199411. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopentil-éter-származékok, valamint az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 199411 B -metánban, — 10°C és szobahőmérséklet kö­zötti hőmérsékleten. Egyéb szokványos oxidációs módszerek szintén alkalmazhatók például Jones reagenst is használhatunk. A (III) általános képletü intermedier ve­­gyüieteket a 160 495 számú európai szaba­dalmi leírásban ismertetett módon állíthat­juk elő. A védőcsoport eltávolítási eljárást az (I) általános képletü vegyületek előállítására akkor alkalmazhatjuk, hogyha a ciklopen­­tílcsoport oxocsoportját előzetesen oxidáció­val alakítjuk ki. Így az (I) általános, kép­­letű vegyületek általában egy megfelelő (III) általános képletü vegyület oxidálásával, majd a védőcsoportok eltávolításával állíthatók elő. A gyűrűn lévő oxocsoport képzését a kí­vánt Rl csoport észterezéssel (például az alábbiakban leírt b eljárás szerint) való be­vitele előtt hajthatjuk végre, és a védőcso­portokat a későbbiekben távolíthatjuk el. b) Az (I) általános képletü vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy a megfelelő kar­bonsavakat, vagyis az olyan vegyületeket, melyek képletében R1 jelentése hidrogénatom, szokványos módszerekkel észterezzük. így például az (I) általános képletü ve­gyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy a meg­felelő karbonsavat egy aktivált származék­ká — például a megfelelő kevert anhidrid­­dé — alakítjuk, például egy alkil-klorofor­­miáttal (például izobutil-kloroformiáttal), vagy egy savkloriddal (például pivaloil-klo­­riddal) való reakcióban egy megfelelő bá­zis (például trietil-amin vagy piridin) jelen­létében. Az aktivált származékot ezután a megfelelő R'OH általános képletü vegyület­­tel reagáltatjuk, melyek vagy ismert vegyü­letek, vagy az ismert vegyületek előállítá­sára ismert analóg módszerekkel előállítha­tok. A reakcióban megfelelő oldószerek a di­­poláris aprotikus oldószerek (például aceton, acetonitril és dimetil-formamid), valamint a halogénezett szénhidrogének (például di­­klór-metán). A reakciót bármely megfelelő hőmérsékleten, például 0°C és szobahőmér­sékleten hajthatjuk végre. Az ugyanilyen (I) általános képletü ve­gyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy először a megfelelő karbonsavat diciklohexil-karbo­­diimiddel reagáltatjuk 4-dimetil-amino-piri­­din jelenlétében, majd a kapott terméket egy R‘OH általános képletü fenollal reagáltat­juk. Ezt a reakciót előnyösen megfelelő hő­mérsékleten (például 0°C és szobahőmérsék­let közötti hőmérsékleten) hajtjuk végre egy oldószerben, például egy éterben vagy diklór­­-metánban. Az ebben a reakcióban alkalmazott kar­bonsavak például a 160 495 számú európai szabadalmi leírásban ismertetett módon ál­líthatók elő. Az olyan (I) általános képletü vegyüle­teket, melyek képletében X jelentése -CH2-7 6-CHj- csoport, úgy állíthatjuk elő, hogy egy olyan (I) általános képletü vegyületet, ahol X jelentése cisz- vagy transz -CH=CH- cso­port vagy acetiléncsoport, redukálunk. A re­dukcióhoz például hidrogént alkalmazhatunk, és egy katalizátort, például hordozóra (pél­dául szénre) felvitt palládiumot. Megfelelő oldószerek az etil-acetát, etanol és metanol. Az olyan (I) általános képletü vegyülete­ket, melyek képletében X jelentése transz -CH=CH- csoport, úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő vegyületet — ahol X jelentése cisz -CH=CH- csoport, izomerizáÍjuk. Az izomerizációt például úgy hajthatjuk végre, hogy a megfelelő cisz-vegyületet to­­luol-p-szulfinsavval kezeljük dioxánban, pél­dául az elegy reflux hőmérsékletén), vagy azo-bisz-izobutironitrillel és tiofenollal, pél­dául benzolt) alkalmazva bármely megfele­lő hőmérsékleten, maximum az elegy reflux hőmérsékletén. A fenti eljárásokat a (II) és (III) álta­lános képletü vegyületek előállítására is al­kalmazhatjuk, és a kapott vegyületeket ez­után alakíthatjuk át (I) általános képletü vegyületekké a fentiekben leírt módon. Amikor az (I) általános képletü vegyü­let speciális enantiomerjét kívánjuk előállí­tani, a fenti eljárásokban a kívánt sztereo­kémiái konfigurációval rendelkező kiindulá­si anyagokat kell alkalmazni. Az ilyen ki­indulási anyagokat például a 160 495 számú európai szabadalmi leírásban ismertetett mó­don állíthatjuk elő, oly módon, hogy a 74 856 számú európai szabadalmi leírásban ismer­tetett enantiomer intermediert alkalmazzuk. A találmányt a következő példákkal szem­léltetjük, anélkül, hogy a találmányt a pél­dákra korlátoznánk. A hőmérsékleteket °C-ban adjuk meg. A példákban a „szárítjuk" kifejezés arra az el­járásra vonatkozik, amikor a terméket víz­mentes magnézium-szulfáton szárítjuk. A vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat szilí­­cium-dioxidon végzett vékonyréteg-kromatog­ráfiás vizsgálatot jelent. A kromatográfiás vizsgálatokat szilikagélen hajtottuk végre. 1. intermedier [IS-[la(Z),2ß(2S.*),3a,5a] ]-7- [5-hidroxi­­-2- [3-fenoxi-2- [(tetrahidro-2H-pirán-2-il) - -oxi) -propoxi] -3- [(tetrahidro-2jd-pirán-il)­­-oxi] -ciklopentil] -5-hepténsav 2. intermedier [IS- [la(Z),2ß,3a,5a] ]-( + )-metil-7- [5- -hiïïroxi-2^2-metil-3-fenoxi-2- [(tetrahidro­­-2fcl-pirán-2-il) -oxi] -propoxi] -3- [ (tetrahid­­ro-2H-pirán-2-il) -oxi] -ciklopentil] -5-hep­­tenoát 3. intermedier [lR-[la,5a,6a,8£*(g*)]]-8-(2-hidroxi-3- -fenoxi-propoxi) -6- (fenil-metoxi) -2-oxabi­­ciklo [3.2.1 ] oktán-3-on 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom