199365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás perklóretilén és/vagy triklóretilén tartalmú hulladékok ártalmatlanítására biodegradációval
5 HU 199365 B 6 Kezelés Szár- Szem- Szem-Sor- Szervesanyag Műtrágya kg/ha termés szám Megnev. t/ha N PjO^ ^O t/ha t/ha % 4. Ist.tr.+pers. kev. friss 60 0 0 0 8,65 7,37 107,6 5. 1st.trágya 60 0 0 0 8,95 7,69 112,2 *6. Keverék 60 0 0 0 9,20 7,71 112,6 *7. Keverék 60 100 75 75 9,25 8,37 122,2 *8. Keverék 80 0 0 0 9,25 8,65 126,2 *9. Keverék 80 100 75 75 9,40 8,80 128,5 * Keverék = 1:4 arányú persár és trágya találmány szerinti érlelt keveréke A példából kitűnik tehát, hogy a hulladék legveszélyesebb komponense a perklóretilén, a mikroorganizmusok szaporodását nem gátolta, ezt bizonyítja a belső hőmérséklet. A trágyában lévő — a bomlás során felszabaduló — ammónia biztosította a lúgos irányú kémhatást. Az olajtartalom változása bizonyítja, hogy a perklóretilént kísérő egyéb káros hulladékok — mint a zsírféleségek (olajok) — szintén lebomlanak. A növénytermesztési kísérletek bizonyítják, hogy a persár közvetlenül a talajba keverve káros. Ártalmatlanítás után persárral a talajba bevitt különféle mikromennyiségű fémek, mikroelemek, továbbá a kovaföld, amely a talaj víztartását javítja, kedvezőbbé teszi az istállótrágya hatását. Az eljárás tehát a szokásos istállótrágya érleléshez képest új előnyökkel is jár, noha ártalmatlanítás nélkül a perklóretilén, persár káros a talajra. 2. példa Az előzőhöz hasonló kísérletet állítottunk be triklóretilént tartalmazó hulladékokkal is. A kísérlet metodikája hasonló volt a triklóretilént tartalmazó hulladékhoz. A főbb adatok a következők: A triklóretilén tartalmú hulladék összetétele: triklóretilén tartalom 9,6% zsírok, olajok 65,7% egyéb anyagok 24,6% A növényi és állati eredetű hulladék (trágya) öszetétele hasonló volt, mint a perklóretilén esetében, téchnikailag is ugyanúgy készítettük az ártalmatlanító depót. Az ártalmatlanító depó triklóretilén hulladék és trágya aránya: 1:5. triklóretilén maradvány 90 nap után 25 0,65 g/kg zsírok, olajok 90 nap után 16,3 g/kg A növénytermesztési kísérletben a terméseredmények hasonlóan alakultak, mint a 30 perklóretilénes hulladék esetében, azzal az eltéréssel, hogy a kezeletlen triklóretilén kedvezőtlen hatása még intenzívebben jelentkezett. A példák bizonyítják, hogy az eljárás se- 35 gítségével olyan veszélyes hulladékok ártalmatlaníthatok viszonylag egyszerű és olcsó módon, melyeket csak más, költségesebb eljárással lehet elhelyezni és tárolni, továbbá ezzel az eljárással hasznosulnak a hulladék- 40 anyagokban lévő olyan alkotók is, melyek a növények számára felvehető állapotba jutnak a lejátszódó folyamatok eredményeképpen. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 45 1. Eljárás perklóretilén és/vagy triklóretilén tartalmú hulladékok ártalmatlanítására biodegradációval, azzal jellemezve, hogy állati és/vagy emberi ürülék és növényi eredetű hulladékok 5:95—40:60, előnyösen 25:75 50 térfogatarányú keverékéből készített táptalajba az ártalmatlanítandó hulladékot 1:3— 1:15, előnyösen 1:5 tömegarányban keverjük, majd ismert módon komposztáljuk és az eljárás során szükség szerint újra átkeverjük. 55 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a növényi eredetű hulladék magas fehérjetartalmú növényi — előnyösen konzervgyári zöldbab és/vagy zöldborsó tisztítási hulladék. Rajz nélkül Kiadja: Országos Találmányi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető M 928. Nyomdaipari vállalat, Ungvár
