199403. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált karbodiimid-származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

HU 199403 B leírást), a DE- 1,094.737 számú német szö­vetségi köztársaságbeli szabadalmi bejelen­tést, valamint az US-PS 3,932.507 számú ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi le­írást). A 2,553.270 számú német szövetségi köz­társaságbeli nyílvánosságrahozatali iratból már ismert, hogy N,N’-difenil-karbodiimide­­ket akaricidként lehet alkalmazni, különösen ektoparaziták ellen. Az 5,0069.226 számú japán szabadalmi leírás bizonyos helyettesí­tett N-benzil-N’-alkil-karbodiimidek inszekti­­cid szerként történő alkalmazását ismerteti. Ugyancsak helyettesített karbodiimidekre vo­natkozik a 3,231.610 számú amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírás; ezek a vegyületek — a leírás szerint — herbicid és inszekticid tulajdonsággal rendelkeznek. Ezen amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírásban szerepel egy olyan általá­nos képlet, amely N.N’-dialkil-karbodiimidek és N,N’-difenil-karbodiimidek mellett még bizonyos N-fenil-N’-alkil-karbodiimideket is magába foglal, de a nevezett leírásban csakis klóratommal vagy nitrocsoporttal helyette­sített N,N’-difenil-karbodiimidek szerepelnek és abban az N-fenil-N’-alkil-karbodiimidek egyáltalán nincsenek specifikusan megem­lítve. Ezzel szemben a jelen találmány értel­mében javasolt, helyettesített N-fenil-N’-alkil­­-karbodiimidek új vegyületek, melyek — meg­lepő módon — a növényeket és az állatokat fer­tőző és káros rovarok ellen, valamint az Aca­­rina rendbe tartozó atkák igen hatásosak, mimellett a nevezett vegyületeket a növé­nyek jól tűrik és toxicitásuk melegvérűekre igen alacsony értékű. Az (I) általános képletü vegyületeket különösen a rovarok osztályába és ennek Le­­pidoptera (lepkék), Coieoptera (bogarak), Homoptera (kabócák), Heteroptera (polos­kák), Diptera (kétszárnyúak), Thysanoptera (pillásszárnyúak, tripszek), Orthoptera (egye­nesszárnyúak), Anoplura (vérszívó tetvek), Siphonaptera (bolhák), Mallophaga (rágó­­tetvek), Thysanura, Isoptera (termeszek), Psocoptera (íatetvek) és Hyrnenoptera (hár­­tyásszárnyúak) rendjébe tartozó kártevők leküzdésére, valamint az Acarina (atkák) rendjébe tartozó atkák, így különösen a nö­vényeket károsító atkák, mint például takács­atkák ellen alkalmazhatjuk. A találmány, szerinti (I) általános kép­­letű vegyületek vonatkozásában a jó inszek­ticid, ill. akaricid hatás legalább 50—60% pusztulási ai'ánynak (mortalitásnak) felel meg az említett kártevők tekintetében. Túlmenően azon, hogy az (I) általános képletü vegyületek hatásosak a legyekkel és a szúnyoglárvákkal, így pl. a közönséges háziléggyel (Musca domestica) szemben, azokat még a dísznövény- és haszonnövény­­-ültetvényeken károkat okozó rágórovarok ellen, így különösen a gyapotkúltúrákban 3 pl. a Spodoptc-ra littoralis és a Heliothis vi­­rescens, továbbá a gyümölcskultúrákban és a főzeléknövény-kultúrákban pl. a Leptino­­tarsa decemlineata (burgonyabogár vagy kolorádóbogár) és a Pieres brassicae ellen is alkalmazhatjuk. Kiemelésre érdemes még, hogy az (I) általános képletü vegyieteknek még larvicid és ovicid hatásuk is van. Ameny­­nyiben az (I) általános képletü vegyületek a kifejlett stádiumban levő rovarok szerve­zetébe a táplálékkal együtt jutnak be, úgy az esetek jelentős részében — különösen boga­rak, mint pl. Anthonomus grandis esetében — csökkent mértékű peteierakást és/vagy . a kikelési arány csökkenését lehet kimutatni. Az (I) általános képletü vegyületeket to­vábbá háziállatokon és haszonállatokon élős­ködő ektoparaziták, így pl. Lucilia sericata (selymes döglégy) és kullancsok ellen is al­kalmazhatjuk és ezekkel például magukat az állatokat, vagy az állatok istállóit, illetve a legelőket kezelhetjük. A találmány szerinti vegyületek, illetve az ilyen vegyületeket tartalmazó készítmé­nyek hatásspektrumát másféle inszekticid és/vagy akaricid szerekkel történő összeke­verésével jelentős mértékben ki lehet terjesz­teni, illetve azt az adott körülményekhez mesz­­szemenően hozzá lehet igazítani, ilyen célok­ra például az alábbi vegyületcsaládokba tar­tozó szerek jönnek tekintetbe: szerves fosz­­forvegyületek, nitro-fenolok és származékaik, formamidinek, karbamidszármazékok, karba­­mátok, piretroidok, klórozott szénhidrogé­nek, valamint Bacillus thuringierisis-prepa­­rátumok. Az (1) általános képletü vegyületeket előnyösen a készítmények előállításához szo­kásosan használt segédanyagokkal együtt alkalmazzuk és a hatóanyagot ismert módon, példának okáért emulziókoncei’.trátumokká. közvetlenül kipermetezhető oldatokká, hígít­ható oldatokká, híg emulziókká, permetező­­porokká, oldható porokká, porozószerekké, granulátumokká vagy pl. polimer anyagokba történő beágyazás útján előállított készít­ményekké dolgozzuk fel. Az alkalmazás mód­ját, tgy például a permetezést, a köddel vég­zett kezelést, a porozást, a szórást vagy az öntözést, csakúgy, mint a készítmény típusát a kívánt célnak és az adott körülményeknek megfelelően választjuk meg. A készítményeket, vagyis az (I) általá­nos képletü hatóanyagokat és adott esetben szilárd vagy folyékony hozzátétanyagokat tartalmazó szereket, összeállításokat vagy kombinációkat ismert módszerekkel állítjuk elő. így például a hatóanyago(ka)t alaposan összekeverjük és/vagy összeőröíjiik a vivő­anyagokkal, mint például az oldószerekkel, a szilárd hordozóanyagokkal és adott eset­ben a felületaktív vegyületekkel (tenzidek­­kel). Oldószerként az alábbiak jönnek tekintet­be: aromás szénhidrogének, különösen a 8—12 szénatomos vegyületeket tartalmazók, mint 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom