199380. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként új alkán- és alkoxi-alkán-származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid szerek, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására
HU 199380 B Ri, R2, R3 és R4 jelentése a fenti — (I) általános képletű vegyületté redukáljuk, vagy b) egy (VI) általános képletű vegyületet — ahol R3> R4, Rs és X jelentése a megadott — először bázissal, majd egy (VII) általános képletű vegyülettel — ahol R, jelentése a fenti — reagáltatunk, majd a képződött (VIII) általános képletű vegyületet — ahol R,, R3 és R4 jelentése a fenti — (I) általános képletű vegyületté redukáljuk. . Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, ahol A jelentése oxigénatom, úgy állítjuk elő, hogy a) egy (XIV) általános képletű vegyületet — ahol R, és R2 jelentése a fenti. — valamely (XV) általános képletű vegyülettel — ahol R3 és R4 jelentése a fenti és halogénatomot, mezil- vagy tozilcsoportot jelent — reagáltatunk bázis és oldószer jelenlétében. A foszfóniumsókkal, illetve a (II), (III) és (VI) általános képletű foszfonátokkal a reakciót előnyösen közömbös oldószerben hajtjuk végre, amint ez Wittig-reakciókban általában szokásos. Közömbös oldószerként egyebek mellett alifás vagy aromás szénhidrogének, például hexán, benzol vagy toluol, és éterek, mint például dietil-éter, tetrahidrofurán használhatók. Alkalmasak továbbá amidok, mint dimetil-formamid vagy hexametil-foszforsav-triamid, ezenkívül egyes esetekben alkoholok vagy dimetil-szulfoxid is használhatók. A Wittig-reakcióhoz bázisként fémalkoholátok, mint például nátrium-etanoiát, fémhidridek, mint például nátrium-hidrid, fémamidok, mint például nátrium-amid, és fémorganikus vegyületek, mint például fenil-lítium vagy butil-lítium használhatók. Azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol R, például alkoxi-fenil- vagy halogén-alkoxi-fenil-csoportot és A -CH2- csoportot jelent, hidroxi-fenil-származékokkal való reagáltatás útján is előállithatók; az utóbbi vegyületek más alkoxi-fenil-származékok hidrolízise útján állíthatók elő, például megfelelő alkil-halogeniddel reagáltatva. Az éterezést általában oldatban hajtjuk végre. Bázisként fémalkoholátok, mint például kálium-terc-butilát, fémhidridek, mint például nátrium-hidrid, fémamidok, mint például lítium-diizopropil-amid, és fémalkilvegyületek, mint például etil-magnézium-bromid vagy butil-lítium használhatók. Oldószerként a reagensekkel, főként a bázisokkal szemben közömbös anyagok, mint alifás és aromás szénhidrogének, például hexán, benzol vagy toluol, és éterek, például di-3 etil-éter, tetrahidrofurán vagy dimetoxi-etári használhatók. Ezenfelül amidok, mint például dimetil-formamid, N-metil-pirrolidon vagy hexametil-foszforsav-triamid is alkalmazhatók. Az éterezés továbbá kétfázisú rendszerben katalizátor és adott esetben oldószer jelenlétében hajtható végre. Bázisként alkálihidroxidok vagy -karbonátok használhatók szilárd formában vagy vizes oldatban. Oldószerként maguk a reagensek is alkalmazhatók, amennyiben folyékonyak; egyébként vízzel nem elegyedő és a bázisokkal szemben közömbös anyagok, mint alifás vagy aromás szénhidrogének, mint például hexán, benzol vagy toluol használhatók. Katalizátorként előnyösen koronaéterek és kvaterner ammóniumsók jönnek tekintetbe, Dehmlow és Dehmlow leírása szerint (Phase Transfer Catalysis, Weinheim 1980). A reakciót —78°C és 140°C között, előnyösen 20—80°C között, szokásosan légköri nyomáson hajtjuk végre. A kiindulási anyagokként használt (IV) általános képletű karbonilvegyületek — ahol R2 = H — és a (VII) általános képletű karbonilvegyületek a használt formában, vagy törzsvegyületeik alakjában (R, = fenil) ismertek és irodalmi eljárások szerint előállíthatok (Herkes F.E., Burton D.J., J. Org. Chem. 32, 1316 (1967); Stewart R., Teo K.C., Can. J. Chem. 58, 2491 (1980); Aaron C., Dull D„ Schmiegel J.L., Jaeger D., Ohashi Y., Mosher H.S., J. Org. Chem. 32, 2797 (1967)). A kiindulási anyagokként ugyancsak használható (IV) általános képletű karbonílvegyületek, ahol R2 H, úgy állíthatók elő, hogy az irodalomból ismert eljárás szerint előállított (XVIII) általános képletű vegyületeket — ahol R, és R2 jelentése megadott és Y hidroxilcsoportot vagy távozó csoportot, például halogénatomot jelent — ciánozó reagenssel, mint például trimetil-szilil-cianiddal reagáltatjuk Lewis-sav, mint például TiCl4 vagy SnCl4 és adott esetben oldószer jelenlétében (Reetz M.T., Chatziiosifidis I., Angew. Chem. 93, 1075 (1981); Davis R., Untch K.G., J. Org. Chem. 46,2987 (1981 ) ) és a képződött (XIX) általános képletű nitrilt — ahol R, jelentése megadott — ismert eljárással a kívánt aldehiddé redukáljuk. A (XIX) általános képletű vegyületek — ahol R, például alkoxi-fenil- vagy halogén-alkoxi-fenil-csoportot jelent — úgy-is előállíthatok, hogy a megfelelő hidroxi-fenil-származékot — amely egy másik alkoxi-fenil-származékok hidrolízise útján állítható elő — például a megfelelő alkil-halogeniddel reagáltatjuk. A kiindulási anyagként használt foszfoniumsók, illetve a (II), (III) és (VI) általános képletű foszfonátok például úgy állíthatók elő, hogy az R4CH/R3/CH2X vagy R4CH/R3/CH2CH2X általános képletű vegyületeket — ahol 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05 3
