végzett reagáltatásával és a kép­ződött 8-hidroxi-kinolinnak a reakcióelegyből lúgos kicsapásával, a találmány szerint úgy járunk el, hogy az o-nitro-fenol hidrogéne­­zését vizes és/vagy 1—6 szénatomos alka­­nolos közegben végezzük, a reakcióelegyhez a hidrogénezés előtt vagy azt követően az o-amino-fenolra vonatkoztatva legalább ek­­vimoláris mennyiségű hidrogén-halogenidet adunk, és 1—6 szénatomos alkanol alkalma­zása esetén az alkanolt a reakcióelegyből el­távolítjuk. A találmány szerinti eljárásban 1—6 szén­atomos alifás alkanolként például metanolt, etanolt, n- vagy i-propanolt vagy butanolo­­kat, illetve ezek elegyeit használhatjuk. Elő­nyös a metanol alkalmazása, ez ugyanis egy­szerűen eltávolítható a hidrogénezés után a reakcióelegyből. Amennyiben az o-nitro-fenol hidrogénezésekor reakcióközegként 1—6 szén­atomos alkanolt használunk, az alkanolt a hidrogénezés végrehajtása után el kell távoli­­tanunk a reakcióelegyből, ellenkező esetben ugyanis a továbbreagáltatás során 8-hidroxi­­-kinolint egyáltalán nem vagy csak igen kis hozammal kapunk. Ez a tapasztalatunk is igazolja, hogy az alkanol és a sav együt­tes jelenléte mellékreakciókhoz vezet, így rendkívül meglepő az a felismerésünk, hogy ezek a mellékreakciók a hidrogénezés során és a hidrogénezést követő alkoholmentesí­tés alatt nem mennek végbe. A hidrogén-halogenidet a hidrogénezés előtt vagy a hidrogénezés után egyaránt hoz­záadhatjuk a reakcióelegyhez. Ha reakció­közegként vizet használunk, a hidrogén-ha­logenidet célszerűen a hidrogénezés megkez­dése előtt adjuk a reakcióelegyhez, mig ha reakcióközegként 1—6 szénatomos alkanolt használunk, a hidrogén-halogenidet célszerű­en a hidrogénezés lezajlása után, de még az alkanol eltávolítása előtt adagoljuk be. Eljárhatunk úgy, hogy a hidrogénezési műveletben csak a beadagolt o-nitro-fenol egy részét — célszerűen 60—70%-át — ala­kítjuk át o-amino-fenollá. A redukálatlan o­­-nitro-fenol a következő reakciólépésben rea­gensként szolgál. Szükség esetén a hidrogénezést atmosz­ferikusnál magasabb nyomáson is elvégez­hetjük. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 20,8 g o-nitro-fenolt 60 g metanolban ol­dunk, az oldathoz 0,05 g 10 tömeg%-os pal-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom