199380. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként új alkán- és alkoxi-alkán-származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid szerek, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

HU 199380 B Ri, R2, R3 és R4 jelentése a fenti — (I) általános képletű vegyületté redukáljuk, vagy b) egy (VI) általános képletű vegyüle­­tet — ahol R3> R4, Rs és X jelentése a megadott — először bázissal, majd egy (VII) általános képletű vegyülettel — ahol R, jelentése a fenti — reagáltatunk, majd a képződött (VIII) álta­lános képletű vegyületet — ahol R,, R3 és R4 jelentése a fenti — (I) általános képletű vegyületté redukáljuk. . Azokat az (I) általános képletű vegyü­­leteket, ahol A jelentése oxigénatom, úgy állítjuk elő, hogy a) egy (XIV) általános képletű vegyü­letet — ahol R, és R2 jelentése a fenti. — valamely (XV) általános képletű vegyület­tel — ahol R3 és R4 jelentése a fenti és halogénatomot, mezil- vagy tozilcsoportot jelent — reagáltatunk bázis és oldószer jelenlétében. A foszfóniumsókkal, illetve a (II), (III) és (VI) általános képletű foszfonátokkal a reakciót előnyösen közömbös oldószerben hajtjuk végre, amint ez Wittig-reakciókban általában szokásos. Közömbös oldószerként egyebek mellett alifás vagy aromás szénhid­rogének, például hexán, benzol vagy toluol, és éterek, mint például dietil-éter, tetrahidro­­furán használhatók. Alkalmasak továbbá ami­­dok, mint dimetil-formamid vagy hexametil­­-foszforsav-triamid, ezenkívül egyes esetek­ben alkoholok vagy dimetil-szulfoxid is hasz­nálhatók. A Wittig-reakcióhoz bázisként fémalkoho­­látok, mint például nátrium-etanoiát, fém­­hidridek, mint például nátrium-hidrid, fém­­amidok, mint például nátrium-amid, és fém­organikus vegyületek, mint például fenil-lí­­tium vagy butil-lítium használhatók. Azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol R, például alkoxi-fenil- vagy halogén-alk­­oxi-fenil-csoportot és A -CH2- csoportot jelent, hidroxi-fenil-származékokkal való reagálta­­tás útján is előállithatók; az utóbbi vegyü­letek más alkoxi-fenil-származékok hidrolí­zise útján állíthatók elő, például megfelelő alkil-halogeniddel reagáltatva. Az éterezést általában oldatban hajtjuk végre. Bázisként fémalkoholátok, mint pél­dául kálium-terc-butilát, fémhidridek, mint például nátrium-hidrid, fémamidok, mint például lítium-diizopropil-amid, és fémalkil­­vegyületek, mint például etil-magnézium-bro­­mid vagy butil-lítium használhatók. Oldószerként a reagensekkel, főként a bá­zisokkal szemben közömbös anyagok, mint alifás és aromás szénhidrogének, például he­xán, benzol vagy toluol, és éterek, például di-3 etil-éter, tetrahidrofurán vagy dimetoxi-etári használhatók. Ezenfelül amidok, mint pél­dául dimetil-formamid, N-metil-pirrolidon vagy hexametil-foszforsav-triamid is alkal­mazhatók. Az éterezés továbbá kétfázisú rendszer­ben katalizátor és adott esetben oldószer jelenlétében hajtható végre. Bázisként alká­­lihidroxidok vagy -karbonátok használhatók szilárd formában vagy vizes oldatban. Oldó­szerként maguk a reagensek is alkalmazha­tók, amennyiben folyékonyak; egyébként víz­zel nem elegyedő és a bázisokkal szemben közömbös anyagok, mint alifás vagy aromás szénhidrogének, mint például hexán, benzol vagy toluol használhatók. Katalizátorként előnyösen koronaéterek és kvaterner ammó­­niumsók jönnek tekintetbe, Dehmlow és Dehmlow leírása szerint (Phase Transfer Catalysis, Weinheim 1980). A reakciót —78°C és 140°C között, elő­nyösen 20—80°C között, szokásosan légköri nyomáson hajtjuk végre. A kiindulási anyagokként használt (IV) általános képletű karbonilvegyületek — ahol R2 = H — és a (VII) általános képletű kar­bonilvegyületek a használt formában, vagy törzsvegyületeik alakjában (R, = fenil) ismer­tek és irodalmi eljárások szerint előállítha­tok (Herkes F.E., Burton D.J., J. Org. Chem. 32, 1316 (1967); Stewart R., Teo K.C., Can. J. Chem. 58, 2491 (1980); Aaron C., Dull D„ Schmiegel J.L., Jaeger D., Ohashi Y., Mosher H.S., J. Org. Chem. 32, 2797 (1967)). A kiindulási anyagokként ugyancsak hasz­nálható (IV) általános képletű karbonílve­­gyületek, ahol R2 H, úgy állíthatók elő, hogy az irodalomból ismert eljárás szerint előállított (XVIII) általános képletű vegyü­­leteket — ahol R, és R2 jelentése megadott és Y hidroxilcsoportot vagy távozó csopor­tot, például halogénatomot jelent — ciánozó reagenssel, mint például trimetil-szi­­lil-cianiddal reagáltatjuk Lewis-sav, mint például TiCl4 vagy SnCl4 és adott esetben ol­dószer jelenlétében (Reetz M.T., Chatziiosi­­fidis I., Angew. Chem. 93, 1075 (1981); Davis R., Untch K.G., J. Org. Chem. 46,2987 (1981 ) ) és a képződött (XIX) általános képletű nit­­rilt — ahol R, jelentése megadott — ismert eljárással a kívánt aldehiddé redukáljuk. A (XIX) általános képletű vegyületek — ahol R, például alkoxi-fenil- vagy halogén-alk­­oxi-fenil-csoportot jelent — úgy-is előállít­hatok, hogy a megfelelő hidroxi-fenil-szár­­mazékot — amely egy másik alkoxi-fenil-szár­mazékok hidrolízise útján állítható elő — például a megfelelő alkil-halogeniddel rea­gáltatjuk. A kiindulási anyagként használt foszfo­­niumsók, illetve a (II), (III) és (VI) általá­nos képletű foszfonátok például úgy állít­hatók elő, hogy az R4CH/R3/CH2X vagy R4CH/R3/CH2CH2X általános képletű vegyü­­leteket — ahol 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom